Élő Nagyvilág

Ezreket evakuáltak, mert előkerült egy másik bomba is a véletlen lebombázott orosz városban

Handout / RUSSIAN PRESIDENTIAL PRESS OFFICE / AFP
Handout / RUSSIAN PRESIDENTIAL PRESS OFFICE / AFP
Az ukrajnai háború legfontosabb szombati eseményei.
  • ORFK: csaknem tizennégyezren érkeztek Ukrajnából pénteken
  • NYT: az orosz börtönből harca küldött önkéntesek csaknem ötöde HIV-pozitív
  • BBC: háromezer embert evakuáltak Belgorodban

Az ukrán-magyar határszakaszon 6551-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7217-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy 98 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Újabb bombát találtak a véletlenül lebombázott orosz város központjában

Több mint háromezer embernek kellett elhagynia otthonát az oroszországi Belgorodban, miután szombaton fel nem robbant bombát találtak azon a környéken, amit csütörtök este véletlenül lebombázott az orosz légierő egyik Szu-34-es vadászgépe.

Arról egyelőre nincs információ, hogy most felfedezett bombát ugyanaz a vadászgép vesztette-e el.

Miután hatástalanították a robbanóanyagot, a helyiek hazatérhettek, írja a BBC.

A helyi kormányzó, Vjacseszlav Gladkov a Telegramon megerősítette, hogy 200 méteres körzetben 17 lakóházat kellett lezárni.

A csütörtöki robbanás 20 méteres krátert hagyott maga után egy belvárosi közlekedési csomópontban. Annyira erős volt a robbanás, hogy egy autó egy bolt tetején kötött ki.

Belgorod 40 kilométerre található az ukrán határtól. A város tavaly áprilisban is sokat szerepelt a hírekben: néhány héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felrobbant a belgorodi olajtározó, az oroszok szerint ukrán támadás következtében.

Megvonná az uniós támogatásokat egy EP-képviselő mindegyik kormánytól, amely nem hajlandó letartóztatni Vlagyimir Putyint

Néhány éve még a Karmelita kolostorban látta vendégül Orbán Viktor azt az észt politikust, aki most azt követeli, hogy vonják meg az uniós támogatásokat mindegyik kormánytól, amely nem hajlandó letartóztatni Vlagyimir Putyint, ha a területére lép, számolt be róla a Szabad Európa.

A lap tudósítása szerint az Európai Parlamentben a Vlagyimir Putyin és az orosz gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova ellen kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása és ezzel összefüggésben az oroszok által elhurcolt gyerekek ügye volt napirenden

Magyar szempontból az elfogatóparancs végrehajtásával összefüggésben hangzottak el olyan kijelentések, amelyek rámutatnak arra, hogy a háború a politikai szövetségeket is felülírja. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy Magyarország nem tesz eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának. Ennek az az oka, hogy a parlament ugyan ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó és annak eljárást meghatározó római statútumot, de nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert időközben Alaptörvény-ellenesnek találták. Ezért nem lehet végrehajtani Magyarországon a rendelkezéseit.

Jaak Madison, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt tagja is beszélt arról, hogy a múlt század negyvenes éveiben Oroszország Észtországból gyerekek és nőket vitt Szibériába.

Azt hallottuk egyes országokról, hogy nem fogják el Putyint, ha a területükre lép

– mondta, hozzátéve,ezekkel az országokkal szemben gazdasági szankciókat kell alkalmazni, és fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését. Madison konkrétan Dél-Afrikát említette, ahol valóban felmerült ez a kérdés, bár nem jelentették ki olyan kategorikusan az elfogatóparancs megtagadását, mint Magyarország.

Jaak Madisonról tudni kell, hogy pártja, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) kifejezetten jó kapcsolat ápol a Fidesszel, őt magát pedig 2019-ben Orbán Viktor fogadta az Karmelita kolostorban.

A Fidesszel szintén szövetségesi viszonyban lévő lengyel kormánypárt képviselője, a befolyásos politikus, volt miniszterelnök Beata Szydło azt mondta: „Nem fogadható el, hogy egyesek megpróbálják Putyint tisztára mosni.”

Volt olyan hozzászólás is, aki szerint bár nincs súlyosabb, mint a gyermekek ellen elkövetett bűn, de az elfogatóparancs csak politikai nyomást jelent, egyebet nem. Eddig is történtek hasonló cselekmények, és ezután is fognak.

A vitában Gál Kinga is szót kért, aki elmondta, Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, kezdetektől humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. Hangsúlyozta, hogy háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül. Gál Kinga szerint gyalázatos, hogy a magyar dollárbaloldal ezt a vitát is az ország és a kormány lejáratására, a magyar emberek elsöprő többségének békepárti véleményével ellentétes, háborúpárti álláspontjának hangoztatására használja.

Gál Kinga elmondta: Magyarország elítéli az emberi jogi jogsértéseket, a háborús bűncselekményeket és a nemzetközi jog sorozatos megsértését.

A magyar álláspont a háború kezdetétől egyértelmű: elítéljük Oroszország katonai agresszióját, mely nemzetközi jogi és morális értelemben is igazolhatatlan

– fogalmazott.

Újabb ügyben kezdődik tárgyalása Navalnijnak, 35 év börtönt kaphat

Szélsőséges tevékenység vádjával a jövő héten újabb ügyben kezdődik tárgyalása a bebörtönzött orosz ellenzéki politikusnak, Alekszej Navalnijnak – közölte a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója szombaton.

Ivan Zsdanov Telegram csatornáján jelentette be, hogy a Navalnij ellen újabb ügyben folyó tárgyalás április 26-án veszi kezdetét.

Leonyid Volkov orosz ellenzéki aktivista Twitter-oldalán erősítette meg a hírt. Mint írja, az ügyben 2011-es alapításáig visszamenően szélsőséges tevékenységekkel vádolják az FBK-t.

Amennyiben az ügyben bűnösnek találják a szervezetet, Navalnijt összesen akár 35 éves szabadságvesztésre ítélhetik

– hangoztatta Volkov.

Az FBK-t legutóbb a néhány hete történt szentpétervári robbantással hozták összefüggésbe, aminek következtében 32 ember megsebesült, valamint életét vesztette Vladlen Tatarszkij orosz haditudósító és blogger. Az ügyben eljáró orosz Nyomozó Bizottság és Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közlése szerint a támadást az ukrán különleges szolgálatok az FBK-val együttműködő „ügynökök” bevonásával tervelték ki. A gyanúsított 26 éves nő a hatósági tájékoztatás szerint az FBK támogatója, és ellenzéki nézeteket vall.

Navalnijt több mint két évvel ezelőtt a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor egy mérgezéses merénylet után a németországi kezelésből tért haza. Eleinte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megszegésével vádolták, amiért 11 és fél év börtönbüntetést kapott. A jelenlegi felállás szerint büntetése 2032-ig szól.

Az ellenzéki politikus szóvivője múlt héten Twitter-bejegyzésben közölte, hogy Navalnij rejtélyes betegséggel küzd, alig két hét alatt nyolc kilót fogyott. Börtönbüntetése alatt már korábban is gyötörte betegség, az antibiotikumos kezelés miatt ekkor is sokat fogyott.

A spanyolok a napokban hat harckocsit küldenek Kijevnek

 José Manuel Albares külügyminiszter azt mondta, ameddig csak szükség van rá, támogatni fogják Ukrajnát.

A német Funke médiacsoport által készített, szombaton megjelent interjúban a politikus azt mondta, a támogatás humanitárius segítségnyújtást, a menekültek befogadását és fegyverszállítást jelent. Az első hat Leopard-2-es után később még négy harckocsit küldenek. Az MTI emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hetekben 55 ukrán katona vett részt a használatukra szervezett kiképzésen Spanyolországban. Madridnak összesen 347 Leopard harckocsi áll rendelkezésére: 108 a régebbi, A4-es típusú, 239 pedig az újabb, A6-os modell. Spanyolország korábban közölte, új típusú harckocsikból nem küld Ukrajnába, mivel azokra szüksége van saját védelme érdekében. Ukrajna Németországból, Kanadából és Lengyelországból is kapott már Leopard-2-eseket.

A Mi Hazánk szerint a kormány mégis támogatja a háborút

A párt egy állami középvezetőtől tudta meg, hogy a harckocsik működését biztosító üzemanyagot kapott Ukrajna.

Novák Előd alelnök Orbán Viktornak erről kétszer is írásbeli kérdést nyújtott, ám megítélése szerint csak mellébeszélés volt a válasz, így nem tudható, pontosan mennyi gázolajat adtunk. A politikus ugyanakkor már azt beismerésnek tekinti, hogy értesülésüket nem cáfolták. Az írta, az ukrán olajipari infrastruktúrát (finomítókat, tárolókat) nyáron megsemmisítették az oroszok, azóta külföldről látják el a hadsereget üzemanyaggal, ami nem fegyver, de kritikus fontosságú. Emlékeztetett rá, egy T-72-es harckocsi 435 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, az ukránoknak pedig nagyjából ezer bevethető harckocsijuk van. A politikus a szerinte beismerő vallomással felérő  levélváltást Twitter-oldalán osztotta meg.

A Wagner-önkéntesek ötöde HIV-pozitív

Az orosz Wagner csoportba zsoldosnak álló rabok egyötöde HIV-pozitív, legalábbis az ukrán hatóságok becslései ezt mutatják az elfogott katonákról. Ők maguk mondták ugyanis, hogy a fronton a szolgálat kevésbé tűnt kockázatosnak, mint a börtön – írta a The New York Times. Szerintük ugyanis az orosz börtönökben nem kaptak hatásos kezelést, míg az  harctéren reményt adtak nekik. Egyikük, akivel a közép-ukrajnai Dnyipro városának fogolytáborában készítettek interjút azt mondta, decemberben ment bele. hogy Wagner-zsoldosnak áll, mert kegyelmet és gyógyszereket ígértek.

08:33

Az orosz Wagner csoportba zsoldosnak álló rabok egyötöde HIV-pozitív, legalábbis az ukrán hatóságok becslései ezt mutatják az elfogott katonákról. Ők maguk mondták ugyanis, hogy a fronton a szolgálat kevésbé tűnt kockázatosnak, mint a börtön – írta a The New York Times. Szerintük ugyanis az orosz börtönökben nem kaptak hatásos kezelést, míg az  harctéren reményt adtak nekik. Egyikük, akivel a közép-ukrajnai Dnyipro városának fogolytáborában készítettek interjút azt mondta, decemberben ment bele. hogy Wagner-zsoldosnak áll, mert kegyelmet és gyógyszereket ígértek.

Olvasói sztorik