Kifejezetten káros lenne az inflációs cél felemelése – mondta a HVG-nek az MNB alelnöke. KIrály Júlia ezt annak kapcsán mondta, hogy a jegybanki 3 százalékos inflációs cél helyett a kormány 3,5 százalékot tart indokoltnak. Az alelnök szokatlannak tartja, hogy egy minisztérium közleményben fejti ki a központi bank kamatdöntéseivel ellentétes véleményét.
Király Júlia arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács átalakulásával, a kormánytöbbség által jelölt új tagok belépésével akár elindulhat a kamatcsökkentési periódus, úgy vélekedett, a most távozó tagokról is azt jósolták négy éve, hogy mindig az enyhítésre fognak szavazni. “Mindegyikőjükről bebizonyosodott, hogy függetlenül gondolkodó emberek”.
A jegybank alelnöke szerint a magyar gazdaságban nem a magas kamat a fő feszültségforrás. A beruházások elhalasztása elsősorban a bizonytalan befektetői környezetre, a magas kamatfelárakban megmutatkozó, a szomszédainknál jóval nagyobb országkockázatra és a beruházókat elbizonytalanító különadókra vezethető vissza.
Király Júlia megjegyezte, a régióban 2010 második felében – Magyarországot kivéve – mindenhol több új hitelt helyeztek ki a bankok, mint amennyi a törlesztés volt, azaz nettó hitelbővülést értek el. A régióban Magyarországon a legalacsonyabb, és számos anyabankénál is rosszabb a banki jövedelmezőség a különadó és a romló portfólió miatt.
A tömegkommunikáció által sugallt “az állam majd gondoskodik rólad” elv miatt csökkenhetnek a lakossági megtakarítások. A kilakoltatási moratórium fenntartása és a különböző adóscsoportok megmentésére vonatkozó tervek a hitel vissza nem fizetésére ösztönöznek, ami növeli valamennyi adófizető terhét. A kilakoltatási moratórium fenntartásával lassan elmosódik a fedezett és nem fedezett hitelek közötti különbség, ami emeli a jelzáloghitelek kamatát.
Arra a kérdésére, hogy a jegybank milyen megoldást javasolna a jelzálogadósok megsegítésére, Király Júlia azt mondta: a megoldás a hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitika, ami csökkenti az országkockázatot, hitelessé teszi, hogy fenntartható a GDP-hez mért 3 százalékos költségvetési hiány.
A jegybank alelnöke Lengyelországot említette példaként: a zloty ugyanúgy ingadozik a svájci frankkal szemben, mint a forint, de nincs devizahitel-probléma, a lengyel adósságfinanszírozás kockázati felára a magyar negyedére csökkent. A svájcifrank-alapú hitelek euróalapúra váltásával kapcsolatban Király Júlia kifejtette: az átváltással a kockázatok csökkennének, de – hívta fel a figyelmet – minden kockázatcsökkentő megoldásnak ára van.
