Putyin új rendelete célba veszi a “barátságtalan országokat”

Hollandia is csatlakozik az Egyesült Államokhoz és Németországhoz, s Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának – közölte Mark Rutte holland kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel kedden tartott megbeszélésén a washingtoni Fehér Házban.

Kijelentette, hogy fontosnak tartja a holland csatlakozást, és a témában megállapodott Olaf Scholz német kancellárral.

Mark Rutte hangsúlyozta, hogy országa az eddig bejelentetteken túl további 2,5 milliárd eurót (csaknem ezer milliárd forintot) költ a kijevi vezetés támogatására.

A holland kormányzat közleménye szerint a washingtoni találkozón az Ukrajnának nyújtandó további segítségen felül megvitatták a védelmi és biztonsági együttműködés, valamint a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok fokozásának kilátásait is.

Joe Biden megköszönte Mark Rutte Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatását.

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.

A főképviselő szerint a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie. Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden Lengyelországban találkozott Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével – írja az MTI.

Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy ez volt az első személyes találkozójuk. Mint írta, köszönetet mondott Milley tábornoknak az Egyesült Államok és szövetségesei által az országának nyújtott “megingathatatlan támogatásért és segítségért”. “Felvázoltam továbbá az ukrán fegyveres erők sürgető szükségleteit, amelyek kielégítése felgyorsítja győzelmünket” – tette hozzá az ukrán főparancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolójában rámutatott arra, hogy Zaluzsnijnak ez volt az első személyes találkozója Milley-vel, de egyben első külföldi útja is Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziója óta. Kedden az amerikai katonai vezető a lengyel-ukrán határ közelében járt egy helyszínen, és először beszélt személyesen ukrán kollégájával. A találkozó helyét nem hozták nyilvánosságra.
Milley tábornok hétfőn egy németországi gyakorlóteret látogatott meg, ahol egy nappal korábban ukrán katonák kezdtek gyakorlatokat – emlékeztetett a hírportál.

Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt.

A január 26-tól hatályos rendelkezés értelmében Oroszország, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió másik három tagállama, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán állampolgárainak három hónapi tartózkodás után legkevesebb 90 napra el kell hagyniuk Kazahsztánt, s csak ezután térhetnek vissza az országba.

Az új eljárásról szóló javaslatot a kazah belügyminisztérium terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy az állam így hatékonyabban fogja tudni ellenőrizni a bevándorlást.

A múlt évben orosz állampolgárok ezrei, nagyrészt fiatal és középkorú férfiak költöztek Kazahsztánba, miután Oroszország megindította ukrajnai háborúját. A közép-ázsiai országot több mint 7600 kilométeres határ választja el Oroszországtól. Ez a világ leghosszabb összefüggő szárazföldi határa. Kazahsztánban széles körben beszélik az orosz nyelvet, így könnyedén vált a katonai behívó elől emigráló oroszok első számú úti céljává.

A kazah hatóságok, noha megértést tanúsítottak a besorozás elől menekülő oroszok iránt, nehezen tudták kezelni a hirtelen többszörösükre növekvő határátlépéseket, és a kialakult helyzet a hatóságok szerint nagymértékben hozzájárult az évtizedes rekordokat megdöntő, több mint 20 százalékos inflációhoz is.

Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja a vízumreform előtt is feszültséget okozott Kazahsztán és Oroszország viszonyában, mivel a közép-ázsiai volt szovjetköztársaság tartózkodott az orosz „különleges hadművelet” támogatásától, és békére szólított fel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi rendelete szerint az orosz vállalatok egy részénél 2023 végéig nem kell majd figyelembe venni a “barátságtalan” országokból származó társtulajdonosok szavazatát a vállalati döntések meghozatalakor – írja az MTI.

A rendelet azokra az energiaszektorban (beleértve a villamos energiát), a gépgyártásban vagy a kereskedelemben működő cégekre vonatkozik, amelyek irányító vagy haszonélvező tulajdonosát szankciókkal sújtották, amelyekben a részvénytőke legfeljebb felét “barátságtalan” külföldiek birtokolják, és ahol a gazdasági társaság vagy a hozzá tartozó csoport bevétele az előző évben meghaladta a 100 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon 533 milliárd forintot). Az érintett vállalatokban az összes kritériumnak érvényesülnie kell.

Az indoklás szerint a rendeletet Oroszország nemzeti érdekeinek védelme érdekében fogadták el az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és jogellenes nemzetközi fellépéseivel kapcsolatban.

A rendelet kimondja, hogy az érintett orosz részvénytársaságok tulajdonosi  testületi határozathozatalánál a barátságtalan külföldi államokból származó társtulajdonosok képviselőinek szavazatai “nem veendők figyelembe az orosz gazdasági társaság testületi ülésének napirendjén szereplő kérdésekről szóló szavazás határozatképességének és eredményének megállapításakor.”

Ilyen az esetben a döntést a többi igazgatósági tag vagy részvényesek többségi szavazatával kell meghozni.

A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban, az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek. A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vett gondozásba.

Közben az ukrán határőrszolgálat keddi közleményében arról számolt be, hogy tagjai megsemmisítettek egy orosz századot a Donyeck megyei Bahmutnál folyó harcok közben. A közlés szerint 12 orosz katona halt meg, és hozzávetőleg 17 sebesült meg.

Az ukrán 45. tüzérségi dandár arról adott hírt, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar városnál egy lövészárokra mért csapással végeztek a Wagner orosz zsoldoscsoport 25 fegyveresével. Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége további mintegy 870 fővel 116 950-re emelkedett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CIA-nak köszönhetően úszott meg legalább két ellene irányuló merényletkísérletet – erről ír az rtl.hu. Ez az információ Chris Whipple amerikai író új könyvében szerepel, amely Joe Biden elnökségével foglalkozik.

Whipple információi szerint Bill Burns CIA-igazgató még az orosz támadás előtt találkozott titokban Zelenszkijjel Kijevben, hogy „szembesítse a valóssággal” az ukrán elnököt, aki akkor még nem tartotta valószínűnek, hogy Moszkva támadást indítana Ukrajna ellen. A könyv szerint Joe Biden amerikai elnök utasította Burnst, hogy osszon meg „pontos részleteket a tervekről”, ami Whipple szerint „azonnal felkeltette Zelenszkij érdeklődését”. Burns olyan részletes hírszerzési információkat osztott meg Zelenszkijjel, hogy azok alapján az ukrán elnök biztonsági erői „két különböző orosz merényletkíséretet is meg tudtak akadályozni”.

A szerb államfő arra reagált, hogy a hírek szerint a Wagner-csoport toborzásba kezdett Szerbiában.

A Szabad Magyar Szó szerint több cikk is megjelent a félkatonai alakulat embereinek megjelenéséről Szerbiában, illetve arról, hogy szerb állampolgárokat toboroznak az Ukrajna elleni háborúba. Aleksandar Vučić a Happy TV-ben erre úgy reagált, hogy Szerbia minden orosz állampolgárt befogadott, az Oroszország elleni szankciókkal 35 ország hangolta össze a külpolitikáját, csak Szerbia nem, de az nem elfogadható, hogy bárkit is a Wagner soraiba hívjanak harcolni, amit a szerb törvények is tiltanak. Előzőleg a Nova hírportál a Wagner megjelenése ügyében hiába kereste a belügyminisztériumot, a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Irodát, illetve a külügyminisztériumot, egyik sem válaszolt arra, mit terveznek a hatóságok tenni ebben az ügyben. A Reuters szerint a szerb államfő cáfolta, hogy a Wagnert alapító, Jevgenyij Prigozsinnak befolyása lenne Szerbiában, de bírálta az orosz weboldalakat, amelyek szerb nyelven toboroztak.

Lemondott Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója, miután ellentmondásos megjegyzéseket tett azt követően, hogy egy orosz rakéta becsapódott egy lakóházba Dnyiproban, és legkevesebb 44 embert meghalt, köztük gyerekek is.

Aresztovics először azt mondta, hogy a ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant egy, az ukrán légvédelmi erők által lelőtt rakéta. Aresztovics később, miután bíráló nyilatkozatok célpontjává vált Ukrajnában, azzal igyekezett tisztázni magát, hogy ezt akkor mondta, amikor már a fáradságtól „járás közben elaludt”. Ezeket a megjegyzéseket gyorsan kihasználták az orosz propagandisták, akik már azt állították, hogy az épületet egy ukrán védelmi rakéta találta el.

Aresztovics lemondásával kapcsolatban így fogalmaz:

Őszinte bocsánatkérésemet fejezem ki az áldozatok és hozzátartozóik iránt, a dnyiproi lakosoktól és mindazoktól, akiket mélyen megbántott a kijelentésem.

A Wagner-csoport egykori parancsnoka menedékjogot kért Norvégiában – írja a The Guardian. A 26 éves Andrej Medvegyev a hírek szerint múlt pénteken nem sokkal hajnali 2 óra előtt lépte át a norvég határt a Pasvikdalen-völgy közelében, ahol a határőrök letartóztatták és őrizetbe vették. A norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) megerősítette az Associated Pressnek, hogy Andrej Medvegyev menedéket keresett az országban, de biztonsági és magánéleti okokból nem mondtak többet.

A rendőrség részéről viszont nem erősítették meg személyazonosságát, az Agence France-Presse-nek adott nyilatkozatban csak annyit közöltek, hogy egy férfit péntek hajnalban őrizetbe vettek a norvég határőrök és a norvég rendőrség. Annyit még hozzátettek: a férfi menedékjogot nyújtott be Norvégiában.

Ukrán hírek szerint a mentőszolgálat munkatársai ma reggel egy gyerek holttestére bukkantak annak a többemeletes dnyiprói lakóháznak a romjai között, amelyet az oroszok bombáztak le a hétvégén.

Kyrylo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte:

9 óra 46 perckor egy elhunyt gyermek holttestét találták meg a 4. emelet romjai között. Összesen 41-en haltak meg (köztük négy gyerek), 79-en megsérültek (köztük 16 gyerek), 39-en embert pedig sikerült kimenteni.

Oroszország többször is tagadta, hogy civileket célzott volna meg Ukrajnában, annak ellenére, hogy az ENSZ szerint több mint 7000-re tehető a lakosság halálos áldozatainak száma.

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain a brit külügyminiszter. A londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút. A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.

(MTI)

Több mint hétezer civil halt meg Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta szomszédját – közölte hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR). A közlemény szerint a civil áldozatok nagy része rakétatámadásban hunyt el.

Az ENSZ közölte, hogy eddig egészen pontosan 7031 polgári halálesetet erősítettek meg, de úgy vélik, hogy a tényleges áldozatok száma „jelentősen magasabb”, tekintettel arra, hogy számos jelentés megerősítésre vár, és hogy megközelíthetetlenek azok a területek, ahol heves harcok dúlnak.

A legtöbb regisztrált polgári haláleset az ukrán kormány fennhatósága alá tartozó területeken történt – 6536, szemben az orosz kézben lévő területeken regisztrált 495-tel.

Ukrajna szerint az elesett civilek száma több tízezerre tehető.