Talán még sosem volt ennyire egységes az MSZP–SZDSZ koalíció, mint a 2006-os választások első fordulóját követően. Mindössze másfél óra alatt megállapodtak az 55-3 arányú visszaléptetésekről. Felmerül azonban a kérdés: a liberális törzsszavazók, akik értékrendjük miatt az SZDSZ-re szavaztak, a tömeges visszalépésekkel nem gondolják-e úgy, hogy pártjuk nem képviseli őket eléggé.
Kuncze Gábor pár napja lapunknak adott interjújában ezt azzal cáfolta, hogy kampányuk során végig hangsúlyozták: a kormánykoalíció hatalmon maradásáért küzdenek. Ehhez kérnek minél nagyobb támogatást annak érdekében, hogy a kormányon belül még hangsúlyosabban képviselhessék majd a liberális érdekeket.
Az SZDSZ a kampányban elment a végletekig
„Az SZDSZ a kampányában megnézte azokat a végleteket, ameddig a szocialistákkal konfrontálódhat. A szocialisták ingerültségét is kiváltva gyakran közös nevezőre hozta a Fidesz és az MSZP programját. Ennél többre az adott hatalmi konstellációban nyilván nem telhetett, mert azzal már a koalíció életképességének látszatát veszélyeztette volna” – véli Kumin Ferenc. A politológus szerint kényes egyensúlyozási kényszer volt ez, és nem is biztos, hogy maradéktalanul sikeres volt, de az eredmények mégis igazolják a választott módszer helyességét: az SZDSZ hosszú idő után először állt meg a lejtőn, és tudott visszafordulni.
Nem fog bedarálódni
„Az SZDSZ számára minimális a bedarálódás veszélye a nagyobbik kormánypártba. Egyfelől az MSZP–SZDSZ koalíció már egy olyan kipróbált politikai felállás, amelynek hátrányait (a támogatottság visszaesését) a párt már az 1994–1998-as ciklus folyamán elszenvedte. Ugyanakkor a kormányzati pozíció és a liberális pólus megjelenítése szintén bizonyítottan lehetőséget teremt a biztos parlamentbe kerüléshez” – véli Budai Bernadett.
A politológus szerint a szabad demokraták előtt álló legfontosabb stratégiai kérdés, hogyan lehet az 5-8 százalékos kis pártból egy 15 százalékos középpártot csinálni. Ismert ugyanis, hogy létezik egy nagyjából 15 százaléknyi olyan választó, akik legalább részben liberális értékrendet vallanak, ezért a középpárttá válás reális célként fogalmazódhat meg. „Ennél többre, tehát az 1990-1994 közötti magas támogatottság visszaszerzésére a jelenlegi politikai erőtérben nincs lehetősége az SZDSZ-nek. Kérdés azonban, a 15 százalék elérése miként valósítható meg egy formálódó és sok tekintetben fejlődést mutató MSZP árnyékában” – mondta Budai Bernadett a FigyelőNetnek.
