Az oroszok a tűzszünet napján is lőttek, és elmagyarázták Orbán oroszbarátságát

Nobel-békedíjra javasolta honfitársát, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt egy norvég parlamenti képviselő az Oroszországgal szembeni fellépéséért az ukrajnai háborúban.

A NATO főtitkáraként a szövetség nehéz időszakában, egy békés ország elleni indokolatlan és brutális offenzíva idején végzett példaértékű munkája miatt Stoltenberg megérdemli a díjat

– írta Facebook-oldalán Christian Tybring-Gjedde jobboldali képviselő.

Norvégia volt – munkáspárti – miniszterelnöke, a NATO főtitkára „az első pillanatokban megértette, milyen súlyos az orosz agresszió, és mit jelent a kormányzást a demokráciára és a szabadságjogokra alapozó országokra nézve” – tette hozzá a képviselő.

A Nobel-békedíj jelöltjére több tízezren, közöttük valamennyi ország parlamenti képviselői és miniszterei, egykori díjazottak, valamint egyetemi tanárok tehetnek javaslatot.

A jelölések határideje január 31., a Nobel-bizottság öt tagja ezután kiegészítheti a névsort a saját jelöltjeivel a testület első ülésén.

Tavaly Tybring-Gjedde Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt jelölte a Nobel-békedíjra. 2022-ben a Nobel-békedíjat Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz jogvédő aktivistának, az orosz igazságszolgáltatás által betiltott Memorial orosz jogvédő szervezetnek és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjának ítélték.

2021-ben Tybring-Gjedde Donald Trump akkori amerikai elnököt jelölte a kitüntetésre. A jelöltek listája titkos, de a jelölőkre nem vonatkozik a titoktartási kötelezettség.

A pakisztáni szenátus elnöke bejelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelölte a kitüntetésre az ukrajnai háború előtt és alatt a béke érdekében tett erőfeszítéseiért. A Nobel-békedíj kitüntetettjeinek nevét októberben teszik közzé.

(MTI)

Az ukrán erők csapást mértek pénteken egy orosz hadállásra a Krím félszigethez közeli, Herszon megyei Havrilivka faluban, a támadás következtében közel száz orosz katonát szállítottak sebesülésekkel kórházba – írta esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A közlemény szerint az ukrán légierő, illetve a rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán összesen három orosz katonai állomáshelyre nyitottak tüzet.

Az orosz erők Kijev szerint pénteken egy rakétacsapást indítottak és 12 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel egyebek mellett polgári infrastrukturális létesítmények ellen a donyecki és a dnyipropetrovszki régiókban. A vezérkar hozzátette, hogy változatlanul fennáll az orosz légi- és rakétacsapások veszélye Ukrajna egész területén.

(MTI)

Kijevi látogatást is fontolgat hamarosan kezdődő diplomáciai körútja során Kisida Fumio japán miniszterelnök – ezt ő maga jelentette be pénteken, beszámolva Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel aznap folytatott telefonbeszélgetéséről.

Mint mondta, Volodimir Zelenszkij meghívta az ukrán fővárosba, és Kisida Fumio vele is tudatta, hogy „bizonyos tényezők figyelembevétele” mellett gondolkodik a látogatáson.

A beszélgetésben Kisida Fumio ismét Japán egyértelmű támogatásáról biztosította Kijevet, elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és ígéretet tett az ukrán nép támogatására különösen a téli időszakban.

Kisida Fumio hétfőn kezd diplomáciai körutat, amelynek során a tervek szerint látogatást tesz Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is.

A kormányfő Kijevbe szóló meghívását Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hivatalosan már átadta Japán ukrajnai nagykövetének, Macuda Kuninorinak.

A japán kormányfő azt is elmondta, hogy Tokió a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7 csoport soros elnökeként is keresni fogja az Ukrajnával folyó együttműködés fejlesztésének lehetőségeit.

(MTI)

Nem sokkal dél után ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, ezzel egy időben pedig több vadászgép is a levegőbe emelkedett Fehéroroszországban – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A légiriadó helyi idő szerint 12 óra 45 perckor kezdődött a fővárosban, Kijevben és az ország középső részében lévő Poltava megyében, majd Ukrajna teljes területére kiterjedt. A szirénák légi csapások veszélyére figyelmeztetnek, de támadásról egyelőre nem érkezett hír.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában pénteken azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők tűz alá vették a déli Herszon megyében Csornobajivka és Komisani településeket, valamint a keleti Donyeck megyében található Bahmut város lakóövezeteit lőtték. A megyeszékhelyen, Herszonban egy helyi lakos vesztette életét, a régióban lévő Beriszlavban pedig lövedék csapódott egy családi házba, a benne élő házaspár és 12 éves fiuk meghalt. Csütörtökön Herszon megyében hat civil vesztette életét és négy sebesült meg, a Donyeck megyei orosz támadások következtében pedig egy helyi lakos halt meg és három szenvedett sérüléseket.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy péntekre virradóan Nyikopol város környékén két települést lőttek az orosz erők. Személyi sérülést nem okoztak a támadások, de több családi ház, egy gáz- és egy villanyvezeték megrongálódott.

A luhanszk megyei kormányzói hivatal közlése szerint az orosz megszállók Sztarobilszk településen fokozták a helyi lakosok ellenőrzését, a tüzérségi erők nagy hatékonysága miatt azt gyanítva, hogy segítik az ukrán hadsereget. Elsősorban a lakosok mobiltelefonjait ellenőrzik, és külön figyelmet fordítanak azokra, akiknek ukrán mobilszolgálatók előfizetőinek számát találják a hívott számok listájában – írta a kormányzóság.

Az ukrán vezérkar legfrisseb, pénteki összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 110 250 orosz katona halt meg, közülük 530 az elmúlt napban. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz katona repülőgépet, egy helikoptert és 23 harckocsit.

(MTI)

Akkor lesz béke, ha az USA békét akar – idézte Orbán Viktort a RIA orosz állami hírügynökség, amely szerint a lényeget annak ellenére jól látja a magyar miniszterelnök, hogy béke a valóságban csak akkor lehet, ha annak feltételei elfogadhatóak Oroszország számára. A Hvg.hu összefoglalója szerint Dmitrij Bavirin egyetértett Orbánnal abban, hogy az USA felelős az ukrajnai háború eszkalációjáért, mert „Washington az ukrán hadseregnek szánt fegyverszállítmányokkal csak olajat önt a tűzre”.

A RIA elemzője szerint Orbán nem először száll szembe a háború nyugati értelmezésével, sőt a magyar kormányfő az EU eddigi valamennyi Oroszország-ellenes javaslatát bírálta.

Az Európai Bizottság megrendelésére készült felmérés szerint a görögöket és a bolgárokat leszámítva a magyar az EU-n belüli leginkább oroszbarát nemzet. A magyarok viszont nem bolgárok, görögök vagy éppen szerbek, akiknek szabadságát a szellemi rokonságból kiindulva az oroszok a saját vérükkel vívták ki, a történelmi tapasztalatok alapján a magyaroknak inkább gyűlölniük kellene az oroszokat

– írta Bavirin.

A RIA-elemző gondolatmente az 1956-os forradalomig is eljutott, amely állítása szerint hamar átfordult az egykori nácik lázadásává. A fasiszta felkelés okai között felsorolja, hogy az egykori magyar vezetés durva elnyomó politikát folytatott, amely ráadásul nemcsak tehetségtelen volt, de “nemzeti kisebbségekből” került ki. A szerző egyértelműen a zsidókra célzott.

Az állami hírügynökség elemzője hosszasan magyarázza az Orbán-kormány oroszbarátságát. A RIA szerint Orbánnak ellentmondásos a viszonya Joe Bidennel, ám közben a konzervatív republikánusok rendezvényeinek tisztelt vendége lett. Ez nem akadályozta meg abban, hogy még Donald Trump elnök alatt is kritizálja az Egyesült Államok oroszellenes politikáját. A szerző szerint mások ezt általában azzal magyarázzák, hogy Magyarország számára nagy előnyökkel jár az Oroszországgal közös üzletelés, csakhogy a lengyeleknek és a románoknak is megvoltak ezek az előnyök, az ottani vezetők mégis pont ellenkezőleg viselkednek, mint Orbán.

Ezért a választ általában magában Orbánban keresik racionális és összeesküvés-elméleteket egyaránt felhozva, kezdve attól, hogy a Kreml fizet Orbánt, egészen addig, ahol a Kreml megígérte, hogy kifizeti Kárpátalját.

A szerző szerint azonban az igazi magyarázatot ott kell keresni, hogy a magyarok nem szeretik, ha bárki beleszól abba, miként intézik ügyeiket. „A csodálatos módon Európa közepén megmaradt finnugor magyarság mindig is könnyen meg tudta különböztetni magát az idegenektől, és az idegeneket nem is nagyon szereti. A magyarok nacionalisták, tulajdonos szemléletűek és egoisták. Nem örülnek a jöttmenteknek, különösen nem a muszlimoknak. A magyarokat egyszerre jellemzi a nagyhatalmi komplexus és a megosztott nép szindróma. Remegnek, ha egyenruhát és kitüntetéseket látnak, és mindent imádnak, aminek köze van a hadseregekhez. A legdurvább embereket is kultusz övezi, ha azok hagyják őket magyar módon élni. Emellett elutasítanak minden olyan politikát, ami ellentétes különleges nemzeti érdekeikkel. A diktátumok ellen pedig készek elkeseredetten és keményen harcolni” – jellemezte a magyarságot Bavirin.

A saját maguk tisztelete az, ami alapján Oroszországnak hosszabb távon a barátokat és a partnereket kell keresnie. És a nacionalista Orbán, Maduro, Erdogan, illetve Basar Asszad a példa arra, hogy Oroszország nem engedheti meg magának az egykori Szovjetuniót egykor jellemző szűklátókörűséget

– írta a RIA szerzője.

A németek korábban elzárkóztak attól, hogy harckocsikat küldjenek Ukrajnának, de ez a héten megváltozott. A szociáldemokraták külpolitikai szóvivője, Nils Schmid pénteken arról beszélt, hogy a német hadsereg nagyjából 40 Marder gyalogsági harcjárművet tudna odaadni, és szerinte még az első negyedévben leszállítják őket. Azon még gondolkodnak, hogy Leopard tankokat is adjanak-e.

Ukrajna teljes területén légvédelmi riadót hirdettek, annak ellenére, hogy közép-európai idő szerint ma reggel tíztől az oroszok egyoldalú tűzszünetet hirdettek.

Attention! russia’s “#ceasefire” not in words, but in actions – right now air raid siren heard all over #Ukraine.#stoprussia #russiaisaterroristate pic.twitter.com/9rk0nh5eER

— Kira Rudik (@kiraincongress) January 6, 2023

Kramatorszk tűz alatt áll. Maradjanak az óvóhelyeken

– tette közzé a közösségi médiában Olekszandr Goncsarenko a város polgármestere. A károkról nem közölt részleteket.

Közép-európai idő szerint péntek délelőtt tízkor lépett életbe az oroszok által kezdeményezett tűzszünet, a fronton azonban egyelőre nincs jele annak, hogy szünetelne az ellenségeskedés.

(Reuters)

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat Telegram csatornája pénteken idézte Szerhij Krukot, az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét, aki közölte:

Az oroszok ismét megerősítették, hogy nem lehet bennük megbízni. Herszonban újabb ágyúzás érte egységünket. A támadásnak halottjai és sebesültjei is vannak.

Hozzáteszi: két napon belül ez már a második tűzoltóegység, amelyet az ellenség célba, „megsértve a nemzetközi jog valamennyi elvét és normáját”.

A jelentés nem tartalmaz részleteket arról, hogy hány ember halt meg és sebesült meg a támadásban.

(Guardian)

Oroszország moszkvai idő szerint délben egyoldalú tűzszünetbe kezd, hogy a katonák megünnepelhessék az ortodox karácsonyt – jelentette be az orosz állami televízió.

Ma délben életbe lépett a tűzszüneti rendelkezés a teljes kontaktvonalon, amely január 7-én, éjfélkor ér véget

– közölték.

Oroszország december 25-én nem kínált tűzszüneti megállapodást – annak ellenére, hogy sok ukrán ortodox keresztény is ekkor ünnepli a karácsonyt –, szilveszterkor pedig fokozták a légitámadásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap esti videóbeszédében egyértelműen visszautasította Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetről szóló kezdeményezését, az amerikai külügyminisztérium pedig cinikusnak nevezte azt.

(Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 5264-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 188-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 586 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Vonattal 142 ember – köztük 59 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

A brit kormány védelmi minisztériuma közzétette az Ukrajnával kapcsolatos legfrissebb hírszerzési jelentését:

• A luhanszki és donyecki népköztársaságok milíciáit december 31-én hivatalosan is beolvasztották az orosz hadseregbe.
• Oroszország azt állítja, hogy ezek a régiók az Orosz Föderáció szerves részei a 2022 szeptemberében megtartott népszavazások értelmében. A tárca tájékoztatója szerint azonban 2014 óta tartják a kapcsolatot velük.
• A régiók megítélése továbbra is megosztó az orosz vezetésen belül: vannak, akik a pénzszivattyúnak tartják az új tagköztársaságokat, mások pedig a területek elcsatolásának diplomáciai és politikai költségeitől tartanak, miután a luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és herszoni megyék csatlakozását idáig csak Észak-Korea és Szíria ismerte el.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 6 January 2023

Find out more about the UK government's response: https://t.co/Kl5dKmec5D

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/tAU08v6IFp

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 6, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik közeli szövetségese az ukrajnai Bahmut városának közelében fekvő só- és gipszbányák feletti ellenőrzés megszerzésében érdekelt – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Jevgenyij Prigozsin a hírhedt orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport alapítója, amely központi szerepet játszik az orosz offenzívában a kelet-ukrajnai Bahmutnál.

Voltak arra utaló jelek, hogy pénzbeli indítékok vezérelték Oroszország és Prigozsin megszállottságát” Bahmut iránt

– mondta az amerikai tisztviselő.

Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta meg az orosz zsoldossereget, hogy a Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Szudán és más nemzetek a természeti erőforrásainak kitermelésével segítik Moszkva ukrajnai háborújának finanszírozását. Ezt a vádat Oroszország „oroszellenes őrjöngésnek” nevezte.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan visszautasította a péntek délben kezdődő és szombat éjfélig tartó tűzszünetről szóló kezdeményezést. Vlagyimir Putyin az ortodox karácsonyra hivatkozva szerette volna két napra felfüggeszteni a harcokat, azonban Zelenszkij szerint az orosz elnök lépése egy trükk volt arra, hogy megállítsák az ukrán erők előrehaladását a keleti Donbassz régióban, és még több moszkvai erőt vonjanak be a kelet-ukrajnai harcokba.

Most a karácsony mögé akarnak bújni, hogy megállítsák fiaink előrenyomulását Donbasszban, még ha csak rövid időre is, és közben felszerelést, lőszert és mozgósított csapatokat hozzanak közelebb az állásainkhoz

–  fogalmazott Zelenszkij csütörtök esti videóbeszédében, hozzátéve, hogy az egész világ ismeri, a Kreml hogyan használja ki a háború megszakításait arra, hogy újult erővel folytassa a háborút.

Zelenszkij oroszul elmondott beszédében hangsúlyozta, a háború akkor ér véget, ha Oroszország befejezi az ukrajnai agressziót.

 A háborúnak akkor lesz vége, amikor a katonáik távoznak, vagy amikor mi kidobjuk őket.

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán államfő arra buzdította az oroszokat, hogy szálljanak szembe Putyinnal, és utasítsák vissza azt az álláspontot, hogy a háború Moszkva nyugattal szembeni biztonsági garanciáiról szól. Szerinte az oroszok embereknek a karácsonyi időszakban meg kell találni a bátorságot magukban ahhoz, hogy felszabadítsák magukat a putyini hatalom alól.

(Guardian/Al Jazeera)