Ahogy a 24.hu korábban beszámolt róla, szerda délután egy szabadon kószáló vaddisznó miatt zárták le a Margitszigetet, a vadállatot még aznap este kilőtte egy vadász. Az eset kapcsán felkerestük Földvári Attilát, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szóvivőjét, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársát, aki elmondta, az ilyen elejtésekre csak a rendőrség adhat engedélyt, és – bár a jogszabályok értelmében más is végrehajthatná – gyakorlatilag minden esetben vadász végzi.
Muszáj volt lelőni
A szakértő szerint a szerdaihoz hasonló eseteknél mindig felmerül a kérdés, hogy megoldható lett volna-e a helyzet az állat életének megóvásával is. Sajnos a megfelelő alternatívák azonban nem adottak, a potenciálisan veszélyes vad ártalmatlanná tétele ugyanis mihamarabbi megoldást kíván, hogy senki ne sérüljön meg, az állat kilövése pedig a legbiztonságosabb módszer. Szóba jöhetne még az altatólövedék, illetve a befogás is, Földvári Attila szerint ugyanakkor ezek kapcsán több probléma is felmerül.
Az altatólövedék esetében gondot okoz, hogy az elkábításhoz szükséges szer csak engedéllyel tartható, és rendszerint állatorvosok birtokolhatják. Az is nehezen megállapítható, hogy mekkora dózisra lenne szükség. Ha túl sok hatóanyag kerül a lövedékbe, az állat elpusztul, túl kevés esetén pedig nem kábul el, és tovább – sőt talán még inkább – veszélyezteti az emberek épségét. Ráadásul a szer nem azonnal hat, így a vadnak még a megfelelő mennyiségű hatóanyag esetében is lenne ideje elmenekülnie. Egy városi környezetben ilyenkor akár az autók elé is kirohanhat, ezzel közlekedési balesetet idézve elő.
Szintén probléma, hogy az altatólövedék kilövésére használt puskának jóval kisebb a hatótávolsága, mint egy vadászpuskának.
Ez nem úgy működik, mint a tévében, hogy 300 méterről meglövik az elefántot, az pedig rögtön összerogy, hanem néhány tíz méterre meg kell közelíteni az állatot ahhoz, hogy le lehessen adni a lövést
– mondta a szakértő lapunknak.
Egy vaddisznóhoz ilyen közel merészkedni pedig korántsem egyszerű vagy biztonságos. A lövés felbőszítheti és agresszívvá is teheti az állatot, ezzel veszélybe sodorva a lövést leadó személyt.
Az állat csapdába ejtése azért nem jöhet szóba, mert rengeteg időt, akár több hetet is igénybe vehet, az ilyen esetek viszont azonnali megoldást igényelnek. Földvári Attila úgy véli, semmi garancia nincs arra, hogy egy állatot élelemmel be lehet csalni egy ketrecbe városi környezetben, hiszen ott talál bőven elég táplálékot másfele is.
Hogy kerülnek a városba?
Nem egyedi eset, hogy egy vadállat a városban bóklászik, sőt az elmúlt években elég gyakran figyeltek meg hasonlót. 2021 júliusában például Újpesten láttak vaddisznót, ugyanezen év novemberében pedig a gazdagréti lakótelep úttestén rohangáltak az állatok.
A szakember úgy véli, általános tévhit, hogy ez az azért történik, mert az állatoknak nincs mit enniük az erdőkben, illetve mert az ember elveszi az életterüket. Valójában csupán azért találkozunk a korábbinál többször ilyen hírrel, mert a széleskörű internet- és okostelefon-használat következtében gyorsan terjednek az esetekről készült felvételek, azzal együtt, hogy évtizedes távlatokban azért valóban felgyorsult az egyes, stresszt, valamint az ember közelségét jól tűrő fajok urbanizálódása.
A vadak alapvetően azért mennek az ember alkotta településekre, mert ott sokkal könnyebben kielégíthetik szükségleteiket, mint az erdőben. Egy elhagyatott, gazos telek például tökéletes búvóhely számukra; bármelyik vízelvezető árokban, pocsolyában, kátyúban találnak vizet; a kukák, komposztok és a locsolt gyepen megjelenő csigák pedig tökéletes táplálékforrást jelentenek számukra.
Földvári Attila azt tanácsolja, ha meg akarjuk előzni a vadállatok városi felbukkanását, szüntessük meg az előbb említett forrásokat, amelyek bevonzzák őket a településekre.
