Szélsőségesen ítélik meg a magyarok az orbáni válságkezelést

A magyar társadalom 39 százaléka, a kedvezőtlen jövedelmi helyzetűek több mint fele jelenlegi és jövőbeli anyagi helyzetének romlására számít 2023-ban – egyebek mellett ez derül ki az IDEA Intézet 2022. november 29. és december 12. között készített, 1800 fős reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Mint írják, az eszkalálódó gazdasági válság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását, az elmúlt hónapokban a rezsiemelkedés, valamint az élelmiszer- és az üzemanyagárak drasztikus növekedése alapjaiban rengette meg a magyar háztartások egzisztenciáját. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 39 százaléka a következő egy évben anyagi helyzetének romlására számít. Ezzel szemben a válaszadók közel negyede (22 százalék) nem vár változást, tizede (9 százalék) pedig a pénzügyi helyzete javulásában reménykedik.

A Fidesz-szavazók az átlagnál optimistábbak: 62 százalékuk szerint a következő 12 hónapban stagnálni (43 százalék) vagy javulni (19 százalék) fognak anyagi kondíciói, és csak minden hatodik (16 százalék) válaszadó bizonyul borúlátónak a kérdésben. Ehhez képest az ellenzéki szavazók majdnem kétharmada (62 százalék) anyagi romlását vetíti előre, és mindösszesen csak egyötödük bízik abban, hogy jelenlegi anyagi helyzete jövőre is változatlan marad (16 százalék) vagy javulni fog (4 százalék).

Az ismeretlen preferenciájúak között feltűnően, ám pártos elköteleződés híján erőteljesebb „mankók” hiányából adódóan magasabb a nemválaszolók vagy várakozásaiban bizonytalanabbak aránya (52 százalék). Ugyanakkor mintegy harmaduk (34 százalék) szintén aktuális anyagi helyzetük romlására számít, és csak tizedük gondolja azt, hogy javulnak (2 százalék) vagy változatlanul fennmaradnak (8 százalék) a mostani kondícióik.

A háztartásuk jövőbeni kilátásaihoz képest a kérdezettek valamivel kedvezőbben ítélik meg a munkaerőpiaci folyamatok várható alakulását. A többség (62 százalék) egyáltalán nem vagy inkább nem tart attól, hogy egy fél éven belül elveszíti az állását, minden hatodik válaszadó (16 százalék) ellenben úgy véli, hogy egyre nagyobb annak az esélye, hogy a következő hat hónapban munkanélkülivé válik. Közel minden tizedik válaszolta azt, hogy már el is veszítette az állását (4 százalék) vagy erre garantáltan sor fog kerülni a következő hónapokban (4 százalék).

A véleményekben ezúttal is élesebb különbség rajzolódik ki a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Amíg az előbbiek döntő többsége (84 százalék) nem vagy inkább nem fél attól, hogy elveszíti a munkahelyét, addig az utóbbiaknak csak kicsivel több mint fele (54 százalék) vélekedik hasonlóan, közel harmaduk (30 százalék) viszont úgy gondolja, hogy egyre nagyobb az esélye vagy egyenesen biztosra vehető, hogy hónapokon belül elveszíti az állását. A pártválasztásukban bizonytalan, vagy azt titkoló válaszadók megosztottak a kérdésben: 36 százalékuk inkább, míg 43 százalékuk inkább nem vagy egyáltalán számít a munkahelye elvesztésére.

A kutatásban a válaszadóknak az iskolai osztályzatoknak megfelelően egy ötös skálán kellett értékelnie az Orbán-kormány eddigi válságkezelését. Az összes megkérdezett relatív többsége (42 százalék) 1-es értékelést adott, tehát úgy ítélte meg, hogy a kormány rosszul kezeli a jelenlegi válságot. A válaszadók kicsivel több mint negyedétől (27 százalék) azonban 4-es vagy 5-ös, tehát jó vagy kiváló értékelést kapott a kormányzat. A pártpreferenciák szerinti bontás alapján elmondható, hogy az ellenzéki szavazók szemében egyenesen megbukott az Orbán-kormány eddigi válságkezelése, a Fidesz-szavazók viszont meglehetősen elégedettek vele. Ha nem is kiválónak, de megfelelőnek értékelik a kormányzat lépéseit – írja az IDEA Intézet.