Robbanások orosz katonai reptereken, halottak is vannak

A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

„A tüzérségi lőszerek mára hiánycikké váltak” – közölte Michal Strnad, a konszern tulajdonosa. Becslései szerint a kijevi vezetésnek nyújtott katonai támogatás következtében tíz-tizenöt évig is eltarthat, míg sikerül újra feltölteni a nyugati hadseregek készleteit. Mint mondta, ennek hátterében a korlátozott gyártókapacitások állnak. Ezt a hiányt már az ukrán fegyveres erők is megérezték – tette hozzá Strnad.

A CSG tulajdonosa szerint az európai hadseregek időközben már jelentős mértékben kiürítették fegyverkészleteiket, hogy Ukrajnát támogatni tudják. Strnad hangsúlyozta, hogy az ukrán erők hetente 40 ezer tüzérségi lőszert használnak fel több száz, Nyugatról szállított tarackból az orosz támadók ellen. „Tényleg sokat szállítottak Ukrajnának. De a valóság az, hogy az ukránok ma kevesebbet lőnek, mint amire képesek lennének, mert egyszerűen nincs elég lőszerük” – mondta.

Strnad közölte, hogy vállalata, a Czechoslovak Group mára a NATO-szabvány 155 milliméteres tüzérségi lőszerek európai termelésének 25-30 százalékát biztosítja. Az éves termelési kapacitásuk 80-100 ezer darab gránát. Hozzátette, hogy Európa éves termelése 270-300 ezer darab lehet ebből a lőszertípusból. Az üzletember szerint a vállalat 250-300 új alkalmazottat tervez felvenni, hogy az éves termelést 150 ezer darabra növelhessék, ami azonban a termelőeszközök hosszabb beszállítási ideje miatt nagyjából két évet fog igénybe venni.

Strnad beszélt arról is, hogy a CSG Ukrajna fontos beszállítója, a szovjet időkből származó, korszerűsített fegyverzet tekintetében. Azonban – mint arra felhívta figyelmet – a készletek ezek esetében is kezdenek szűkösek lenni.

A spanyol rendőrség további három „véres borítékot” fogott el hétfőn, amelyek állati szemeket tartalmaztak, és amelyeket a madridi ukrán nagykövetségnek, valamint a barcelonai és malagai ukrán főkonzulátusnak címeztek – nyilatkozták a nyomozáshoz közel álló spanyol rendőrségi források.

Múlt héten Kijev bejelentette, hogy egy sor „véres csomagot” küldtek az ukrajnai diplomáciai képviseleteknek Európa-szerte, nem sokkal azután, hogy egy levélbomba felrobbant a madridi ukrán nagykövetségen, a rendőrség pedig továbbiakat hatástalanított, amelyek közül az egyiket Pedro Sanchez spanyol miniszterelnöknek címezték.

A spanyol posta biztonsági részlege az újabb borítékokat a hétfő reggeli biztonsági ellenőrzések során találta meg, és azonnal értesítették a rendőrséget, akik a helyszínen a borítékokban nem találtak robbanószert vagy éghető anyagot a források szerint.

A madridi ukrán nagykövetség pénteken már kapott egy állati szemeket tartalmazó borítékot, amelyen a spanyol belügyminisztérium szerint külföldi bélyeg volt.

A csomagból származó bizonyítékokat és információkat akkor megosztották a postaszolgálattal, és ennek alapján szűrték ki hétfő reggel az újabb három borítékot.

Szombaton a nyomozáshoz közel álló forrás megerősítette a Reutersnek, hogy múlt héten a hat borítékot az észak-spanyolországi Valladolid városában adhatták postára.

Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő hétfőn megerősítette az újabb véres borítékok elfogását, hozzátéve, hogy ezekkel együtt 21 ismert esetet regisztráltak, amelyek során 12 ukrán diplomáciai külképviseletre küldtek hasonló fenyegető leveleket.

(MTI)

Az orosz államfőt gonosz manóként ábrázoló szobrot helyeztek el hétfőn Prágában azon a talapzaton, amelyen 2020-ig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt. A Vlagyimir Putyint kifigurázó szobor egy világtérképen áll. Az orosz elnök balkeze egy gázvezeték csapját próbálja elzárni, míg jobbkeze a náci karlendítést utánozza.

A szobor Ahriman démon, a perzsa mitológia egyik ismert alakjára utal, aki az abszolút rosszat képviseli – mondta újságíróknak nyilatkozva Dusan Dostál, a mű alkotója. A szobor a kovácsművészek nemzetközi találkozója alkalmával készült a Helfstyn várkastélyban. Alkotója szerint 30 napig lesz kiállítva Prága 6. kerületének főterén, majd elárverezik, és a pénzt Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására fordítják – tette hozzá Dostál.

A téren 2020 tavaszáig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt, aki 1945-ben a csehszlovák fővárost felszabadító szovjet egységek parancsnoka volt. Konyev szobrát azzal az indoklással távolíttatta el a kerület vezetése, hogy a marsall nagyon dicstelen szerepet játszott 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. A tervek szerint a szovjet parancsnok szobrát a téren utóbb a cseh főváros felszabadításának szentelt új emlékmű váltja majd fel. A pályázatot még nem hirdették meg.

Az új Putyin-szoborral arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi energiaválságért az orosz elnök személyesen is felelős. Felelőssége Ukrajna megtámadásában pedig nyilvánvaló,

szögezte le Dusan Dostál, aki a szobor köztéri kiállítását vállalkozók segítségével valósította meg.

„Célunk a szobor segítségével felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az ukrajnai probléma még nem oldódott meg, és továbbra is segítséget kell nyújtanunk Ukrajnának” – jelentette ki újságírók előtt Dalibor Dedek, a kezdeményezést támogató vállalkozók nevében.

https://twitter.com/FilipHorky/status/1599765195341135872

Litvánia az ukrajnai orosz hadművelettel kapcsolatos véleményekről fogja kérdezni a tartózkodási engedélyt, vagy vízumot igénylő orosz és fehérorosz állampolgárokat – közölte hétfőn a balti ország bevándorlási hivatala.

A két ország állampolgárainak a jövőben kötelező lesz ebből a célból egy különleges kérdőívet kitölteniük. Ennek döntő szerepe lesz a vonatkozó kérvények elfogadásában, vagy elutasításában.

Amennyiben valaki megtagadja a kérdőív kitöltését, vagy csak hiányosan tölti ki az űrlapot, annak kérelmét el fogják utasítani. A litván hatóságok szerint más országok állampolgárait is felkérhetik a kérdőív kitöltésére.

A feltett kérdések listáján egyebek között az iskolai háttér, esetleges katonai szolgálat, üzleti kapcsolatok és korábbi tevékenységek után fognak érdeklődni a NATO, illetve nem uniós tagországokhoz fűződő viszonyon kívül.

A külföldinek, aki Litvániába akar jönni, vagy itt tartózkodni, őszintének és nyíltnak kell lennie a kérdőív kitöltésénél. Egy ilyen személynek meg kell mutatni, hogy hajlandó együttműködni a fogadó országgal, amely megengedi számára azt, hogy a területén tartózkodjon,

jelentette ki Evelina Gudzinskaite, a litván bevándorlási hivatal vezetője. Hozzátette, hogy a kérdőív bizonyos további biztonsági intézkedésként fog szolgálni.

Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávé mellett Fehéroroszországgal is határos. Idén a balti állam 3415 ideiglenes tartózkodási engedélyt és 2769 vízumot állított ki orosz állampolgárok részére. Fehérorosz állampolgárok esetében 22 890 ideiglenes tartózkodási engedélyt és 1961 vízumot.

(MTI)

Nagyon várták az ukránok a német Gepardokat, nem hiába. A világ egyik legkorszerűbb önjáró légvédelmi gépágyúi a mostani orosz rakétatámadásnál is bizonyítottak: az egyik Gepard így szedett le egy orosz cirkálórakétát.

#Ukraine: The first footage of a German-supplied Flakpanzer Gepard SPAAG in use with Ukrainian forces appeared today, seen shooting down an incoming Russian cruise missile using its two 35mm autocannons. pic.twitter.com/3L58ycJY8C

— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) December 5, 2022

Az orosz kőolajra kivetett brüsszeli embargó nem érinti kedvezőtlenül Romániát, mert a Romániában működő olajvállalatok találtak alternatív forrásokat, és már nem importálnak kőolajat Oroszországból – jelentette ki Virgil Popescu román energiaügyi miniszter hétfőn.

A tárcavezető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy számos tárgyalást folytattak a Romániában működő olajvállalatokkal és -finomítókkal. Kiemelte: a múlt hét óta valamennyi finomító nem orosz nyersolajat dolgoz fel, így Románia függetlenné vált az orosz kőolajtól, és Bukarestnek nem lesznek ellátási problémái az olajembargó miatt.

A miniszter elmondta azt is, hogy a román gáztárolókban 2,8 milliárd köbméter gáz van, ezért télen nem lesz probléma sem a gáz-, sem a villamosenergia-ellátással.

A miniszter hozzátette: Bukarest továbbra is támogatja, hogy az EU ársapkát vezessen be valamennyi importált gázra, függetlenül attól, hogy milyen forrásból származik. Emlékeztetett arra, hogy december 13-án az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli megbeszélésen tárgyalnak erről.

A miniszter sokallta az Európai Bizottság által javasolt 275 euró értékű ársapkát. Hangsúlyozta, hogy valamennyi energiatőzsdét figyelembe kell venni az ár megállapításakor.

(MTI)

Talán még soha nem volt olyan közel a frontvonalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint most, amikor a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-hídhoz látogatott, ahol pár hónapja rejtélyes robbanás miatt a tengerbe zuhant a fél útpálya, a vasúti síneket pedig az olajszállító tartálykocsik égése tette tönkre. A hidat 2018-ban maga Putyin adta át, megteremve a 2014-ben elfoglalt Krím szárazföldi összeköttetését Oroszországgal. Felrobbantása érzékeny veszteség az oroszoknak, mivel az egyik fő utánpótlás-szállító útvonala az déli megszállt területek, Herszon irányába. Putyin azt szeretné, ha nyárra teljesen helyreállítanák a hidat.

A Kercsi-híd több mint 300 kilométerre van a frontvonaltól, Ukrajna rendelkezésére álló rakéták hatótávolságán kívül.

Putin visited Kerch bridge in occupied Crimea. Asking minister to repair railway part of the bridge “until the middle of the season”(mid July) pic.twitter.com/cZeeQKoZFM

— Liveuamap (@Liveuamap) December 5, 2022

A kijevi régió kormányzója szerint a terület 40 százaléka maradt áram nélkül a hétfői rakétatámadások következtében, ugyanakkor nincsenek „kritikus következmények” – jelentette a Reuters.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő délután bejelentette, hogy a légvédelemnek sikerült semlegesítenie az orosz lövedékek többségét, és a szakemberek már neki is láttak az áramellátás helyreállításának.

Hétfőn az orosz légitámadás következtében Ukrajna déli részén legalább két ember meghalt, több lakóépület is összedőlt, Odesszában nincs víz, északon pedig áramkimaradás volt. Moldovai médiajelentések szerint az Ukrajnának szánt orosz rakéták egyike Moldovában ért földet egy gyümölcsösben.

Kijevben hétfő délután véget ért a légiriadó és nem érkeztek jelentések károkról.

(Guardian)

Moldovai médiajelentések szerint az Ukrajnának szánt orosz rakéták egyike Moldovában ért földet egy gyümölcsösben. A becsapódás helyszíne az ukrán határtól nem messze található Briceni városa közelében volt.

A Moldovai Köztársaság belügyminisztériuma a rakétáról egy fotót is megosztott Facebookon az eset hivatalos bejelentéséhez csatolva.

Bár több rakétát lelőtt az ukrán légvédelem a legújabb orosz támadási hullám során, több helyről jeleztek robbanásokat, köztük a fekete-tengeri kikötővárosból, Odesszából, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szülővárosából, Hrivij Rihből és Cserkasziból. Odesszában a vízművek energiaellátását rongálta meg a légicsapás, így az egész városban nincs vízszolgáltatás. Az állami energia cég, az Ukrenergo is bejelentette, hogy az infrastruktúráját is találat érte, de részleteket egyelőre nem közöltek.

Az orosz légi támadás miatt egész Ukrajnára érvényes riasztást adtak ki és mindenhol az óvóhelyekre kellett vonulniuk az embereknek.

Az oroszok a Kaszpi-tengerről és a Fekete-tengerről lőtték ki a rakétáit.

Valamilyen okból letért az útról egy orosz páncélozott jármű és fel is robbant egy akna miatt. Bár a jármű darabjai szerteszéjjel repültek, a rajta utazó katonák csodával határos módon megúszták a robbanást és gyorsan fedezékbe rohantak. Az orosz jármű Donbaszban, Pavlivka és Vuhledar környékén futhatott aknára.

Emotional reaction of the occupiers after hitting an anti-tank mine. pic.twitter.com/U65sPt4z1e

— NEXTA (@nexta_tv) December 4, 2022

Jelenleg Ukrajna nemzetközileg elismert területének 18 százaléka áll orosz felügyelet alatt – írja a brit védelmi minisztérium a Twitteren. Ezekbe a területekbe beletartozik a Donbász és a Krím is, amelyet 2014-ben foglaltak el az oroszok, de a területszerzést a világ országainak többsége nem ismerte el.

Ugyanakkor az idén február óta az oroszok által elfoglalt területek 54 százalékát már felszabadították az ukrán csapatok – tették hozzá. Az ukránok előrenyomulása az alábbi ábrán is követhető:

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1599735393729056771

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat plafont szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni

– mondta Peszkov újságíróknak.

A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, amelyek a piaci feltételek mellett kereskednek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfőn online megtartott 27. rendes orosz-kínai kormányfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy kudarcra vannak ítélve a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy illegitim szankciókkal és politikai nyomással a saját szabályait kényszerítse rá más országokra. Kifejezte meggyőződését, hogy az új geopolitikai realitások között még inkább kibontakozik a két ország átfogó és politikai partnerségében rejlő alkotó potenciál.

Az energetikai partnerség stratégiai jelleget öltött. A földgáz-, kőolaj- és szénszállítások növekednek. Kínában orosz részvétellel folytatódik az atomerőművek építése. Készek vagyunk teljesíteni minden hatályos szerződéses kötelezettséget és új, nagyszabású kezdeményezéseken dolgozni ezen a területen

– hangoztatta egyebek között Misusztyin.

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy a szövetségi költségvetés novemberi olaj- és gázipari többletbevételeinek tényleges volumene 90,2 milliárd rubellel alacsonyabb volt a vártnál. A tárca novemberre 282,8 milliárd rubeles olaj és gáz többletbevételt prognosztizált (a rubel jelenleg mintegy 6,28 forintot ér).

Decemberben a pénzügyminisztérium szerint az orosz költségvetés olaj és gáz többletbevételei 176,1 milliárd rubelt tehetnek ki, a tényleges olajárnak a bázist meghaladó szintje miatt.

Az ukrán főváros mellett az ország számos területen rendeltek el légiriadót, miután az oroszok ismét rakétatámadást indítottak – közölte a Reuters az ukrán légierő szóvivőjére, Jurij Ignatra hivatkozva.

Több mint száz rakétát lőttek ki Ukrajnára bombázókról és hadihajókról.

Hétfőn két oroszországi katonai repülőtéren is robbanások történtek. Mint korábban megírtuk, Moszkvától délre, a Rjazanyi területen egy benzintartály robbant fel egy repülőtér futópályáján. Hárman meghaltak, és öten megsebesültek.

Egy azonosítatlan drón pedig a Szaratovi területen hajtott végre támadást egy repülőtér ellen. Itt két embert sebesülésekkel kórházba szállítottak, és két repülőgép megrongálódott. A szaratovi repülőtéren Tu-95-ös stratégiai bombázó repülőgépek állomásoznak. Ezeket a gépeket használja az orosz légierő az ukrajnai célpontok elleni rakétatámadásokhoz.

Two TU-95 planes supposedly damaged after a reported drone attack on an air base in Russian Engels, Saratov region.

Engels airbase is one of the take-off sites for Russian planes that launch rockets on Ukraine. pic.twitter.com/ArQ9rZVRmw

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 5, 2022

Megölték Svédországban Tumszo Abdurahmanov csecsen YouTube-bloggert, Ramzan Kadirov csecsen elnök kritikusát, aki 2015-ben hagyta el Oroszországot, és Svédországban kapott menedékjogot – jelentette hétfőn a Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió (RFE/RL) hírportálja.

Az RFE/RL orosz irodája Abdurahmanov kollégáitól szerzett tudomást arról, hogy a bloggert a december 1-jén éjjel agyonlőtték. A svéd hatóságok nem adtak ki közleményt a gyilkosságról.

Az 1ADAT elnevezésű csecsen ellenzéki Telegram-csatorna hétfőn szintén megerősítette, hogy az aktivistát megölték, a fivére, Muhammad Abdurahmanov pedig védelmet kapott a svéd biztonsági erőktől.

A közösségi médián már december 1-jén elterjedt, hogy a 36 éves bloggert megölték, de eddig nem lehetett megerősíteni a hírt.

A svéd illetékesek december 2-án arról tájékoztatták az RFE/RL-t, hogy nem tudnak Abdurahmanov hollétéről.

A bloggert 2020 februárjában már megpróbálták megölni. A svéd hatóságok akkor két, Csecsenföldről érkezett orosz férfit tartóztattak le a merényletkísérletben való részvételük miatt, és 2021 januárjában hosszú börtönbüntetést kaptak. Az egyik elítélt, Ruszlan Mamajev vallomásában elismerte, hogy a csecsen hatóságok megbízásából cselekedett, és gyilkosságért 50 ezer eurót ígértek neki.

A Csecsenföldet 2007 óta irányító Kadirovot gyakran vádolják azzal orosz és nemzetközi emberi jogvédő csoportok, hogy semmibe veszi az emberi jogokat, emberrablások, kínzások és gyilkosságok fűződnek a nevéhez.

Abdurahmanov november 30-án posztolt utoljára Telegram-csatornáján, és miközben rendszerint bejelentette, ha posztjait egy ideig szüneteltette, erre ezúttal nem került sor. Utolsó YouTube-videóját hetekkel ezelőtt töltötte fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn. A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt.

A Financial Times szerint a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a legjobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el. Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő „a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát”.

Zelenszkij a brit lapnak elmondta: a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat. „Elmebetegek ellen harcolunk” – fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arra kérte az ukránokat, hogy legyenek türelmesek és erősek a tél megpróbáltatásaival szemben, miközben az ukrán hatóságokat igyekeznek helyreállítani az orosz légicsapások miatt akadozó közszolgáltatásokat.

Minden eddiginél ellenállóbbnak és egységesebbnek kell lennünk, hogy átvészeljük ezt a telet

– szögezte le az ukrán elnök.

Oroszország október eleje óta támadja az ukrán infrastruktúrát, ami miatt milliók maradtak áram és fűtés nélkül, miközben a hőmérséklet meredeken zuhan.

Most nem engedhetünk meg semmilyen belső konfliktust vagy sztrájkot, amely mindannyiunkat meggyengítene, még akkor is, ha valaki ettől úgy gondolja, hogy erősebb pozícióba kerülhet

– fogalmazott Zelenszkij.

Nyugati politikusok elítélték Oroszország támadásait az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár szerint ezzel Oroszország háborúja szintet lépett barbárságban.

Hárman meghaltak és további hat ember megsebesült, amikor egy üzemanyagszállító tartálykocsi felrobbant egy orosz reptéren.

A RIA Novosti hírügynökség közlése szerint a Moszkvától dél-keletre található Rjazany városában történt az incidens.

Gasoline tanker reportedly exploded on an airfield near Ryazan, Russia. Three people dead, six wounded.

Reasons for explosion are not reported. pic.twitter.com/Wv2sEc7vrl

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 5, 2022

Oroszország olyan rendkívüli mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián.

Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus. A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újrarendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

Életbe lépett hétfőn a 60 dolláros olajársapka, amit az Európai Unió tagországai, köztük Magyarország is jóváhagyott szombaton. Ezzel egy időben élesedett a hatodik szankciós csomag is, ami megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az Európai Unióba, de átmeneti kivételt biztosít azoknak az uniós tagállamoknak, amelyekhez csővezetéken érkezik a kőolaj.

Előbbi intézkedés blokkolja, hogy az oroszok az EU-n kívül bárhol a világban 60 dollárnál drágábban tudjanak olajat, illetve finomított termékeket eladni bárkinek. Az EU nem egyedül döntött erről a mostani szankcióról, hanem a G7 országok is így tettek már, és mivel a nyugati hatalmak kezében van a globális hajóbiztosítási és pénzügyi szolgáltatási piac szinte teljes egésze, így valójában ezen az ágon keresztül tudják blokkolni azt, hogy az oroszok 60 dollár feletti árbevételt tudjanak hordónként realizálni.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az olajársapkát azonnal megérzik majd az oroszok, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez nem igaz, mert az orosz olaj hordónkénti ára 52 dollár körül mozog most, tehát alacsonyabb, mint a megszabott felső korlát.

Nem mondható komoly döntésnek egy ilyen limit, mert kényelmesen kigazdálkodható a terrorista államnak. Idő kérdése, és erősebb eszközökhöz kell majd nyúlni

– fogalmazott.

Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes úgy kommentálta a fejleményeket, az ársapka sérti a szabad kereskedelemre vonatkozó szabályokat.