2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből.
és csak kis része sorolható a korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb kategóriákba. Az energiahatékonyság növelésének egyik lehetséges módja az új lakások építése, a magyar lakásállomány megújulási rátája azonban alacsony. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése.
A hazai lakóingatlanok több mint 80 százaléka 1990 előtt épült. Körülbelül hatvan százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások állománya pedig hozzávetőleg 20-20 százalékot tesz ki.
A 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mennyibe kerülne a lakásállomány költségoptimalizált energetikai felújítása. Azóta a költségek jelentősen megemelkedtek. A Takarék Index elemzői kétféle számítás alapján 22,6 ezer milliárd forintra, illetve 24 ezer milliárd forintra tették a teljes hazai lakásállomány energetikai célú felújítását költségoptimalizált szinten, ha nem változott volna az ingatlanok eredeti állapota.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miben élünk című kutatása szerint 2006 és 2016 között mintegy 1,5 millió ingatlanban cseréltek nyílászárót, a fűtési rendszert 670 ezer otthonban korszerűsítették, míg hőszigetelési munkákat hozzávetőleg 900 ezer ingatlanban végeztek el. A felújított ingatlanok köre és a munkálatok pontos minősége nem ismert, ezáltal a felújítások költségcsökkentő hatása is csak hozzávetőlegesen becsülhető meg.
a 2022. októberi díjakon számolva és a már elvégzett energetikai korszerűsítéseket is részben figyelembe véve. Az összeg rendkívüli nagyságát mutatja, hogy a teljes magyar GDP 2021-ben 55,1 ezer milliárd forint volt, vagyis a bruttó hazai termék harmadára lenne szükség ahhoz, hogy a hazai lakások energetikai szempontból teljesen korszerű állapotba kerüljenek. Szintén összehasonlításul: tavaly az építőipar teljes termelése 5,4 ezer milliárd forint volt, vagyis a felújítások több évre megrendelést jelenthetnének a szektor számára.
Egy régi, 1960 és 1970 között épült, 100 négyzetméteres, négyzetes alaprajzú, földszintes, két és fél szobás családi ház, a „Kádár-kocka” jelentette. Az ingatlannak kiinduló állapotban négyzetméterenként több mint 500 kilowattóra (kWh) energiaigénye volt, vagyis a legrosszabb, JJ energetikai osztályba tartozott az ingatlanok értékesítésekor kötelezően kiállítandó energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán. A költségoptimumnak megfelelő felújítás keretében az épületre hőszigetelés kerülne, a homlokzati nyílászárókat és a bejárati ajtót fokozott hőszigetelésűre cserélnék, valamint a fűtést és a használati melegvizet földgáz üzemű kondenzációs kazán szolgáltatná. Az így elvégzett munkák eredményeként az épület primer energiaigénye – a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiség – négyzetméterenként 139 kilowattórára csökkenne, és a korszerűt megközelítő, DD energetikai osztályba lépne előre.
