Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – erről beszélt Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése utáni napokban az első Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart és brutálisabb, mint bármikor, és Szijjártó szerint az európai gazdaság „nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze”.
Jobb lenne végre szembe nézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára
– jelezte a külügyminiszter, majd keszögezte, Magyarország nem támogat semmit, amiaz érdekeivel ellentétes, például veszélyezteti az energiabiztonságot
Paks II.-re kitérve Szijjártó aztán arról beszélt, hogy Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, az ottani beruházás pedig „a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti”, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekivel.
A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyenek erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára
– magyarázta.
Végül a háború esetleges lezárása kapcsán a külügyminiszter a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, példaként hozva, hogy, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Szerinte most is orosz-amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le.
Legvégül újra megemlítette azt is a külügyminiszter, amit már korábban is fájlalt, hogy a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén rajta kívül senki nem mondta azt, hogy „béke”.
