Martonyi János szerint az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az “alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint”. A válság jelenleg már az euróövezet egészét fenyegeti, amit azt jelenti, hogy az EU jövője a tét – hangoztatta a külügyminiszter.
A Külügyminisztérium az EU 2014-2020 közötti költségvetéséről társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek a Magyar Tudományos Akadémián tartott nyitókonferenciáján a tárcavezető elmondta, az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, “az integráció megroppanásának veszélye fenyeget”.
A miniszter kijelentette, “politikailag elfogadhatatlan”, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy minden tagállam “rendet tegyen a háza táján”, vagyis az államháztartásában.
Emellett “fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit”, el kell indulni az adósságok közössé tétele felé – mutatott rá. Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van. Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke – emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ elsőszámú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné.
Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos az eseményen azt mondta, ambiciózus, de realista a bizottságnak a 2014-2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. A lisszaboni szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések – magyarázta. Hozzátette: a korábbi “bőkezűség időszakát” az “önkorlátozás ideje” váltja fel.
