Gazdaság

2010-hez képest jócskán megnőtt a szegénységben élő nyugdíjasok száma és aránya

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2021-ben ez az összeg 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 125 570 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynek tekinthető.

A friss adatok alapján pedig láthatóan egyre nagyobb ezen csoport aránya a nyugdíjasok körében, hiszen 2021-ben a nyugdíjasok 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába – írja az Mfor.hu a KSH friss, „A háztartások életszínvonala című” éves elemzése alapján, amely szerint bár csökkent a szegények száma, de még mindig több mint 1,8 magyar érintett.

A portál 2010-ig ment vissza, hogy megnézze, hogyan alakult a nyugdíjasok körében a jövedelmi szegénységben élők száma. Azt találtak, hogy a statisztika folyamatosan romló tendenciát mutatott, de 2015-től egyre markánsabbá vált a szegények számának növekedése.

  • 2010-ben a jövedelmi szegények aránya a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt, azaz
  • 110 835 nyugdíjas volt 12 éve a statisztika alapján szegény.

Ehhez képest beszédes, hogy

  • tavaly már 259 610 nyugdíjas volt jövedelmi szegény,
  • a nyugdíjasok 13 százaléka.

Vagyis 12 év alatt több mint a duplájára emelkedett a szegénynek számító nyugdíjasok száma, arányuk pedig majdnem háromszorosára nőtt az idősek között. 

Mindez megkérdőjelezi a nyugdíjak értékállóságát is, és kiválóan mutatja, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés mennyire nem képes megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik