A Fókuszban az autóipar című konferencián Tóth Henrik, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) gazdaságstratégiai bizottságának elnöke azt mondta: finanszírozás szempontjából 2009-ben az autóipar “piros lámpát kapott” a bankszektortól, ami tavaly zöldre váltott. Az autókereskedelem előtt még tavaly is piros volt a lámpa, ami az idén sárgára vált, az év végre pedig várhatóan zöldre.
Tóth Henrik közölte, az Audi, a Mercedes és az Opel magyarországi beruházásai a bruttó hazai termék (GDP) 2-2,5 százalékát teszik ki, miközben egy autóipari munkahely további 4-5 beszállítói és szolgáltatói munkahelyet hoz létre. Magyarországon a felmérések és becslések szerint 1.600-1.800 olyan cég van amelyik közvetlenül, vagy közvetve függ az autóipartól.
A Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, bár az elemzők egyetértenek abban, hogy a válságon nagyjából túl vagyunk, de sem Magyarországon, sem Európában nem lehetünk biztosak abban, hogy túl vagyunk válságot követő stagnálás időszakán. Aláhúzta: az ideálisnak tekinthető évi 400 ezer új autó helyett csupán 40 ezer új autót adtak el tavaly a magyar piacon.
Urbán László a Suzukiról elmondta, egy új, mintegy 20 ezer alkatrészt tartalmazó autóban a magyar alkatrész-beszállítói hányad 36 százalékot tesz ki, s így az új kész Suzukikon keresztül a GDP 1 százalékának az előállítása hozzájuk fűződik. Hozzátette, az értékét nézve egy új esztergomi Suzuki már 50-60 százalékban magyar termék.
Kuen Péter, az Automotive Cluster Vienna Region igazgatója kifejtette, az autóipar Indiára, Kínára és Oroszországra koncentrál mert ezek a leggyorsabban fejlődő piacok napjainkban, illetve lesznek a jövőben is. Közölte, az előrejelzések szerint 2025-ben már minden gépkocsi képes lesz kapcsolódni a legfejlettebb mobil hálózatokhoz, így a 4G-hez is.
Hozzátette, az autóipar nagyon fontos a kelet-európai országoknak, ahol az Audi, a Mercedes és az Opel mellett például a Volkswagen, a Kia, a Citroen, a Renault és a Peugeot is épített gyárakat. Példaként elmondta, hogy Szlovákiában az autógyárak állítják elő a GDP 25 százalékát, miközben Románia az alacsony előállítási költségekkel szerzett magának jó pozíciót.
