Három napot ülésezik a héten az Országgyűlés, hétfőn több, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges törvényjavaslat szerepel a napirenden.
A 13 órakor kezdődő ülés megemlékezéssel indult. A közelmúltban elhunyt Koltai Imre (MSZP) volt országgyűlési képviselő előtt rótta le tiszteletét az parlament. A képviselők néma felállással emlékeztek meg Koltairól.
Ezután következtek a napirend előtti felszólalások. Elsőként Kanász-Nagy Máté emelkedett szólásra.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett a brutális eset mellett, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát kirúgta a tankerület
– kezdi felszólalását az LMP politikusa, aki szerint nyílt politikai agresszióvá csapott át a fenyegetés. Ugyanis szerinte a tanárok kirúgása nyílt politikai agresszió, ráadásul törvénytelen. Úgy látja, hogy az alacsony fizetés és a munkakörülmények törvénytelenek, valamint az, hogy nem biztosítják az összes diáknak az ugyanolyan minőségű oktatást.
Kanász-Nagy szerint nem konzultációkkal kéne felvenni a versenyt az energiaválságról. A kormánynak tizenkét éve lett volna felkészülni a klímaválságra és az energiaválságra, de a megfelelő beruházások elmaradtak. A fosszilis energiákhoz való ragaszkodást az LMP ellenzi: valódi, fenntartható, tiszta és biztonságos zöld politikai intézkedéseket javasolnak. Az ellenzéki politikus szerint a szélenergiáról kéne konzultálni, melyet Orbán Viktor sem utasít el.
Koncz Zsófia államtitkár válaszában kifejti: a kormány célja, hogy az ország egy kiegyensúlyozott energiamixszel rendelkezzen, a szélenergiáról pedig egy szakmai vita zajlik. A hazai villamosenergia-rendszer teljes átalakításáról szóló terv is előkerült már, de egyelőre az elhibázott EU-s szankciós politika hatásait kell mérsékelni a kormánynak.
A magyar kormány elkötelezett a zöldpolitikával kapcsolatban, 2050-re klímasemlegessé szeretnénk válni. A gazdaságot úgy szeretnénk fejleszteni, hogy közben a klímapolitikai célokat is elérjük
– érvel Koncz.
Miniszterelnök úr a múlt héten világossá tette, hogy a Mi Hazánk javaslatait a kormány nem kívánja elfogadni. Nem a közteherviselés, hanem a globális nagy vállalatok kiszolgálása felé mozdulnak el.
– jelenti ki Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője, aki szerint éhbérért dolgoztatnak magyarokat az iskolában, a kórházakban, miközben a határvadászokra éles lőfegyverrel tüzelnek a „migráns bandák”.
A Mi Hazánk elnöke szerint a globális nagyvállalatokat a kommunikáció ellenére a tenyerén cipeli a kormány. Toroczkai szerint továbbra is azt látjuk, hogy a válságos helyzetben a kormány nem az állami dolgozókat, hanem mondjuk az Audit segíti. Hozzáteszi: még mindig a magyar kkv szektor a legstabilabb munkáltatói szektor Magyarországon.
Emellett a vagyonadót, valamint a – például az Ausztriában is működő – digitálisadót is szorgalmazza Toroczkai.
Tállai András államtitkár emlékezteti a Mi Hazánk vezetőjét, hogy a globális minimumadó kérdésében pártja egy oldalon van a kormánnyal. Továbbá abban is egyetértenek, hogy a kormány extraprofitadót vetett ki több olyan ágazatra, ahol nem várt jövedelem keletkezett. Ezt azért szedi be, hogy a politikailag meghatározott céljait, például a családok támogatását, nyugdíjak értékének megőrzését, a rezsicsökkentés fenntartását tudja pénzügyileg finanszírozni.
A globális nagyvállalatok megadóztatásáról elmondja: Magyarországnak egy digitális adónál is jobb adóneme van, ez a reklámadó. Ősszel az adótörvények tárgyalásánál a reklámadó bevezetése újból napirendre kerülhet. Az unió előírásainak a Toroczkai által említett osztrák digitálisadó nem felel meg.
Jámbor András, a Párbeszéd frakciótagja szerint az ÁFA-bevétellel a kormány az utolsó összeget is ki akarja sajtolni az emberekből, miközben Brüsszelt hibáztatja a saját gazdaságpolitikai hibáiért. Felszólalásában a szankciók, a sztrájk miatt kirúgott tanárok, a kilakoltatások is szóba kerülnek, továbbá a kormánynak szegezi a kérdést: ha nem támogatják a szankciókat, hogyan kívánják elérni, hogy véget érjen az ukrajnai háború?
Hagyják abba a hazudozást, és támogassák a javaslatainkat
– jelenti ki Jámbor.
Dömötör Csaba államtitkár igyekszik a lehető legtöbb témára reagálni. 181 ezres támogatást jelent a rezsicsökkentés minden családnak, hasonló nagyságrendű támogatást egy EU-s tagállam sem tud felmutatni. Az adóemelésről elmondja, hogy a kormánnyal szemben az ellenzéki pártok akarnak adót emelni.
Kamatstop, benzinárstop, energiaár támogatás és árstop az alapvető élelmiszerekre
– sorolja Dömötör, milyen intézkedéseket hozott a kormány a válság kezelésére. Az elszálló energiaárak okozta helyzetet valahogy kezelni kell, ezért szűk a kormány mozgástere, hogy mekkora összegeket tud elkülöníteni bizonyos ágazatok finanszírozására. Hozzáteszi: a baloldal miniszterelnök-jelöltje érvelt a piaci árak szabadon engedése mellett.
Dömötör válasza közben zúgolódni a Párbeszéd frakció.
Az öltözködésük és a viselkedésük sem a parlamenthez méltó
– fegyelmezi a Párbeszéd politikusait Kövér László házelnök.
Brenner Koloman a Jobbik képviselője az elbocsátott pedagógusokról beszél. Érvelése szerint a Jobbik felelős konzervatív pártként nem alattvalóként tekint a tanárokra, és úgy látja, hogy azonnal 50 százalékos béremelést kéne végrehajtani.
Rétvári Bence államtitkár szerint ennek a kormánynak az egyik kiemelt területe az oktatás.
Egyetértünk abban, hogy a pedagógusoknak többet kéne keresni. Ezért nem kell senkinek akciót szervezni. Ezért emeltünk idén év elején, és ezért fogunk emelni jövőre is
– érvel Rétvári.
Bedő Dávid a Momentum frakcióvezető-helyettese emelkedik szólásra. Úgy látja, hogy a Fidesz sokat tanult az elődeitől: képtelenek a felelősségvállalásra. Az elmúlt tíz év gazdasági fellendülése az EU-s pénzeknek, és nem a kormány gazdasági zsenialitásának köszönhető.
Az nem zavarja Önöket, hogy egyik szankció sem érinti a gázkereskedelmet, és mindegyiket megszavazták
– vélekedik Bedő. Hozzáteszi: a magyar infláció a kétszerese az unió áremelkedésének, ráadásul a magyar fizetőeszköz a Fidesz kormány alatt 140 forintot romlott az euróhoz képest.
Fürjes Balázs államtitkár válaszában elmondja, érti a Momentum elkeseredését, amiért még Gyurcsány árnyékkormányában sem kaptak helyet.
Miért képviselnek olyan politikát, amiről tudni lehet, hogy választási vereséghez vezet? Erre a jobboldalinak egyáltalán nem mondható 24.hu tényfeltáró anyagai adják meg a választ. Az Önök miniszterelnök-jelöltje mondta, hogy két milliárd dollárnyi támogatást kaptak amerikai forrásból
– érvel Fürjes, aki szerint amerikaiak szervezik a baloldal kampányát.
Az MSZP-s Vajda Zoltán új költségvetést kért a kormánytól, amire Tállai András államtitkár azt mondta, hogy a költségvetés rendben van, a nyugdíjasoknak ki lesz fizetve az inflációkövető nyugdíj.
A DK-s Varju László arról beszél, hogy a rezsiemelésért nem az oroszok elleni szankciók a felelősek, hanem a kanyarban előző gazdaságpolitika. Dömötör Csaba pedig erre elmondta, hogy de. Szerinte az energiaárak emelkedése az olajszankciókról megszületett döntés után kezdtek el emelkedni. Dömötör szerint tavasszal nem azt üzenték a választók, hogy szeretnének kicsivel többet a Gyurcsány-féle baloldalból. Azt is elmondta, hogy szerinte az árnyékkormány meghirdetésével már egyértelmű lett, hogy ki a baloldal vezetője.
Arról is beszélt, hogy Gyurcsány hazudott a kötcsei kocsmáról, mert ott semmilyen Béláról nem tudnak, Gyurcsány pedig nem szokott oda járni.
Hollik István a KDNP nevében szólalt fel, és arról beszélt, hogy soha nem történt még olyan, hogy egy kampányban valaki több milliárd forintot kapott volna, de a dollárbaloldalnál most igen. Hollik hosszú gondolatmenettel levezette, hogy ezért Soros György a szankciók erősítését kérte.
Halász János az utolsó felszólaló, a Fidesz nevében. Halász arról beszélt, hogy az energiaárak növekedését egyértelműen a szankciók váltották ki, és Brüsszel átverte az embereket. Rétvári Bence válaszolt, nem meglepő módon egyetértett Halásszal.
