A büntetés-végrehajtási intézetek vezetőit és a rabokat is érzékenyen érinti, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek az energia- és élelmiszerárak.
Az Rtl.hu írása szerint az étkeztetéshez használt alapanyagok esetében olyannyira szembetűnő volt a drágulás, hogy – a közbeszerzési tájékoztatók alapján – több esetben 10-25 százalékkal kellett emelni a szerződésben szereplő összegeket. Az elszabaduló inflációt jelzi az is, hogy volt olyan szerződésmódosítás, amelyben rögzítették, háromhavonta felülvizsgálják az árakat.
Milliárdos pluszköltségekre lehet számítani a gázbeszerzésnél is, ha a nemsokára lejáró szerződések helyett már új árakon kell megegyezni. A Belügyminisztérium alá tartozó szervek – az idei évre vonatkozó megállapodások alapján – 17 forintért vásárolták a gázt kWh-ként, jelenleg azonban a világpiaci ár ennek legalább a négyszerese, nagyjából 70 forint.
A Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) az rtl.hu megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az inflációs hatásokról, valamint a pontos pluszköltségekről, utóbbi ugyanakkor azt elárulta: a kormány közintézmények fűtésével kapcsolatos rendelete a börtönökre is vonatkozik, azaz idén télen legfeljebb 18 fok lesz a végrehajtási intézetekben is.
A Magyar Helsinki Bizottságot megkereső rabok korábban is gyakran panaszkodtak arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben nyáron sokszor nagyon meleg, télen pedig nagyon hideg van. Többen attól tartanak, hogy a mostani megszorítások hamarosan megjelennek a börtönökben is, például kevesebb élelmiszerhez jutnak majd, még ritkábban férnek hozzá meleg vízhez, vagy nagymértékben nőnek a benti boltok árai.
A BvOP azt is megjegyezte – amellett, hogy természetesen ingyen biztosítják mindenkinek az étkezést és az egészséges élethez szükséges ellátást –, a telefonálás költségei változatlanok maradnak. Ez persze nem is meglepő, a börtönökben jellemző díjak ugyanis messze meghaladják a piaci árakat. Ha valaki bentről telefonál, akkor a piaci ár többszörösét, 69 forintos percdíjat kell fizetnie.
Ennél is nagyobb problémát okoznak a fogvatartottaknak azok az árak, amelyeket az intézeteken belül található boltokban, valamint a hozzátartozók által használt webshopban tapasztalnak. (Utóbbin keresztül elsősorban élelmiszert szoktak beküldeni.) A börtönökön belüli vásárlás ugyanis nem csak az étkezés kiegészítésére szolgál, fontos szerepe van az elítéltek közötti cserekereskedelemben, valamint abban is, hogy elviselhetőbbé váljon a bent töltött idő.
Ennek megfelelően a rácsok mögötti infláció – amelynek mértéke beszámolók szerint akár a 20-30 százalékot is elérheti – különösen érzékenyen érinti a fogvatartottakat. A kinti árakhoz képest ráadásul gyakran még többet kell fizetni termékekért: a FECSKE, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport gyűjtése alapján a különbség jellemzően 10-30 százalékos, de akár kétszeres is lehet, az pedig ritkán fordul elő, hogy a benti ár az alacsonyabb.
A dolgozó fogvatartottak fizetését a mindenkori minimálbér alapján határozzák meg, ezért ők is teljesen ki vannak szolgáltatva az inflációnak. A törvény szerint a havi munkadíjuk nem lehet kevesebb 55 800 forintnál, ami 321 forintos órabért jelent, ebből azonban levonnak nagyjából 20 ezer forintot a tartási díjhoz való hozzájárulásként, valamint körülbelül kétezer forintot a szabadulás utáni élet támogatására. Azaz a dolgozó fogvatartottaknak – ha nem kapnak kintről támogatást – havi 33 ezer forintból kell megoldaniuk a vásárlást és a telefonálást is.
