Gulyás Gergely és Nagy Márton a szombati rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a kormány az árstopok fenntartása mellett a kamatstop meghosszabbításáról is döntöttek. A kamatstop eleve csak december végén járt volna le, de a kormány már előre jelezte, hogy fél évvel, 2023 június végéig ki fogják tolni.
Ezzel kapcsolatban adott ki hétfőn közleményt a Magyar Bankszövetség, melyben azt írják, hogy a magyar gazdaság növekedésének érdekében az általuk piactorzítónak nevezett kamatstopot nem félévvel kéne meghosszabbítani, hanem fokozatosan ki kéne vezetni. Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére.
A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell, és tudják, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre, áll a közleményükben.
Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esetben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint – írják, majd azzal folytatják, hogy
a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével.
Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is, teszik hozzá.
Közleményük szerint a felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után. (Via 444.hu)
