Tudomány

Megelőzheti az amputációt a Semmelweis Egyetem új vizsgálata

Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

Világszinten rohamosan emelkedik az érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. Hazánkban évente több mint négyezer végtag-amputációt végeznek, amely lakosságarányosan Európában a legmagasabb érték: közel kétszer annyi amputáció történik itthon, mint egyes nyugat-európai országokban. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint egy újfajta vizsgálatuk azonban segíthet a betegség feltérképezésben.

Magyarországon a középkorúak egy százalékát érinti a végtagamputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében azonban már minden ötödik embernél előfordulhat. Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a betegség kialakulására. Ráadásul a halálozási arány is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, pedig ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetőek a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények — mondta dr. Suhai Ferenc szakorvos.

Az első tünet az lehet, ha csökken a járástávolság, nagyobb megterheléskor, hosszabb séta során meg kell állni, és izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban, vagy a sebek nehezebben, esetleg egyáltalán nem gyógyulnak az alsó végtagon.

Ezekkel a panaszokkal érdemes háziorvoshoz fordulni, aki angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a pácienst. Az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, hogy van-e súlyos fokú érszűkület, illetve hogy az nagyságrendileg hol alakult ki, valamint ultrahanggal is ellenőrizhető, hogy átjárhatók-e az erek.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján egy új, egyedülálló diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére. Az új típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálatot (MRA) azoknál is el tudják végezni, akiknél más fennálló betegség miatt ellenjavallt például a jódos kontrasztanyaggal történő érfestés.

Mivel az érszűkület gyakori szövődménye a cukorbetegség és következményes veseelégtelenség, az érintett betegeknél kiemelten fontos a vesét kímélő diagnosztikus módszerek alkalmazása. A leggyakrabban használt vizsgálómódszereknél – úgy mint a CT vagy a katéteres érfestés – a kontrasztanyag használata elengedhetetlen, ultrahanggal vizsgálni a teljes lábat pedig időigényes és nehezen kivitelezhető – mondja dr. Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részleg radiológus szakorvosjelöltje.

Az új MRA módszer előnye, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szükség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a teljes alsó végtagi verőérrendszerről.

Húsz évvel ezelőtt általános volt, hogy egy éjszakára be kellett feküdni a kórházba egy alsó végtagi érfestés miatt. A technikai fejlődésnek köszönhetően ehhez képest ma már gyakorlatilag arra sincs szükség, hogy a beteg levegye a ruháját. Az új típusú MRA módszerrel a teljes alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le tudjuk képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség

– magyarázza dr. Csőre Judit. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ezzel a speciális, az MR berendezésen előre programozott beállítással fél óra alatt végezhető el a vizsgálat, amely egyedülálló az országban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik