Ukrajna: eddig több mint háromszáz települést foglaltak vissza Harkiv régióban

Megérkezett a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése is Putyin orosz elnök és Scholz német kancellár telefonbeszélgetéséről. Ez alapvetően a Kreml sajtószolgálatának közleményére épül, éppen úgy, ahogy az alábbi posztban ismertetett sajtómegjelenések a német kancellár szóvivőjének beszámolójára.

Az orosz közleményben többek között arról van szó, hogy Putyin részletesen beszámolt a NAÜ-vel egyeztetett orosz intézkedésekről, amelyek

az Ukrajna felől érkező folyamatos rakétatámadásokkal

szembeni fizikai védelmet szolgálják.

Az orosz elnök a beszámoló szerint felhívta továbbá Scholz kancellár figyelmét, hogy az ukránok folyamatosan lövik a donbászi városokat is. Az orosz elnök a közlemény szerint különösen hangsúlyosan hívta fel a német kancellár figyelmét arra, hogy az ukrán fél kirívó mértékben sérti meg, a nemzetközi humanitárius jogot, amikor Donbász városait ágyúzza. Ennek következtében ugyanis civilek halnak meg, és az ukránok szándékosan károkat okoznak a polgári infrastruktúrában is.

Putyin szerint Oroszország Ukrajnával ellentétben hozzáférést biztosít a Vöröskeresztnek a hadifoglyokhoz.

A Kreml sajtószolgálata a magyar közönség számára bízvást ismerősen csengő mondatokkal is előállt. Az orosz elnök rámutatott, hogy az Északi Áramlat 1-en

Európába irányuló gázellátás problémáiért a Moszkva elleni nyugati szankciók tehetők felelőssé.

Telefonon beszélt Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Al Jazeera háborús hírfolyama szerint a német kancellár arra figyelmeztette az orosz elnököt, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

A kancellár szóvivője, Steffen Hebestreit közleménye szerint Scholz azt kérte Putyintól, hogy

a lehető leggyorsabban találjon olyan diplomáciai megoldást, amely tűzszünetre, az orosz erők teljes kivonására, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására épül.

Scholz arra is felszólítja Putyint, hogy tartsa magát az ukrán gabonaexportra vonatkozó szerződésben vállaltakhoz, és ne próbálja hitelteleníteni azt.

A CNN hírfolyama két további témát emelt ki. A Zaporizzzsja atomerőmű biztonságával kapcsolatban Scholz azt mondta, „el kell kerülni minden olyan lépést, ami eszkalációhoz vezet”, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésében javasolt intézkedések pedig haladéktalanul végre kell hajtani.

Scholz azt is követelte Putyintól, hogy

a nemzetközi humanitárius jog, de különösen a genfi egyezmények követelményeinek megfelelően bánjon a foglyul ejtett harcosokkal, és biztosítsa a Vöröskereszt akadálytalan bejutását a hadifoglyokhoz.

Szeptember hatodika óta az ukrán erők több mint háromszáz települést foglaltak vissza Harkiv régióban, ami egyúttal több mint 3800 négyzetkilométernyi oroszok által megszállt terület visszaszerzését jelenti – közölte Hanna Maliar, az ukrán védelmi miniszter helyettese.

Maliar azt is közölte, hogy ezek csak a megerősített adatok, de a régióban ténylegesen visszafoglalt területek valós száma szerinte „csaknem kétszer annyi”.

(The Guardian)

Arról ír a Financial Times, hogy az orosz gazdaság rettenetesen megérzi már most a szankciók hatását. Ennek többek közt az a következménye, hogy szinte teljesen eltűnt Oroszország idén felhalmozott profitja augusztus végére az energiaexport visszaszorulása miatt. A lap számításai szerint az év első hét hónapjában az ország 500 milliárd rubeles többletet halmozott fel, amely augusztus végére 137 milliárdra esett vissza.

Az orosz olajból és gázból származó bevételek – amelyek Oroszország idei bevételének majdnem felét teszik ki – augusztusig 18 százalékkal elmaradtak az előző évi adatokhoz képest, az egyéb termékeknél ugyanez a mutató 37 százalék.

Az orosz gazdasági minisztérium 4,3 százalékos csökkenést jelentett idén júliusban a tavalyi év azonos időszakához képest, egy orosz brókercég, az Aton szerint pedig 2023-ban további 5 százalékos visszaesés jöhet.

(via hvg.hu)

Ukrajnáról és Tajvanról fog tárgyalni csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csinping kínai elnök Üzbegisztánban. A Kreml szerint a találkozó „különös jelentőségű” lesz a geopolitikai helyzetre tekintettel – írja a Reuters. Hszi Csinping több mint két év után először hagyja el Kínát.

Az elnökök áttekintik mind a kétoldalú kapcsolataikat, mind a fő regionális és nemzetközi témákat – közölte Jurij Ushakov, a Kreml helyettes szóvivője Moszkvában.

A találkozó lehetőséget ad a kínai elnöknek, hogy a befolyását demonstrálja, míg Putyin Oroszország Ázsia felé való nyitottságát hangsúlyozhatja ezzel. A Kreml szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2021-ben elérte a 140 milliárd dollárt, az idei év első hét hónapjában pedig közel 93 milliárd dollár volt.

Kína ma Oroszország legnagyobb olajvásárlója, ami az orosz államkasszának egyik legfontosabb bevételi forrása. Oroszország emellett arra is törekszik, hogy növelje Kínába irányuló gázeladásait, és új vezetékeket építsen az országba, mivel az ukrajnai helyzet miatt jelentősen megnyirbálták Európába irányuló gázexportját.

Usakov kijelentette, hogy Moszkva nagyra értékeli Kína álláspontját az általa „ukrajnai válságnak” nevezett helyzettel kapcsolatban. Szerinte Peking „kiegyensúlyozott megközelítést” alkalmazott a fegyveres konfliktussal kapcsolatban.

Kína tisztán érti azokat az okokat, amelyek Oroszországot különleges katonai műveletének megindítására kényszerítették. Ezt a kérdést természetesen alaposan megvitatják a soron következő találkozón

– mondta Usakov.

Hszi Csinping és Putyin találkozójára a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójával párhuzamosan kerül sor az üzbegisztáni Szamarkandban. Usakov szerint az oroszok Üzbegisztánban várhatóan nem kötnek új energiaügyi megállapodásokat Kínával.

Az orosz erők teljesen kivonultak a luhanszki régióbeli Kreminna településről – közölte kedden Szerhij Hajdaj, a megye kormányzója egy tévéműsorban. A tisztségviselő ugyanakkor úgy tudja, hogy az ukrán csapatok még nem vonultak be a településre, mert a Donyeck megyei Liman körül súlyos harcok dúlnak.

“Kreminnában harmadik napja leng az ukrán zászló az adminisztráció épületén. Ez azt jelzi, hogy az összes megszálló és a velük együttműködők mindannyian elmenekültek” – magyarázta Hajdaj. Hozzátette: az oroszok gyakorlatilag Sztarobilszk várost is kiürítették, amely számukra afféle “átrakodó terület” volt eddig. Kifejtette, hogy az orosz erők Szvatove és Trojicke térségében próbálnak védelmi vonalat kialakítani, egyrészt azért, mert ez a terület közel van az orosz államhatárhoz, másrészt pedig innen vezet egy útvonal Luhanszk megyéből Liman felé. Megjegyezte: kulcsfontosságú Luhanszk megye számára, hogy Limant felszabadítsák az ukrán erők.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról írt a Twitteren, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége létfontosságú infrastruktúrájának védelme érdekében, és még több fegyverre megszállt területeinek felszabadításához, beleértve Donyecket és Luhanszkot. A tisztségviselő szerint Luhanszk vagy Donyeck felszabadításának dominóhatása lesz, lerombolja a az orosz frontot, és politikai destabilizációhoz vezet Oroszországban.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times című bit lapnak kijelentette, hogy Kijev villámtámadása a vártnál sokkal jobban sikerült, de Ukrajnának meg kell védenie az általa visszafoglalt hatalmas területet egy esetleges orosz ellentámadástól. A tárcavezető figyelmeztetett arra, hogy az orosz erősítés ellentámadást indíthat Ukrajna szerteágazó utánpótlási vonalai ellen, és az ukrán egységeket az orosz csapatok bekeríthetik, ha túlságosan előrenyomulnak. Reznyikov kifejtette azt is, hogy a déli Herszon megyében az ukrán ellentámadás azért halad lassabban, mint a harkivi régióban, mert az mezőgazdasági régió, és az oroszok védelmi lövészárokként használhatják az öntözőcsatornákat.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev nem zárja ki a tárgyalásokat Oroszországgal, de csak akkor hajlandó megállapodni Moszkvával, ha Ukrajna területi integritásának teljes helyreállításáról van szó.

A Harkiv régióban visszafoglalt területeken az ukrán hatóságok olyan civilek holttesteit találták meg, akik egyértelműen valamilyen kínzás áldozatai lettek. Ez nagyon hasonló ahhoz, mint amit az ukrán erők Bucsában és más visszafoglalt területeken találtak.

Bár az ukrán főügyészség még nyomoz, a jelek azt mutatják, hogy a megszálló orosz katonák ismét háborús bűntetteket követtek el, azaz ártatlan civileket kínoztak és gyilkoltak meg.

A Kreml ez ellen ma úgy védekezett, hogy az ukrán hadsereget vádolta meg civilek bántalmazásával. Az Agence France-Presse jelentése szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Harkivból kaptak jelentéseket a civilekkel szembeni „felháborító” bánásmódról.

Sok a megtorlás, embereket kínoznak, emberekkel rosszul bánnak és így tovább

– magyarázta Peszkov újságíróknak.

(The Guardian)

Halálos fegyveres konfliktus tört ki kedd éjszaka az örmény-azeri határon. Örményország védelmi minisztere, Suren Papikjan elmondta, hogy kedden beszélt kollégájával, Szergej Sojguval, akivel „megállapodtak abban, hogy megteszik a szükséges lépéseket a helyzet stabilizálása érdekében”.

Kapcsolódó

Oroszország segít stabilizálni a helyzetet az örmény-azeri határon

Az örmények közölték, hogy „megállapodtak az oroszokkal abban, hogy megteszik a szükséges lépéseket a helyzet stabilizálása érdekében”.

Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra, jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden. Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.

A támogatásunkkal Ukrajna meg fogja nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút

– fogalmazott. Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre, húzta alá a finn miniszterelnök. (MTI)

Az orosz légicsapások miatt megint nincs áram Harkivban, jelentette a Kyiv Independent. Az áramellátás megszakadásának oka egy vezeték meghibásodása. Az infrastruktúra a városban és a környező régióban a szeptember 11-i orosz légicsapások óta nem működik megfelelően.

Az orosz elit újabb tagja halt meg zavaros körülmények között. Ivan Pecsorin, a Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék Fejlesztéséért Felelős Társaság légiközlekedési ágazatáért felelős ügyvezető igazgatója meghalt, miután a jelentések szerint a

szombat este lezuhant egy száguldó hajóról Vlagyivosztok partjainál. A társaság hétfőn jelentette be a tragikus halálesetet, miután a holttestet partra sodorta a víz a Russzkij-szigeten.

A Pravda.ru, című orosz propaganda hírportál beszámolója szerint Pecsorin és egy baráti társaság részegen szállt hajóra szombat este a távol-keleti Vlagyivosztok közelében lévő Russzkij-szigeten. A portál szerint Pecsorin 40 perccel ezután leesett a hajó egyik első fedélzetéről.

Pecsorin a múlt szerdán a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon moderált egy vitát a távol-keleti légi közlekedés bővítéséről. A rendezvényen Vlagyimir Putyin elnök is felszólalt.

(FoxNews)

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszországnak akár évekig is eltarthat, mire újjáépíti egyik legtekintélyesebb páncélos egységét a Harkivi területről való visszavonulást követően. A legutóbbi hírszerzési jelentés szerint az 1. Gárda harckocsi-egység – melyet a hadsereg Moszkva védelmére különített el egy NATO elleni esetleges háború esetére – súlyosan megrongálódott, mellyel a hagyományos orosz erők is jelentősen meggyengültek.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1569550041194405890?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1569550041194405890%7Ctwgr%5Ecd4fa7ec670ecd9df406021280ac79dab1f74ce6%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fsep%2F13%2Frussia-ukraine-war-blinken-hails-significant-progress-as-ukraines-forces-reach-russian-border-in-north

Az ukrán hadsereg szerint a megszállt Herszon közelében a Dnyeper folyón átívelő Antonivszkij-híd az orosz hadsereg számára használhatatlanná vált – számolt be az ukrán Déli Hadműveleti Parancsnokság, melyet a Kyiv Independent közölt. Az átkelő kulcsfontosságú összeköttetést nyújt az oroszoknak a megszállt Herszon és tőle a keletre lévő területek között. A herszoni területet átszelő Dnyeper partja mocsaras, nehezen járható, így a folyón lényegében csak három hídon keresztül lehet átjutni, de ezeket az ukránok a HIMARS-okkal javarészt használhatatlanná tették, ami az orosz csapatok utánpótlása szempontjából döntő lehet.

A parancsnokság arról is beszámolt, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy harckocsit, öt 152 mm-es tüzérségi löveget, köztük egy Msta-B és egy Msta-S howitzert, valamint 12 egységnyi páncélozott járművet, egyéb orosz katonai eszközök mellett. A csapás következtében 59 orosz katona vesztette életét.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrán erők jelentős áttörést értek el az orosz csapatok elleni ellentámadásban, de még túl korai lenne megjósolni az ellentámadás eredményét.

Nyilvánvaló, hogy az ukránok jelentős előrelépést értek el, különösen északkeleten, ami az általunk nyújtott támogatás eredménye, de mindenekelőtt az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép rendkívüli bátorságának és kitartásának a gyümölcse

– mondta Blinken egy Mexikóvárosban tartott sajtótájékoztatón.

Túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hová vezet ez az egész. Az oroszok nagyon jelentős erőket tartanak fenn Ukrajnában, van felszerelésük, fegyvereik és lőszerük is. Ezeket továbbra is válogatás nélkül használják, nemcsak az ukrán fegyveres erők, hanem a civilek és a polgári infrastruktúra ellen is, ahogy azt tapasztaljuk

– értékelt a külügyi tárcavezető.

(Guardian)

Szeptember eleje óta katonáink már 6000 négyzetkilométernyi ukrán területet szabadítottak fel keleten és délen, de haladunk tovább

–  szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői beszédében.

Az ukrán csapatok hétfőn újabb győzelmeket értek el, egyes helyeken egészen az északkeleti határig nyomultak előre. Állításuk szerint számos orosz katonát fogtak el a villámháború során, amely Moszkva eddigi legsúlyosabb veresége az Ukrajna elleni invázió február 24-ei kezdete óta.

Oleh Sznyehubov az északkeleti Harkiv kormányzója szerint csapataik „a front egyes területein elérték az Orosz Föderációval közös államhatárt”.

(Al Jazeera)