Folytatódik a világszinten is kivételes ipolytarnóci leletek vizsgálata – derül ki a Magyar Természettudományi Múzeum közleményéből. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértői és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai a legújabb technikákat, 3D-s szkennelést is bevetve elemezték a miocén nyomokat.
Az Ősvilági Pompeji páratlan földtani örökségének tudományos kutatása 1836-ban kezdődött el, gerinces ősállatainak nyomait 1900 óta térképezik fel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság SKHU/1902/1.1/037 INTERREG projektjének részét képező legújabb vizsgálatokkal Kordos Lászlóék 2015-ben elkezdett, 3D-s lézerszkennelést is alkalmazó reambulációját folytatták. Dr. Botfalvai Gábor paleontológus, a Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának vezetőjének és kollégáinak tanulmánya a nívós Historical Biology folyóiratban már meg is jelent.
Az ipolytarnóci őslábnyomok 3D-s szkennelésének egy fontos pozitív hozadéka, hogy a szabadon hozzáférhetővé tett modellek digitális változatát további vizsgálatoknak lehet alávetni.
A 3D-s modellek internetes publikálásával és azok szabad hozzáférésével lehetővé válik majd az ipolytarnóci lábnyomok részletes vizsgálata a világ bármely pontjáról, a Miocén Park kutatása folytatódik.
A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark őslénytani központjában a legújabb tudományos felfedezések ásatási helyszíneit a geológiai tanösvény túravezetésein ismerhetik meg az érdeklődők.
