Az orosz-ukrán háború hétfői krónikája itt található.
Ukrajnába utazik a héten António Guterres, az ENSZ főtitkára – közölte kedden szóvivője, Stéphane Dujarric. A főtitkár augusztus 18-án látogat a nyugat-ukrajnai Lvivbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egy háromoldalú találkozón vesz részt. Mint mondta, négyszemközti megbeszélést is fog tartani az ukrán államfővel.
Pénteken Guterres a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe utazik tovább. Odessza egyike annak a három kikötőnek, amiket a török közvetítéssel létrejött orosz-ukrán megállapodás értelmében kijelöltek az ukrán gabonaexport újraindítására. Az ENSZ-szóvivő szerint a megbeszélések egyik fő napirendi pontja a terményexport újraindítását célzó megállapodások végrehajtása lesz, de megvitatják a zaporizzsjai atomerőmű és az olenivkai börtönre mért rakétacsapás miatt kialakult helyzetet is.
Dujarric hozzátette, hogy mielőtt visszatérne New Yorkba, Guterres Isztambulba is ellátogat, ahol megtekinti az ukrán gabonaszállítmányok ellenőrzését szolgáló koordinációs központot. Újságírói kérdésre felelve Dujarric közölte, moszkvai látogatást Guterres egyelőre nem tervez. (MTI)
Észtország elkezdi végrehajtani a korábbi kormánydöntést, és nekiáll eltávolítani a közterekről a szovjet emlékműveket. Az egyik ilyen egy T-34-es tank, ami Narva városában volt kiállítva, és az Észt Hadimúzeumba kerül. Narvában ez nem feltétlenül arat osztatlan sikert, a 60 ezres város lakosainak 97 százaléka orosz anyanyelvű. A tankot kedd reggel szerelték le a helyéről és emelték egy katonai trélerre. A hatóságok megtiltották a művelet idejére, hogy civilek odajöjjenek.
Kaja Kallas miniszterelnök korábban azt mondta, nem engedhetik meg Oroszországnak, hogy a múltat az észtországi béke megzavarására használja. Mivel az emlékművek miatt növekedett a feszültség Narvában, a közbiztonság fenntartása érdekében Kallas szerint gyorsan kellett cselekedni. Urmas Reinsalu külügyminiszter szerint az orosz megszállást dicsőítik ezek az emlékművek, tehát nincs helyük az észt köztereken. Egy világháborús temetőt is át akarnak helyezni.
Az orosz kormány persze ideges, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője közölte, ez háború a történelem ellen, hisz azok emlékműveit bontják le, akik megmentették Európát a fasizmustól.
Észtország ezzel nem akar leállni, visszavonná mintegy 50 ezer orosz állampolgár vízumát is. Reinsalu külügyminiszter azzal érvelt, hogy az orosz társadalomnak passzív morális felelőssége van az Ukrajnában történtek miatt. Az észteken kívül a lettek, litvánok, csehek és finnek is visszavágják az oroszoknak kiadott vízumok számát.
(BBC News)
Fehéroroszország hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal maradt el az idei első hét hónapban az egy évvel korábbitól – közölte az ország statisztikai hivatala, a Belstat kedden. Az adat azt jelzi, hogy tovább mélyül a fehérorosz gazdaság recessziója: az idei első hat hónapban ugyanis a GDP csökkenése 4,2 százalék, az első öt hónapban 3,4 százalék volt. Fehéroroszország GDP-je az első negyedévben 0,4 százalékkal csökkent, míg január-februárban 1,2 százalékkal, januárban pedig még 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
A fehérorosz kormány a múlt héten azt közölte, hogy a derűlátó forgatókönyve szerint az év második felében élénkül a gazdaság és idén összességében nulla lesz a gazdasági növekedés. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy Fehéroroszország GDP-je idén 6,4 százalékkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Szervezet (EBRD) szerint 4 százalékkal, az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő szerint pedig akár 15 százalékkal is eshet. Fehéroroszországban tavaly még 2,3 százalékkal nőtt a GDP, miután 2020-ban 0,9 százalékkal csökkent, 2019-ben pedig 1,2 százalékkal emelkedett. (MTI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amiben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. A petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.
Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, ami szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél.
Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát. (MTI)
A New York Timesra hivatkozva arról ír a Nexta, hogy egy, az ellenséges vonalak mögött működő ukrán sejt volt a felelősa dzsankoji robbantásokért. Az orosz védelmi minisztérium is szabotázsról beszélt. Az alábbi felvételen pedig jól látni a távolból, hogyan repülnek-robbannak a lőszerek a krími infernóban.
⚡️Ukrainian military unit operating behind enemy lines was responsible for the blasts in Dzhankoi district. Russia’s Defense Ministry said that the episode was an "act of sabotage," The New York Times reported, citing a high-ranking Ukrainian official.
📰 https://t.co/JcFauPEH2f pic.twitter.com/tYQpfRaoc1
— NEXTA (@nexta_tv) August 16, 2022
Újabb krími robbantásról érkezett jelentés: ezúttal egy Szimferopol melletti katonai bázisánál halottak detonációt és láttak fekete füstfelhőket. Ez közel száz kilométerre van attól a reggeli robbanástól, ami Dzsankoj közelében történt. Ott egy lőszerraktár repült a levegőbe, kulcsfontosságú vasútvonalat is megrongálva.
❗️Explosions can be heard at the military airbase in the village of #Gvardeyskoye in #Crimea and clouds of black smoke can be seen, #Russian media reported.
They are checking a theory about a possible drone attack on an ammunition depot. pic.twitter.com/EGigt3V7fo
— NEXTA (@nexta_tv) August 16, 2022
Két legyet is üthettek egy csapással az ukránok a legutóbbi krími lőszerraktár felrobbanásával, ugyanis egy fontos vasútvonal is megrongálódott a félszigeten (az ukránok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy ők voltak). Az oroszok a Krím-félsziget 2014-es megszállása után ugyanis a Kercsi-szoroson átívelő vasúti (és közúti) hídon összekötötték az orosz vasúthálózattal a Krími vonalakat, a robbanással azonban csak a sziget keleti részét lehet elérni vasúttal Oroszország felől. A detonáció ugyanis a Krím közepén levő Dzsankoj városánál levő vasúti csomópont előtt nem sokkal történt, Maszkojénál, így sem a déli részeket, Szevasztopolt vagy Szimferopolt, sem a nyugati részeket, sem az északi részekre nem mehetnek a vonatok, ahogy Ukrajna déli, oroszok által megszállt területeire sem.
Mintha nem is Oroszország támadná Ukrajnát, úgy beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök arról, hogy szerinte az Egyesült Államok megpróbálja „elhúzni” az ukrajnai konfliktust. Az orosz elnök beszélt arról is, hogy a nyugati országok egy „NATO-szerű rendszert” szeretnének kiterjeszteni az ázsiai-csendes-óceáni térségre – jelentette a Reuters. Hozzátette: az amerikai képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak a hónap elején tett tajvani látogatása „alaposan megtervezett provokáció” volt.
Kijött a brit hírszerzés szokásos napi jelentése az orosz-ukrán háborúról, ami most főként az orosz fekete-tengeri flottával foglalkozik. Eszerint az orosz tengeri haderő tevékenysége jobbára csupán a Krím partjaira korlátozódik, jelenleg nem tudja ellenőrzése alatt tartani a Fekete-tengert. Nagy hatótávolságú rakétákkal továbbra is támogatja az orosz szárazföldi csapatok küzdelmét, de ez inkább védekező jellegű a brit hírszerzés szerint.
Az orosz fekete-tengeri flotta jelenlegi korlátozott hatékonysága aláássa Oroszország inváziós terveit, mert Odessza tengerről való megtámadása mára már lényegében lehetetlenné vált. Ez pedig lehetővé tette az ukrán erőknek, hogy csapatokat szabadíthassanak fel más területekre.
Egy brit felderítő repülőgép megsértette Oroszország légi határát – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A tárca beszámolója szerint az orosz légvédelem a Barents-tenger felett ismeretlen légi célpontot észlelt, amely az államhatár felé tartott. Az államhatár megsértésének megakadályozása érdekében a levegőbe emelkedett egy MiG-31bm vadászgép, amely a járművet a brit légierő RC-135-ös rádiófelderítő és elektronikai hadviselési repülőgépeként azonosította. A légi célpont az orosz államhatárt a Szvjatoj Nosz-fok közelében megsértette. A közlemény szerint az orosz repülőgép kiszorította az RC-135-öst az orosz légtérből.
(MTI)
Az ukrán-magyar határszakaszon 6499-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség 315 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 155 ember, köztük 56 gyermek pedig vonattal érkezett Budapestre.
Több robbantásról is számoltak be az oroszok által megszállt területekről. Az egyik a Krím-félszigeten, Dzankojban történt, egy lőszerraktár robbant fel. A környéken evakuálták a lakosságot. A másik pedig Donyeckben, ahol egy transzformátor állomás gyulladt ki. Hogy mi okozta a robbantásokat, azt egyelőre nem tudni.
#Dzhankoi in occupied #Crimea. pic.twitter.com/YZp1vk1Blj
— NEXTA (@nexta_tv) August 16, 2022
