Élő Nagyvilág

Zelenszkij reagált arra, hogy súlyos beteg lenne

Getty Images
Getty Images
  • Globális ársapkát szeretne az USA az orosz olajra.
  • Szergej Lavrov bejelentette, hogy már nem csak Donyek és Luhanszk kell Oroszországnak, de más területek is.
  • Szijjártó Péter Moszkvába utazott, az orosz külügyminiszterrel tárgyal 700 millió köbméter földgáz beszerzéséről.
  • Európai Bizottság: A tagállamoknak 15 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztásukat.
  • Elfogadták a hetedik szankciócsomagot Oroszországgal szemben.
  • Álhír terjed Volodimir Zelenszkij súlyos betegségéről.
  • Itt vannak a háború fontosabb szerdai eseményei is.

Zelenszkij videoüzenetben reagált a rossz egészségi állapotáról elterjesztett álhírre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hackertámadások nyomán ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van és kórházban, intenzív osztályon ápolják.

Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok,

fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen.

„Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 702 – zárta szavait Zelenszkij, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő 70. születésnapjára.

Közben Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője sajtótájékoztatón reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai kijelentésére, amely szerint az Ukrajna ellen indított orosz inváziónak megváltoztak a földrajzi koordinátái, és Moszkva már nemcsak a keleten lévő Donyec-medence egészére, hanem Ukrajna déli megyéire is igényt formál. Az ukrán hírszerzés értékelése szerint az ilyen politikai nyilatkozatok előkészítik az alapot a dél-ukrajnai elfoglalt területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatolásához.

Szkibickij rámutatott: Lavrov azért tette ezt a nyilatkozatot, hogy felkészítse a nemzetközi közösséget az „ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmére” vonatkozó politika előmozdítására. Szkibickij szerint az oroszok úgynevezett népszavazást terveznek, vagy más módon akarják Oroszországhoz csatolni az általuk megszállt területeket, beleértve Herszon és Zaporizzsja megyéket.

Tudomásunk van arról, hogy a megszállt területeken szavazóhelyiségeket hoztak létre, és a megszállók már készítik a választási névjegyzékeket a népszavazáshoz. Ezeken a területeken nagyon nehéz a humanitárius helyzet, az oroszok szigorúan ellenőrzik az ott maradt állampolgárainkat, ezért nagyon nehéz nekik bármit is tanácsolni. A morált azonban fenn kell tartani. Az ellenállási mozgalom működik (a megszállt területeken), és érezhető az eredménye,

hangoztatta a hírszerzési tisztségviselő.

Az oroszok ismét Harkivet lőtték, sok az áldozat

Az orosz erők csütörtökön ismét heves támadást intéztek Ukrajna második legnagyobb városa, a keleti országrészben lévő Harkiv ellen, az eddigi információk szerint két polgári lakos vesztette életét és 21-en sebesültek meg – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Abdullah Unver / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A tisztségviselő közlése szerint az oroszok Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a nagyvárosra. A sebesültek között van egy gyermek, és négyen közülük súlyos állapotban vannak. A kormányzó szavai szerint az orosz erők támadásai csakis polgári létesítményekben okoztak károkat: a civil infrastruktúrában, személyautókban, kereskedelmi pavilonokban, a tömegközlekedésben és egy lakóépületben, amelynek az első emeletén egy fogorvosi rendelő van.
Ihor Terehov harkivi polgármester hozzátette, hogy az oroszok a város egyik sűrűn lakott területére nyitottak tüzet. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz lövedékek egymást követően második napja csapódtak be a város közösségi közlekedési egyik eszközének valamelyik megállójába. Szerdán az egyik megállóban hárman haltak meg, köztük egy 13 éves fiú orosz lövedék becsapódásától.

Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetője közölte, hogy nagy valószínűséggel tiltott kazettás lövedékeket vetettek be Harkiv ellen az oroszok.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki a megye központjára, és eltaláltak egy humanitárius segélyraktárt. “Több ezer tonna gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak szánt élelmiszer égett el” – emelte ki. A kormányzó videófelvételt is közzétett a Twitteren az égő raktárépületről.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az általuk elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába. “A bevitt fegyverarzenál az összes lőszerrel jelenleg nagyon közel található a turbógenerátor működését biztosító berendezésekhez, beleértve a fő olajtartályt, amelyben gyúlékony olaj található, amely gőzturbinák hűtésére szolgál. Robbanásveszélyes hidrogén is van ott, amelyet a generátor hűtésére használnak” – fejtette ki a vállalat. Az Energoatom figyelmeztetett, hogy az orosz erők felszerelése elzárta a hozzáférést az erőmű tűzoltó berendezéséhez. Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével – tették hozzá.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán erők az ország déli határvidékén tíz légicsapást mértek az orosz csapatokra, helikopterekkel, bombázó és támadó repülőgépekkel. A közlemény szerint egy megerősített orosz szakasz a Herszon megyei Andrijivka irányába próbált ellentámadást végrehajtani, Lozove környékén pedig kísérletet tett elvesztett pozíciójának helyreállítására, de nem járt sikerrel. Két Mi-8-as helikopterrel az orosz erők légicsapásokat intéztek Potyomkine és Olhine közelében, de ukrán oldalon a parancsnokság szerint “nincsenek veszteségek”. Az ukrán erők ötször találták el az oroszok egyik megerősített állását, háromszor élőerő-csoportosulást és a felszereléseket, kétszer lőszerraktárakat a mikolajivi és a herszoni régiókban.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnát támogató kapcsolattartó csoport negyedik ülésén Kijev partnerei új kötelezettségvállalásokról állapodtak meg fegyverek, lőszerek szállítására és ukrán katonák kiképzésére vonatkozóan. Elmondta, hogy a találkozón felvetette a külföldi felszerelések karbantartásával és javításával kapcsolatos munka rendszerezésének szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a nemzetközi katonai segítségnyújtás elszámolása és felhasználása átlátható legyen.

A miniszter szerint a partnerek biztosították őt afelől, hogy készek támogatni Ukrajnát a győzelemig. Ezenkívül sok partner kifejezte készségét ukrán katonák kiképzésére, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy jól képzett tartalék erőforrásra tegyen szert.

(MTI)

Az EU elfogadta a hetedik szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön elfogadta az Oroszország elleni hetedik uniós szankciócsomagot, amelynek értelmében importtilalmat vezetnek be az orosz aranyra, ezen belül az aranyból készült ötvöstermékekre is, továbbá szigorítják egyes csúcstechnológiai áruk exportellenőrzését.

A csomag kiterjeszti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal megerősíti a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést.

A tanács sajtóközleménye szerint az újonnan elfogadott csomag céljai között van, hogy szigorítsák a már hatályos gazdasági szankciókat, illetve hatékonyabbá tegyék azok végrehajtását. A gazdasági szankciók mellett a tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel szankciós listájára, és szigorítja a jelentéstételi kötelezettségeket, hogy megkönnyítse az EU-ban lévő vagyonuk befagyasztását.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az unió újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított háborúja finanszírozására.

Tengerjáró hajókon helyezné el a menekülteket a holland kormány

A holland kormány az ország partjainál horgonyzó tengerjáró hajókat ajánlaná fel ideiglenes szállásként a menekülteknek, írta csütörtökön a Dutchnews hírportál, Eric van der Burg menekültügyekért felelős államtitkár bejelentésére hivatkozva.

A holland kormány több hónapja tartó válsághelyzettel néz szembe, ugyanis nem sikerül elengedő férőhelyet biztosítania az országba áramló menekülteknek.

A férőhelyhiány miatt élhetetlen körülmények alakultak ki a menekültközpontokban, emiatt a VluchtelingenWerk menekültjogi szervezet perrel fenyegeti a hágai vezetést, írja az MTI.

Van der Burg szerdai sajtótájékozatóján bejelentette, hogy három nagy sétahajót már megrendeltek, egyet Velsen észak-hollandiai kikötővárosnál horgonyoznak le. Azt is elmondta, hogy a holland hatóságok az intézkedés jogszerűségét is vizsgálják, mivel meg kell oldani, hogy a menekültek elhagyhassák a hajót, különben gyakorlatilag fogságban lennének, ami jogszerűtlen.

A VluchtelingenWerk szerint a kormány terve abszurd. A szervezet szóvivője szerint a menekülteket a társadalomba kell befogadni, nem pedig a tengereken kell elhelyezni.

Ezt nem lehet megtenni azokkal az emberekkel, akik háború és erőszak elől menekültek el

– tette hozzá. A férőhelyhiánnyal kapcsolatos problémák a groningeni tartományban található Ter Apel regisztrációs központban a legszembetűnőbbek: a menekülteknek elvileg nem több mint hat napot kellene ott tölteniük, amíg kérelmüket regisztrálják, de tartózkodásuk több hónapig is elhúzódhat, mivel más menekülttáborokban kevés a férőhely. Ennek következtében a központban túlzsúfoltság alakult ki, a menekültek székeken vagy a szabad ég alatt alszanak.

Van der Burg szerint a probléma megoldása még heteket vehet igénybe. Azt is elmondta, hogy alternatív megoldásokat keres a Hollandiába érkező több ezer ukrajnai menekült elhelyezésére. Egyes helyi önkormányzatok beleegyeztek abba, hogy ukrán menekülteket fogadjanak be, így a kormány azt reméli, hogy minél több ukránt tud elhelyezni ezeken a településeken, annál több hely szabadul fel más központokban a többi menekült számára.

Moszkvában tárgyal Szijjártó csütörtökön

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Moszkvába utazik, ahol találkozik Alexander Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, Denis Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettessel, valamit Szergej Lavrov külügyminiszterrel, tájékoztatta Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-t.

Emlékeztetett, hogy Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében a kormány a hosszú távú szerződésekben lekötött mennyiségeken felül további mintegy 700 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról döntött.

Hozzátette, a feladat végrehajtásával a külgazdasági és külügyminisztert bízták meg, ezért Szijjártó Péter csütörtökön Moszkvába utazik, ahol megbeszéléseket folytat majd Alexander Novak és Denis Manturov miniszterelnök-helyettesekkel, valamint Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tart a délután.

Ketten meghaltak Harkivban, Bahmutban a vásárcsarnokot lőtték

A központi vásárcsarnok épületét érte támadás a donyecki Bahmutban – számolt be az ukrán katasztrófavédelem a Telegram csatornáján keresztül. A csarnokban mintegy száz négyzetméteren lángoltak kereskedelmi konténerek, de a tüzet sikerült megfékezni, és végül el is oltották.

A katasztrófavédelem szerint a védekezésben 27 ember vett részt, személyi sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés.

Harkiv közigazgatási vezetője eközben azt jelentette be, hogy két ember meghalt és tizenkilencen megsérültek egy orosz támadás során. Négy ember állapota súlyos.

Oleg Szinjehubov közlése szerint az orsz támadás kifejezetten az utcákat, kereskedelmi egységeket és a lakossági infrastruktúrát érte. A beszámoló szerint találat ért egy lakóépületet is, amelyben egy fogászati rendelő is működött, de a támadás idején nem tartózkodott ott senki.

Ukrajna huszonöt százalákkal leértékelte a valutáját a dollárral szemben

Az ukrán jegybank  25 százalékkal leértékelte a hrivnyát az amerikai dollárral szemben. A jegybank a hrivnya új árfolyamát 36,5 dollárban határozta meg.

Közleményük szerint az ukrán gazdaság alapvető jellemzői megváltoztak a háború során, és a döntést az amerikai dollár más valutákkal szembeni erősödésére tekintettel hozták meg.

Az ukrán jegybank szerint a devizaleértékelés segíti az ukrán gyártók versenyképességét, és támogatja a gazdaság stabilitását a háborús körülmények között. A leértékelés egy nappal azt követően történt, hogy Ukrajna a hitelezőitől nemzetközi kötvényeinek két évre szóló fizetési befagyasztását kérte, hogy az egyre szűkülő pénzügyi forrásait Oroszország visszaszorítására fordíthassa.

(Reuters)

A britek szerint az oroszok a Vuhlehirszka hőerőmű körbezárására készülnek

Az orosz erők és oroszbarát szeparatisták továbbra is kisebb támadásokat igyekeznek végrehajtani a donbaszi fronton, és közelednek Ukrajna második legnagyobb erőművéhez – derült ki a brit védelmi minisztérium napi jelentéséből.

A hét blokkból álló széntüzelésű Vuhlehirszka hőerőmű Szvitlodarszkban található, Donyecktől 50 km-re északkeletre. A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok ennek körbezárására készülnek, mert mint írják, Oroszország prioritásként kezeli a kritikus nemzeti infrastruktúrák, például erőművek megszerzését.

Az oroszok azonban itt várhatóan nem állnak meg, hanem megpróbálnak majd előrenyomulni Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

Tényleg újraindult a gázszállítás az Északi Áramlat I. gázvezetéken

Közép-európai idő szerint reggel 6 és reggel 7 óra között már 29 284 591 kilowattórát mértek az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat I. vezetéken – írta a Reuters az üzemeltető honlapján található adatok alapján.

A dpa német hírügynökség szerint az üzemeltető Nord Stream AG azt közölte, hogy csütörtök reggel újra megindult a gázáramlás, de annak felfutása eltart még egy ideig.

Az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül a németországi OPAL és NEL csatlakozási pontokra áramló gáz szerda reggel 5 és 6 óra között még 0 kilowattóra volt a gázvezeték üzemeltetőjének csütörtöki adatai szerint.

Az Északi Áramlat I. július 11-e óta le volt zárva éves karbantartási munkálatok miatt. Német illetékesek attól tartottak, hogy a vezeték – amely Németország gázellátásának körülbelül egyharmadát adja – esetleg egyáltalán nem indul újra.

Globális ársapkát szeretne decemberre az USA az orosz olajra

Az Egyesült Államok decemberre globális ársapka bevezetését reméli az orosz olajra – derült ki az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettesének nyilatkozatából.

Wally Adeyemo a coloradói Aspen biztonságpolitikai fórumon beszélt erről, megjegyezve, hogy ebben az európaiakat követik.

Célunk, hogy a biztosítási tilalom életbe lépésével olyan helyzetben legyünk, ahol van egy olyan ársapka, amelyhez olyan globális árplafon kapcsolható, amely segít lenyomni a globális energiaárakat, és lehetővé teszi az orosz energia beáramlását a piacra

– magyarázta a helyettes pénzügyminiszter.

Az orosz olaj nem uniós országokba történő szállításának biztosítási és finanszírozási tilalma az Oroszország ellen bevezetett háborús szankciók egyike. Ennek lényegi eleme, hogy a tartályhajók számára, amelyek olajat szállítanak a világ minden tájára, alapvető fontosságú lenne a magas minőségű biztosítás megkötése a lehetséges kötelezettségek fedezésére, amitől így megfosztják az orosz felet.

(AlJazeera)

ENSZ: Több évtizedes fejlődési trend van visszafordulóban

Collen Kelapile, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) elnöke az AP hírügynökségnek azt mondta: a koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és az orosz-ukrán háború mindenhol példátlan visszaesést hozott a globális szegénység és éhezés elleni küzdelemben és a gyermekek minőségi oktatásában elért több évtizedes haladás szempontjából.

Az ENSZ fejlesztést támogató testületének elnöke szerint egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az ENSZ kritikus fejlesztési céljainak finanszírozása – ideértve az extrém szegénység és éhezés 2030-ig történő felszámolását – háttérbe szorulhat azokban a nyugati donorországokban, amelyek katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának Oroszországgal szemben.

Kelapile figyelmeztetett, hogy ennek a hibának az elkövetése és a problémák figyelmen kívül hagyása sokba fog kerülni.

A CIA igazgatója szerint Putyin túlságosan is egészséges

William J. Burns, a CIA igazgatója az Al Jazeera szerint arról beszélt, hogy Putyin célja Oroszország korábbi nagyhatalmi státuszának visszaállítása. Burns – aki Putyin hivatali idejének kezdetén 2001 és 2005 között moszkvai nagykövetként szolgált – megjegyezte, több mint két évtizede kezdett foglalkozni Putyinnal, akit úgy jellemzett, mint

a sértettség, ambíció és a bizonytalanság nagyon gyúlékony keveréke.

Meg van győződve arról, hogy Oroszország vezetőjeként az a sorsa, hogy visszaállítsa Oroszország nagyhatalmi státuszát – figyelmeztetett a CIA igazgatója.

A Putyin betegségét firtató, rendszeresen megjelenő sajtóhíreket Burns így kommentálta: „Sok pletyka kering Putyin elnök egészségi állapotáról, de amennyire meg tudjuk állapítani, túlságosan is egészséges.”

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik