Élő Nagyvilág

Rabokat sorozhatnak be az oroszok és szándékosan pusztíthatják a termést

Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Az orosz hadsereg folytatta a tüzérségi támadást frontvonal teljes hosszában

Az orosz hadsereg szombaton folytatta az ukrajnai célpontok elleni tüzérségi támadást, bár a támadás hevessége csökkent a korábbihoz képest – jelentette az AFP francia hírügynökség.

  • Az ukrán vezérkar szombaton orosz tüzérségi támadásokról számolt az ország keleti részében és Harkivban, de nem hajtottak végre szárazföldi offenzívát. Az orosz csapatok a Bahmut melletti Dolomitne kivételével nem ostromoltak településeket szombaton.
  • A Kramatorszktól délre fekvő Druzsivkában egy feltehetően rakétákkal végrehajtott támadás következtében hatalmas kráter keletkezett egy szupermarket előtt, maga az épület is megrongálódott.
  • A brit védelmi tárca jelentése szerint az orosz erők jelenleg elavult felszerelést használnak, közöttük MT-LB párcélozott járműveket, amelyek korábban hosszú ideig raktárban álltak.
  • Krivij Rihben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, aki pénteken meglátogatta a Dnyipro megyei ukrán állásokat, az orosz tüzérségi támadásnak legalább egy halottja és két sebesültje volt.

Ukrán katonákat képeznek ki Nagy-Britanniában

Megkezdődött szombaton az ukrán hadseregnek London által felajánlott nagyszabású kiképzési program a brit fegyveres erők több nagy-britanniai támaszpontján – írja az MTI.

Boris Johnson távozó brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti kijevi látogatásán ajánlotta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Nagy-Britannia 120 nap alatt tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.

A program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg harcban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanak kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.

Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében 2015-től az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést.

A szombaton kezdődött új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vesznek részt. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása nem tér ki a pontos helyszínekre, a tárca csak annyit közölt, hogy a képzési programok az Egyesült Királyság északnyugati, délnyugati és délkeleti térségeiben zajlanak 1050 brit katona bevonásával.

A minisztérium szerint a kiképzésen az ukrán fegyveres erőkhöz csatlakozó önkéntes újoncok vehetnek részt, akiknek csekély vagy semmiféle katonai tapasztalatuk nincs; ők olyan szaktudást sajátíthatnak el, amelynek a frontvonalbeli harci cselekményekben vehetik hasznát. A kiképzési program a brit fegyveres erőknél alkalmazott alapkiképzésre épül, elemei közé tartoznak a fegyverhasználati ismeretek, a hadszíntéri elsősegélynyújtás, általános harctéri tudnivalók, járőrözési taktikák, valamint a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogi ismeretek.

Az ukránok szerint az oroszok szándékosan pusztítják el a termést

Odessza régió katonai adminisztrációjának vezetője, Szerhij Bratcsuk szerint az oroszok szándékosan pusztítják el a termést. A vezető szerint azért bombázzák a mezőket, hogy tüzeket gyújtsanak, amelyek már naponta pusztítanak a régióban. Az oroszok szerinte nem engedik a helyieknek, hogy eloltsák a tüzeket.

Rabokat kezdhetett el besorozni az orosz hadsereg

A Gulagu.net nevű orosz oldal szerint orosz rabokat hoznak ki a börtönből Nyizsnij Novgorodban és Mordáviában, hogy utána harcolni vigyék őket Ukrajnába. Hasonló hírek jöttek Szentpétervárról is, ahonnan körülbelül ötven rabot sorozhattak be.

A brit hírszerzés pedig arról ír, hogy Oroszország egész területéről tartalékosokat gyűjtenek, és Ukrajna közelében vonják őket össze a következő támadó hadműveletekhez.

Az Ukrajnai Zsidó Közösségek Szövetségének rabbija levélben köszönte meg Orbánnak a segítséget

Az Ukrajnai Zsidó Közösségek Szövetsége (FJCU) elnöke, Mayer Tzvi Stambler rabbi levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben köszönetet mondott Magyarországnak az ukrajnai zsidó menekültek befogadásáért, egyben kifejezte reményét, hogy hamarosan sikerül megteremteni a békét Ukrajnában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

A rabbi levelében úgy fogalmazott: „instabilitás és bizonytalanság idején mindennél nagyobb szükségünk van barátokra és kölcsönös támogatásra. Sajnos az utóbbi időben azt látjuk, hogy beteljesedik a Biblia baljós próféciája:

Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! Szörnyű és véres háború dúl Európában. Emberek milliói kénytelenek elhagyni otthonaikat, abban a reményben, hogy biztonságosabb jövőt találnak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy Magyarország a válság első pillanataitól fogva példát mutatott a rászoruló ukránok, köztük a zsidó közösség tagjainak megsegítésében.”

Közölte: az Ukrajnai Zsidó Közösségek Szövetsége (FJCU) átfogó jótékonysági szervezetként működik, amely az egész országot lefedi. 162 közösséget, 36 zsinagógát, 29 zsidó iskolát, 33 óvodát, 4 jesivát üzemeltet, valamint 5 középiskolát, amelyek mindösszesen 500 ezer zsidót szolgálnak ki.

A háború kitörése hirtelen véget vetett ennek a rendkívüli és virágzó jólétnek, az általunk koordinált fejlesztéseknek – írja Mayer Tzvi Stambler rabbi, kiemelve: ezekben a zűrzavaros időkben különösen értékes számukra Magyarország humanitárius tevékenysége.

Felidézte, hogy a magyar kormány egy nagy területet biztosított az Ukrajnából menekülő zsidóknak, amelyen egy ideiglenes kóser menekülttábort hozhattak létre. Csaknem 500 embernek ad menedéket a 18 hektáros balatonőszödi üdülőfalu, ahol az embereket a kóser étkezés biztosításával, a különleges vallási követelmények figyelembe vételével várják, elősegítik a gyermekek oktatását, valamint gondozzák azokat a nőket és időseket, akiknek otthon kellett hagyniuk férfi hozzátartozóikat. Ezen kívül segítséget nyújtanak a menekülteknek az izraeli vagy helyi zsidó közösségekbe történő integrációhoz is.

(MTI)

Ferenc pápa találkozik Kirill pátriárkával, és lehet, hogy Ukrajnába is elutazik

Paul Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” a Rai1 olasz televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a 85 éves pápa július végén, Kanadából visszatérése után megbeszélést folytat majd munkatársaival egy lehetséges kijevi látogatásról.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e egy ilyen utazás már augusztusban, Gallagher úgy válaszolt:

lehetséges, nem zárnám ki.

A brit érsek azonban leszögezte, hogy természetesen minden a pápa egészségi állapotán múlik. A július elejére tervezett afrikai utat a pápa lemondta ugyan, de Kanadába továbbra is szándékában áll ellátogatni. A pápa térd-ínszalaggyulladás miatt az utóbbi időben gyakorta kerekesszékben jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A pápa meg van győződve arról, hogy egy kijevi látogatásnak pozitív hatása lenne

– mondta Gallagher. Ferenc pápa Moszkvába is kész lenne ellátogatni – tette hozzá.

Sergey Pyatakov / Sputnik / Sputnik via AFP A két egyházfő 2016-ban, Havannában.

A katolikus egyházfő szeptember közepén a kazah fővárosban, Nur-Szultanban megrendezendő vallásközi világkongresszusra is tervez utazást. A Vatikán ezt már május végén megerősítette. Ott Ferenc pápa találkozhatna Kirill orosz pátriárkával.

Ha a pápa és a pátriárka egészen Kazahsztánig elrepül, akkor találkozni is fognak

– mondta Gallagher.

(MTI)

Szijjártó: Nem látszik a háború vége

Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.

Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik.

Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba

– fogalmazott.

Russian Foreign Ministry / Sputnik via AFP

Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.

Az energiahordozók piacán kialakult bizonytalanság okozta borús hangulattal magyarázta a devizapiacok mozgását is, rámutatva: amíg nem lesz béke, addig az európai gazdasági környezetben nem lesz pozitív hangulat.

A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.

Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el. Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.

Hangsúlyozta: mi, magyarok természetesen értjük, hogy megtámadták az országukat, és folyamatosan hangoztatjuk, hogy elítéljük az agressziót, elítéljük az orosz katonai támadást Ukrajnával szemben. Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be.

Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes.

– mondta a miniszter.

(MTI)

Majdnem 13 ezer ember érkezett Ukrajnából Magyarországra pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6798 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 6200-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 307 ember – köztük 106 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

(MTI)

A német kereskedelmi kamara szerint gáz nélkül gáz lesz

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére.

Peter Adrian elnök a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a DIHK nem zárja ki, hogy ilyen esetben a téli hónapokban akár kétszámjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.

Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk” (…) Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat-1-ből. Ez katasztrófa lenne.

A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek – hívta fel a figyelmet.

Az Északi Áramlat-1 balti-tengeri vezeték éves karbantartása hétfőn kezdődik, általában tíz napig tart, és sokan amiatt aggódnak, hogy Oroszország nem fogja újra megnyitni a gázcsapot.

Gáz nélkül sok vállalatnak le kellene állítania a termelést, és akkor „olyan gazdasági visszaesést fogunk látni, amely nagyon különbözik attól, amit a pénzügyi válság idején tapasztaltunk” – fogalmazott a DIHK elnöke.

(MTI)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik