2012 első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos infláció viszont 5,6 százalék volt, így a reálkereset 3,7 százalékkal csökkent.
A legnagyobb visszaesés a költségvetési szektorban következett be, a kompenzációs rendszer fenntartása ellenére. Ez azt célozta, hogy 2012-ben senkinek se csökkenjen a havi nettó jövedelme. Ám a reálbérek ebben a körben – a közfoglalkoztatottak nélkül számítva – 4,4 százalékkal, a reálkereset-tömeg 6,8 százalékkal csökkent.
A versenyszférában annak ellenére estek vissza a reálbérek, hogy a cégek többsége arra törekedett, hogy kompenzálja az alapbéreken az adójóváírás megszüntetése és a járulékemelés okozta negatív hatásokat. Az első öt hónap adatai szerint a reálkereset 1,6 százalékkal, a reálkereset-tömeg 3,2 százalékkal csökkent.
A gyermektelenek az átlagnál is rosszabbul jártak, a családosok keresete pedig gyerekszámtól függően 2,2-3,4 százalékkal lett kevesebb.
Az elemzés kitér a foglalkoztatási folyamatokra is. Kiderült, hogy a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre. Az év első öt hónapjában éves összehasonlításban 29 és fél ezer fővel csökkent a versenyszféra átlagos alkalmazotti létszáma. A szektor teljes munkaidőben foglalkoztatottainak száma több mint 41 ezerrel esett vissza, a részmunkaidősöké viszont közel 11 ezerrel nőtt.
A közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szektorban is karcsúsítás ment végbe: több mint 16 ezerrel csökkent az állomány. A nonprofit szektor kismértékű létszámbővülésével együtt is közel 45 ezerrel dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanekkor.
