A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: hagyni kellene a bankokat, hogy nyereséget termeljenek és így váljanak érdekeltté a hitelezés bővítésében. Szintén fontos feltétele lenne a növekedésnek aktív munkaerő-piaci programok indítása, a kutatás-fejlesztés, a szakképzés erősítése – tette hozzá. Simor András emlékeztetett arra, hogy Magyarország növekedése a 90-es évek második felében és a 2000-es évek elején meghaladta mind az unió, mind a visegrádi országok átlagát, ám mára mindkettőtől elmarad, miközben más, hasonló adottságú országoknál már látható a trend változása.
Magyarországon nincs fordulat. Az elmúlt években a gazdaság motorja kizárólag az export volt, miközben folyamatosan csökkentek a beruházások, apadt a belső fogyasztás és emelkedett a munkanélküliség. Negatív hatást gyakorolt a növekedésre a felhalmozódott adósság is, illetve az, hogy 2009 óta nincs nettó tőkebeáramlás, amit csak tetéz, hogy drasztikusan visszaesett a banki hitelezés és 2015 előtt nem is várható ennek bővülése. A gazdaság gondjai elsősorban nem ciklikusak, hanem strukturálisak, ezeket a kormányak kell kezelnie. A monetáris politika a ciklikus problémákra tud hatni, azzal tud segíteni, ha kiszámítható döntéseket hoz a Monetáris Tanács – tette hozzá Simor András.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője arról beszélt, hogy az unióban tervezett bankunió ugyan jó dolog, ám Magyarországnak még nem érdeke, hogy részt vegyen benne, mert saját felügyeleti rendszerét kell erősítenie. Hosszú távon azt is végig kell gondolni, hogy a PSZÁF-nak és a Magyar Nemzeti Banknak együtt vagy külön kell működnie. Szász Károly emlékeztetett arra, hogy az uniós elképzelést a bankunióról, az egységes bankfelügyelet, betétbiztosítás és bankszanálási rendszer kiépítését az hívta életre, hogy a tagállamok és a bankok összefonódása révén a pénzintézetek és az államok egymást fertőzték. Ez vezetett a többi között a spanyol, vagy az olasz bankok válságához.
Az csak úgy kezelhető, ha a pénzintézetek nem az államokon keresztül, hanem közvetlenül kapnak segítséget az Európai Központi Banktól (EKB). Ehhez viszont az EKB közvetlen ellenőrzési lehetőségének megteremtése kell, ami viszont felveti annak veszélyét, hogy az európai válságkezelést szolgáló alapok erőforrásai az eurózónában koncentrálódnak. Ha a bankunió létrejönne, a 17 zóna tag könnyedén leszavazhatná a 10 egyéb valutát használó tagállamot. Ezért Magyarország számára is fontos, hogy megváltozzon a bankfelügyeleti hatóságra vonatkozó döntési mechanizmus – mondta a PSZÁF elnöke.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke arról szólt, hogy a Költségvetési Tanács egyik legfőbb feladata őrködni az államadósság felett. Ennek érdekében az ÁSZ évente ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek adósságát. Mindez annál is inkább szükséges, mert 2006 és 2010 között 8.200 milliárd forinttal növekedett az államadósság, amihez 6.600 milliárd forintnyi kamat és járulékteher társul. Vagyis nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság, azaz alapvető gazdaságpolitikai prioritássá vált az államadósság csökkentése. A számítások szerint 2013-ban az államadósságnak az államháztartáshoz viszonyított mértéke a 78 százalékos szint alatt marad, és alapvető cél az uniós túlzott deficit eljárás elkerülése – mondta Domokos László.
Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke végszavában úgy fogalmazott, Magyarország továbbra is a magas kockázatú országok között szerepel, a válság utáni felzárkózásának esélyei leginkább Romániáéhoz és Bulgáriáéhoz hasonlíthatóak.
