Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, amelyeknek szerinte „társadalmi jelentése van” a modern városlakók számára.
„Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na várjunk csak egy percet“ – idézi a rendezőt az MTI, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet.
Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek
– mondta Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található. Az illemhelyeket vezető építészek – köztük Kuma Kengo és Ando Tadao – tervezték. Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők. A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. „Ezek valóban értékes helyek” – magyarázta.
Filmjének főhőse köztisztasági dolgozó, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak. Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni. A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. Az Ando tervezte illemhely kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga. Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt.
Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része”
– fogalmazott a rendező.
