Rejtélyes fémnyilakat találtak a bucsai holttestekben, Kijev külön tárgyalna Mariupolról

Az ukrán Bucsa város orosz megszállása során elhunyt civilek tucatjai haltak meg az orosz tüzérség által kilőtt lövedékekből származó apró fémnyilak miatt – idézi a Guardian igazságügyi orvosok szakvéleményét. A lap szerint a Kijevtől északra fekvő régióban, ahol a megszálló orosz erőket számos atrocitással vádolják, a tömegsírokban talált holttesteket vizsgáló patológusok arra jutottak, hogy számos áldozat halálát apró fémnyilak, úgynevezett fléchette-ket okozták, amelyeket a halottak fejében és mellkasában találtak.

A régióban tartózkodó kollégáimhoz hasonlóan több, nagyon vékony, szöghöz hasonló tárgyat találtunk a férfiak és nők holttestében

– mondta a Guardiannek Vladiszlav Pirovskij ukrán igazságügyi orvosszakértő. „Ezeket nagyon nehéz megtalálni a testben, annyira vékonyak. A vizsgált holttestek többsége a Bucsa-Irpin régióból származik” – tette hozzá.

De-miners working in #Bucha also shared with @hrw flechettes they recovered.

Dispersed by the thousands, these dart-like projectiles are spread over a wide area, indiscriminately injuring and killing. They should not be used in populated areas. https://t.co/1ldFB3ZYUD pic.twitter.com/uNc87bdqjS

— Richard Weir (@rich_weir) April 18, 2022

Vasárnap este 21 órakor mutatják be a CNN-en a Navalnij című dokumentumfilmet. Mint ismert, az orosz kormány mindent megtett, hogy félreállítsa Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt, akit börtönbüntetésre ítéltek, miután túlélt egy mérgezési kísérletet. A Sundance Fesztiválon díjjal jutalmazott film azt a heroikus nyomozómunkát dokumentálja, amelynek során azonosították azt az orosz kémcsapatot, amelynek tagjai megpróbálták megölni Navalnijt, de bemutatja azt is, miként gyógyult fel az aktivista Németországban, illetve hogyan tért vissza Oroszországba, ahol azonnal letartóztatták.

Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben. A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.

A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”:

• valódi húsvéti tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál,
• haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére,
• és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra. (MTI)

Az orosz rakétaerők és tüzérség egységei az éjszaka folyamán 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg – közölte a vasárnap délelőtti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az MTI által idézett Konasenkov szerint a szétlőtt célpontok között egyebek között 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktár volt. Elmondta, hogy az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le. Nagy pontosságú földi-föld rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légerő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóaljparancsnokságot, valamint mintegy 150 „nacionalistát” és 40 páncélozott járművet.

Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 551 drónt, 264 légvédelmi rakétarendszert, 2496 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 282 rakéta-sorozatvetőt, 1093 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2343 speciális katonai járművet veszítettek.

Az ortodox húsvét alkalmából, ahogy minden orosz templomban, az orosz fegyveres erők kubinkai főtemplomában és Szíriában, a hmejmími légibázison is éjjeli liturgiát tartottak. Vlagyimir Putyin elnök a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban vett részt az istentiszteleten, a szertartást Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája mutatta be.

Kirill arra kérte a hívőket, hogy aki csak teheti, vegyen részt a katonai összecsapások áldozatainak megsegítésében. Putyin a Kreml honlapján megjelent üzenetben köszöntötte a húsvétot ünneplőket és külön az egyházfőt is. Az elnök szerint az ünnep egyesíti az ortodox keresztényeket és minden orosz állampolgárt, „akik Krisztus feltámadását ünneplik a magas erkölcsi eszmék és értékek körül, amely felkelti az emberekben a legvilágosabb érzéseket, az élet, a jóság és az igazságosság győzelmébe vetett hitet”. Méltatta az orosz ortodox egyháznak és más keresztény felekezeteknek a történelmi, kulturális és spirituális hagyományok megőrzéséért, a család intézményének megerősítéséért, a fiatalabb generáció neveléséért kifejtett erőfeszítését.

A történelmileg semleges Svájc vétót emelt, s emiatt Németország egyelőre nem tudja leszállítani a Marder lánctalpas páncélozott szállítójárműveket Ukrajnának, mert a hozzájuk használt lőszer Svájcban készül, és az exporthoz Bern hozzájárulása szükséges – idézi a Sonntagszeitung című svájci lap vasárnapi értesülését az MTI.

A Mardereket a német Rheinmetall gyártja, de a lőszer Svájcból érkezik, és Bern nem engedélyezi fegyverek és lőszerek újraexportálását konfliktusövezetekbe. Az ügyben illetékes berni Gazdasági Államtitkárság (SECO) szóvivője a lapnak elmondta, hogy két megkeresést kaptak Németországból lőszerek ukrajnai exportjára vonatkozóan, és mindkettőt elutasították az ország semlegességére és a hadianyagok kereskedelmével kapcsolatos jogszabályokra hivatkozva.

Svájc korábbi gyakorlatától eltérően igazodott az Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása miatt bevezetett szankciókhoz, de ahhoz ragaszkodik, hogy semleges státusa nem teszi lehetővé, hogy fegyvereket szállítson konfliktuszónákba. A múlt hónapban Lengyelország hasonló kérését is elutasították Bernben. (MTI)

A német belügyminisztérium a német szövetségi rendőrség adatai alapján vasárnap egy tweet-üzenetben tette közzé, hogy eddig 376 124, Ukrajnából érkező menekültet regisztráltak Németországban a hatóságok. A menekültek többsége nő, idős ember, illetve gyerek.

Bis heute hat die #Bundespolizei 376.124 #Geflüchtete aus der #Ukraine in Deutschland festgestellt. Überwiegend sind es Frauen, Kinder und alte Menschen. pic.twitter.com/wpbXtq2uFy

— Bundesministerium des Innern und für Heimat (@BMI_Bund) April 24, 2022

Ezt szorgalmazta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, melyben a húsvétot ünneplő ortodoxokat is köszöntötte, számolt be róla az MTI.

A szokás szerint az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából mondott beszéde végén az egyházfő hosszan szólt az ukrajnai háborúról. A pápa ismételten tűzszünetet szorgalmazott, amit a békére utaló szándék minimális és kézzel fogható jelzésének nevezett. A háborús támadások leállítását sürgette a szenvedéstől elgyötört lakosság érdekében.

Az ortodox húsvét alkalmával köszöntötte a keleti egyházaknak az ünnepet most tartó hívőit. „Isten adja nekünk vissza a  békét, melyet a barbár háború megsértett” – mondta a katolikus egyházfő, majd hozzátette,

szomorú, hogy (a húsvét) az összes keresztény számára szent és  ünnepélyes napjaiban erősebben hallani a fegyverek halálos zaját, mint a feltámadást hirdető harangok zúgását, szomorú hogy a fegyverek egyre inkább átveszik a szavak helyét.

A Szentatya a politikai vezetőket arra kérte, hallgassák meg az emberek szavát, akik a békét akarnak, nem a konfliktus növekedését. Szavait mintegy negyvenezren hallgatták a Szent Péter téren a Vatikán közlése szerint.

Közösségi oldalán osztotta meg ünnepi, az ortodox húsvétot köszöntő videóját Zelenszkij, melyben az ukrán elnök rámutatott arra, milyen furcsa időket él az ukrán társadalom az utóbbi években.

Tavaly a koronavírus miatt otthon ünnepeltük a húsvétot. És isén sem ünnepelhetjük úgy Krisztus feltámadását, ahogy megszoktuk. Egy másik vírus miatt. A járvány miatt, amit úgy hívnak, háború.

Zelenszkij ezt követően hozzáteszi, kegyelmet kérnek Istentől, hogy valóra váltsa nagy álmunkat, és eljöjjön a nap, amikor béke száll Ukrajnára, vele együtt pedig harmónia és jólét.

Bár a hét második felében Putyin parancsot adott, hogy csapatai ne támadják a mariupoli Azovstalt, a gyárban megbúvó utolsó ukrán védők egyik vezetője szerint az orosz tüzérség folyamatosan lövi őket.

A BBC szemlézte Szvjatoszlav Palamar, az Azov-ezred parancsnokhelyettesének Telegram-üzenetét, melyben beszámolt arról, hogy az oroszok a szárazföldi és a haditengerészeti tüzérséget is bevetik ellenük, miközben a gyalogság próbálja megrohamozni a komplexumot.

Míg országszerte sok ukrán a húsvétot ünnepli, Mariupolban az ellenség ártatlan gyerekek fejére dobálja a bombákat

– jegyezte meg Palamar, utalva arra, hogy az oroszokat még az ortodox húsvét sem sarkallja arra, hogy tűzszünetet iktassanak be. A tiszt ezek után köszönetet mondott mindenkinek, aki segédkezett abban, hogy megpróbálják kijuttatni a földalatti bunkerekben rekedt civileket a helyszínről, illetve tárgyalásokat folytattak az ukrán védők szabad elvonulásáról.

Az utóbbi hetekben hírhedté vált Azov-ezred, egy tengerészgyalogos dandár, valamint néhány határőr és rendőr jelentik az ukránok utolsó védőit, akik az Azovi-tenger partján fekvő stratégiai szempontból kulcsfontosságú városban tartják magukat.

A BBC riporterének nyilatkozott az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Ned Price, és igencsak bizakodó hangot ütött meg, amikor a harcok lehetséges kimeneteléről kédezték.

Szerinte Ukrajna jelenleg nyerésre áll, ami nem véletlen, tekintve, hogy milyen keményen, elszántan, kitartóan harcolnak az ukrán katonák. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyerő helyzet nagyban köszönhető annak a hatalmas mennyiségű támogatásnak is, amelyet az Egyesült Államok és a világ mintegy 30 országa is nyújtott az elmúlt hetekben.

Ukrajna győzni fog, Oroszország pedig stratégiai vereséget szenved. Bármikor is következik ez be, biztosak vagyunk benne, hogy így lesz

– jelentette ki.

Price-t arról is kérdezték, hogy az Egyesült Államok elkötelezett-e nehéz támadófegyverek küldése mellett, hogy azokkal az oroszokat ki tudják szorítani Ukrajna területéről.  A szóvivő erre csak azt mondta, hogy a törvényhozás nemrégiben döntött egy újabb, 800 millió dolláros támogatásról, és Price szerint pontosan azt adják az ukránoknak, amire most szükségük van abban az újfajta szituációban, a Donbaszban és a déli területeken kibontakozik.

Halálos áldozata is van a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkot ért orosz légicsapásnak,  közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója vasárnap. Harcokat jelentettek Luhanszkból is, ahol ukrán források szerint nyolcan haltak meg légicsapásban.

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó Telegram-üzenetben azt közölte, a harcok a környéken az ortodox húsvét beköszöntével sem csillapodtak, hozzátéve, hogy Luhanszk térségében a támadások hét templomot rongáltak meg. A harcok folytatódtak Harkiv megyében is, ahol a kormányzó, Oleh Szinehubov szerint az újabb ágyúzásnak két halálos áldozata és 19 sebesültje van.

A húsvéti ünnepek ellenére a harcok által leginkább sújtott régiókban – Kijev mellett Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában, Harkivban, Mikolajivban, Odesszában, Csernihivben, Lvivben és Herszonban – szombat este héttől vasárnap hajnali 5 óráig tartó kijárási tilalmat hirdettek. Ez idő alatt a templomokat sem lehetett látogatni, elmaradtak a hagyományos húsvéti éjszakai szertartások is.

Az elnök vasárnap a Kijevben tartott húsvéti misén Zelenszkij az ostrom alatt álló Mariupolrról beszélt, kijelentetve, hogy „a falakat lerombolhatják, de nem lehet elpusztítani azt az alapot, amelyen harcosaink és az egész ország szellemisége nyugszik”.

Vasárnap az ukrán hadsereg azt közölte, hogy Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített 60 kilométerre az orosz-ukrán határtól, Belgorod megyébe, pontos helymeghatározást azonban nem közöltek.

Mint beszámoltunk róla, szombaton rakétatámadás érte a dél-ukrajnai Odesszát. A hatóságok eddig legkevesebb nyolc halottról számoltak be, köztük egy édesanyáról és három hónapos gyermekéről.

Miroszlava Petsza, a BBC ukrajnai újságírója lapja hasábjain közölte, hogy a nőt Valeriának hívták, újszülöttjét pedig Kirának. A kislány egy hónappal a háború kirobbanása előtt jött világra, édesanyja néhány hete még arról posztolt a közösségi médiában, hogy élete legjobb 40 hete volt a terhessége, és a boldogságnak egy új szintjét éli meg.

Valeria was a new mother, her baby daughter Kira was just three month old. Russia took away their lives today when its rocket hit a residential building in Odesa.
Valeria’s husband and Kira’s father Yuri posted these pictures of them. pic.twitter.com/pendbL6bi2

— Myroslava Petsa (@myroslavapetsa) April 23, 2022

„Szerintem ez a háború hiba volt, és ezt mindig is mondtam” – nyilatkozta a New York Timesnak adott interjújában Gerhard Schröder volt német szociáldemokrata kancellár. Az ő szerepe azért érdekes a jelenlegi történések fényében, mert köztudott, hogy hosszú ideje baráti viszonyt ápol Putyinnal, az elmúlt években pedig az orosz energetikai cégek egyik leghangosabb szószólójaként híresült el.

Az interjút a Telex szemlézte, ők azt emelték ki a szövegből, hogy Schröder véleménye szerint Putyin is mihamarabb véget akar már vetni a harcoknak, csakhogy ez nem olyan egyszerű.

Az egykori kancellár a Kremlben találkozott az orosz vezetővel március közepén, elmondása szerint ukrán kezdeményezésre utazott a svájci Ringier médiavállalaton keresztül. A német politikus orosz tartózkodása során nemcsak Putyinnal beszélt, hanem olyan, az elnökhöz közel álló oligarchákkal is, mint Vlagyimir Medinszkijjel vagy Roman Abramovics. Schröder nem árult el konkrét részleteket arról, hogy miről diskuráltak Putyinnal, de az kijelentette, hogy az orosz elnök a háború befejezésében érdekelt, de van néhány pont, amit még tisztázni kell. A bucsai mészárlással kapcsolatban pedig elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy egyenesen Putyintól érkezett volna a parancs.

Schröder kifejtette továbbá, hogy az Ukrajna elleni agresszió ellenére fent kell tartani a kapcsolatokat Moszkvával, lehetetlenség teljesen elszigetelni egy ekkora országot, a német  iparnak pedig egyébként is nyersanyagokra van szüksége, amelyekkel Oroszország rendelkezik.

A Hvg vette észre az ukrán külügyminisztérium Twitter-bejegyzését, amelyben hírt adtak arról, hogy meghalt két gyerekszínész Mariupolban a város ostroma során.

A Mariupoli Színházban Yelyzaveta és Sonia is Lucy karakterét alakította a Narnia Krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című darabban.

Adviser to the Mayor of #Mariupol Petro Andriushchenko: “Two girls died in Mariupol, two little actresses Yelyzaveta and Sonia. Both of them played Lucy in the play “The Chronicles of Narnia: The Lion, the Witch and the Wardrobe” in the Mariupol Theater.”#ArmUkraineNow pic.twitter.com/L2HHVmQEGy

— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) April 23, 2022

A két fiatal halálának pontos oka egyelőre nem ismert. A Hvg emlékeztet, hogy az oroszok márciusban a mariupoli drámaszínházat is bombázták, ahol hozzávetőleg 1300 civil keresett akkor menedéket.

Bár szó volt arról is, hogy személyesen az Egyesült Államok elnöke fog Ukrajnába repülni, Joe Biden végül mégsem jön Európába, helyette Anthony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter fognak személyesen tárgyalni Zelenszkijjel.

Biden ettől függetlenül igyekszik az eseményekhez közel maradni, most éppen Putyinnak üzent, mégpedig azt, hogy az Ukrajna szövetségesei közötti egység nagyon erős, és hogy Oroszország soha nem fogja tudni elfoglalni és uralni egész Ukrajnát.

.@POTUS: Our unity at home, our unity with our Allies and partners, and our unity with the Ukrainian people is sending an unmistakable message to Putin: He will never succeed in dominating and occupying all of Ukraine. pic.twitter.com/V4ltUz5EAW

— Department of State (@StateDept) April 24, 2022

A háború Ukrajnában folyik, Moszkva utcáin nincsenek holttestek. Logikus lenne először Ukrajnába menni, megnézni az ottani embereket és a megszállás következményeit

– kritizálta Volodomir Zelenszkij az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest, miután kiderült, hogy a diplomata előbb az orosz vezetéssel egyeztet Moszkvában, aztán repül csak tovább Kijevbe.

A konfliktus kirobbanása óta egyébként az ENSZ vezetője alig egyeztetett bármelyik féllel, Putyin nem is volt hajlandó eddig találkozni vele, miután Guterres azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ alapokmányát.

Antonio Guterres kedden találkozik Putyinnal, majd két nappal később, csütörtökön utazik Zelenszkijhez, írja az AP.

Zelenszkij szombat esti beszédében úgy fogalmazott, a nácik csináltak olyat korábban, amit az oroszok most elkövetnek Mariupolban. Az elnök emlékeztetett, hogy napról napra új tömegsírokat fedeznek fel a városban, ahova a város lemészárolt lakosságát temették.

A Guardian írja, hogy az ukrán elnök utalt a szombati odesszai rakétatámadásra is, amelyben nyolcan meghaltak, köztük egy pár hónapos csecsemő, valamint édesanyja és nagymamája is.

Mit ártott Oroszországnak ez a kislány?

– tette fel a kérdést az ukrán elnök, majd ígéretet tett arra, hogy mindenkit azonosítani fognak, aki részt vett az odesszai támadásban, azokat is, akik kiadták a parancsot, és azokat is, akik végrehajtották.

Nem számít, mennyi ideig tart, ezek a szemétládák felelni fognak minden halálesetért, amit okoztak.

Zelenszkij beszélt továbbá az oroszok által felállított szűrőtáborokról is. Az ukrán hatóságok információi szerint az oroszok a megszállt területeken elkobozzák az ukránok útlevelét és más személyazonossági okmányaikat, majd szűrőtáborokba viszik őket, ahonnan Oroszország különböző távoli városaiba deportálják őket. Zelenszkij úgy fogalmazott, ezekre a helyekre sokkal inkább illik a konentrációs tábor elnevezés, majd rávilágított arra, hogy ezeken a pontokon gyerekeket is elvisznek Ukrajnából, abban a reményben, hogy elfelejtik, hol születtek, honnan származnak, hogy aztán orosz identitással nőjjenek fel.

A szűrőtáborok létezését egyébként az oroszok sem tagadják, igaz, ők azt állítják, hogy a táborok a humanitárius segélyprogram részeit képezik.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hírszerzési forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Oroszország ukrán civilek besorozását tervezi a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja régiókban, de nincs kizárva hasonló a Krímen és Donbaszban sem.

A brit védelmi minisztérium ezen a ponton világosság teszi, hogy ha Oroszország ezt megteszi, ha ukrán civileket vet be a saját fegyveres csaoportjainak soraiban, még akkor is megsérti a Genfi Egyezmény 51. cikkét, ha a vonatkozó orosz törvények egyébként legitimnek is tekintenék a gyakorlatot.

Ezzel összefüggésben Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, hogy az Egyesült Királyság kormánya továbbra is élen jár abban, hogy összegyűjtsék az oroszok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékait.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/OEhnKdrUZY

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Dv1to4FVWV

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 23, 2022

Egy videó kezdett el terjedi a közösségi médiában, több forrás pedig azóta már megerősítette, hogy a felvételeket a mariupoli Azovstalban tartózkodó katonák készítették a velük együtt rekedt civilekkel.

Gyerekek szólalnak meg, a helyzethez képest bizakodó hangulatban. Elmondják, mivel foglalják el magukat az ostrom napjaiban, apró kosarakat fonnak és mobiltelefonon játszanak.

Telefonon játszottunk, de haza akarunk menni. Látni szeretnénk a napot

– mondja egyikük.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy amennyiben Oroszország végez bárkivel azok közül, akik utolsóként kitartanak Mariupolban, vagy ha az oroszok nem tesznek le arról, hogy függetlenségi népszavazást vezényeljenek le a megszállt Herszon és Zaporizzsja vidékeken, Ukrajna felfüggeszti a béketárgyalásokat Moszkvával.

Ha az embereinket megölik Mariupolban, ha álnépszavazást hirdetnek az új álköztársaságokban, Ukrajna nem vesz részt semmilyen tárgyalási folyamatban

– szögezte le Zelenszkij, aki szerint a népszavazási folyamat a lehető legjobban háráltatja a konfliktus diplomáciai rendezését.

Ez határozottan rossz lépés Oroszország részéről. Ez azt bizonyítja, hogy korábban minden, amiben a tárgyaló delegációk megállapodtak, csak fikció és politikai színház volt, nagyon rossz színészekkel.

– mondta az elnök a Guardian közlése szerint.

Az éjszaka egy kijevi metróállomáson tartott sajtótájékozatató Volodomir Zelenszkij, ahol bejelentette, hogy vasárnap Anthony Blinken és Lloyd Austin személyében az Egyesült Államok külügyminisztere és védelmi minisztere is az ukrán fővárosba utazik. A Guardian szerint célzott újságírói kérdésre Zelenszkij azt mondta, az amerikaiaknak nem szabad üres kézzel érkezniük, konkrét dolgokra, konkrét fegyverekre számít tőlük.

Ugyanezt mondtam más országok vezetőivel kapcsolatban is. Minden vezetőhöz azzal fordulunk, hogy itt egy igazi háború van. Jöjjönek el hozzánk, szívesen látjuk őket, de adják meg azt a segítséget, amit megbesézltünk és amire lehetőségük van.

Mint ismert, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke  a héten jóváhagyta a második 800 millió dolláros, Ukrajnának nyújtandó katonai segélycsomagot, amely kifejezetten a Donbasz régió védelmére szolgáló felszereléseket tartalmaz.