A lengyel miniszterelnök szerint az oroszok rövidesen elfoglalhatják Ukrajna egyharmadát, Oroszország több uniós vezetőt is kitiltott a területéről

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy Mariupolból Zarporizszsja felé nyitnak folyosót a menekülni akaróknak. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy ezt Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kérte ezt Vlagyimir Putyintól.

Az Ukrán Atomenergia Minisztérium a Csernobilban dolgozókra hivatkozva állítja ezt.

❗️Occupiers left the territory of the #Chernobyl nuclear power plant. pic.twitter.com/cRt8jR3uiP

— NEXTA (@nexta_tv) March 31, 2022

A szerintük oroszellenes politikájuk miatt Oroszország több uniós vezetőt is kitiltott a területéről. Uniós hivatalnokok, képviselők, újságírók és közszereplők is vannak a listán, de a neveket nem tudni.

Moszkva azt közölte, hoghy azért kerültek a vezetők a listára, mert

Személyesen felelősek az oroszellenes szankciók illegális ötletének és a ruszofóbia népszerűsétéséért, és az oroszul beszélő népesség mozgásának korlátozásáért.

A lengyel miniszterelnök szerint az orosz csapatok rövidesen elfoglalhatják Ukrajna területének egyharmadát, ezt pedig Moszkva arra használja majd, hogy erősítse a tárgyaló pozícióját, írja a CNN. Mateusz Morawiecki azt mondta, látja, ahogy az orosz csapatok újraszerveződnek, és úgy véli, hamarosan megpróbálják majd körbekeríteni az ukrán erőket, különösen Donbasz régióban.

A kormányfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben Oroszország felkészült a háború következő hónapjaira, az EU-ról vagy a NATO-ról mindez nem mondható el.

Orosz állami médiatársaságok és vezetőik ellen léptetett érvénybe szankciókat csütörtökön a brit kormány, azzal az indokkal, hogy ezek a médiaszervezetek Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús propagandáját terjesztik, írja az MTI.

Liz Truss brit külügyminiszter a szankciókat bejelentő közleményében propagandistáknak nevezte az intézkedésektől érintett orosz médiavezetőket és úgy fogalmazott, hogy Putyin hazugságok özönére alapozza ukrajnai háborúját.

A minisztérium tájékoztatása szerint a szankciókkal sújtott médiaszemélyiségek között van Szergej Briljov, az állami Rosszija médiatársaság ismert televíziós műsorvezetője, aki a külügyi tárca szerint Putyin propagandistája.

Briljov, aki korábban Nagy-Britanniában élt, a csütörtökön bejelentett intézkedések alapján nem juthat hozzá Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeihez és nem folytathat üzleti tevékenységet az országban.

Hasonló szankciókat rótt ki a brit kormány Alekszandr Zsarovra, a Gazprom-Media vezérigazgatójára, aki korábban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor vezetője volt, valamint Alekszej Nyikolovra, az állami RT televízió vezérigazgatójára és Anton Anyiszimovra, a Szputnyik médiatársaság több nyelven sugárzó nemzetközi rádióállomásának vezetőjére is.

A brit kormány közvetlen szankciókat léptetett érvénybe több orosz állami médiacég, köztük az RT-t tulajdonló TV Novosztyi, valamint a Szputnyik hírügynökségét irányító Rosszija Szevodnya állami médiacég ellen is.

Az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az Oroszországól vásárolt földgázért, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

Olaf Scholz az osztrák kancellárral, Karl Nehammerrel tartott tájékoztatóján az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán telefonon folytatott megbeszéléséről kérdésre válaszolva elmondta: áttekintették a szerződéseket, és megállapították, hogy néha a dollárt, rendszerint pedig az eurót rögzítették az elszámolás pénznemeként.

Ezért az orosz elnökkel folytatott megbeszélésen világossá tettem, hogy ez így is marad

– mondta Olaf Scholz. A két kancellárt kérdezték a többi között az orosz energiaembargó lehetőségéről is, amellyel kapcsolatban mindketten megerősítették elutasító álláspontjukat, ugyanakkor kiemelték, hogy az orosz energiafüggőség gyors csökkentésére törekednek.

A függés az orosz energiaszállításoktól szörnyű érzés, de nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni

– fogalmazott Karl Nehammer az MTI tudósítása szerint.

Elhagyják Csernobilt az orosz csapatok, írja a Sky News az ukrán atomenergia-ügynökség közlése alapján. Mint írják, néhány csapat továbbra is a térségben marad, de többségük a fehérorosz határ felé veszi az irányt.

A Sky News emlékeztet, hogy Csernobil volt az egyik első térség, amely orosz kézre került az invázió kezdete óta.

A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték, más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni. Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, ami teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethet – közölte a Mol Nyrt. csütörtökön az MTI-vel.

A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több százmillió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lenne, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat – írták.

Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő. A Mol finomítóit az úgynevezett orosz kevert (REB – Russian Export Blend) kőolajra tervezték. Az ettől eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat – közölték. A tájékoztatás szerint vizsgálják, hogy pontosan milyen beruházásokra van szükség az átálláshoz, de az már most látszik, hogy a feladat végrehajtása több százmillió dolláros többletköltséget jelent.

Kiemelték azt is, hogy a különböző típusú kőolajoknak eltérő a finomítói termékkihozatala (dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket tudunk előállítani. Ezért az átállás egyes termékekből rövid- és középtávon ellátási problémákat okozhatna.

Abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, akkor az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói, a Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító – írták.

A Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janafnak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania – hangsúlyozza a Mol.

Megjegyezték azt is: az orosz export keverék hiányában a szükséges alapanyag-minőség eléréséhez több alternatív, helyettesítésre részben képes kőolajfajta keverésére lenne szükség, amelyhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló kapacitást. Ez a fejlesztés szintén többéves munka árán valósulhat meg. Emellett – egy esetleges orosz kőolajembargó esetén – az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni és új szerződéseket kell kötni.

Az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatalát is korlátoznák, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését okozná elsősorban a közép-európai régióban. Ennek pótlása az érintett országokban külön feladatot jelentene, átmeneti ellátási zavarok keletkezhetnének – írták.

A Mol elsődleges célja a vállalatcsoporthoz tartozó finomítókon keresztül a közép-európai ellátásbiztonság fenntartása, ezért több forgatókönyvön is dolgozik a vállalat – áll a közleményben.

(MTI)

Vlagyimir Putyin csütörtökön bejelentette, hogy péntektől csak rubelben lehet fizetni az orosz gázért, írja a BBC. Az orosz elnök aláírta az erről szóló rendeletet, és egyúttal elmondta: azok, akik orosz gázt vásárolnának, kénytelenek lesznek rubelszámlát nyitni valamely orosz bankban. Ha azonban nem történnek meg ezek a kifizetések, jelezte, akkor a vevőnek vállalnia kell a következményeket.

Senki nem ad el ingyen semmit nekünk, mi sem jótékonykodunk

– fogalmazott, nyomatékosítva, hogy leállíthatják a meglévő szerződéseket is.

Németország a bejelentést követően nem sokkal közölte, hogy nem hagyják, hogy Putyin zsarolja őket.

A NATO arra kérte Dániát, hogy küldjön 800 katonát Lettországba annak érdekében, hogy megerősítse a katonai szövetség keleti szárnyát, írja a Guardian a dán védelmi minisztérium közlése alapján. Egyúttal emlékeztettek, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten korábban már jelezte, hogy Dánia kész katonákat küldeni a NATO kérésére a balti államokba.

A békét kizárólag tárgyalással lehet elérni, de jelenleg nem adottak a feltételek sem a fegyverletételhez, sem az orosz és az ukrán elnök közötti találkozóhoz Mario Draghi miniszterelnök szerint, aki a külföldi sajtó újságíróinak tartott tájékoztatót csütörtökön, írja az MTI.

Mario Draghi mindenekelőtt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán folytatott közel egyórás telefonbeszélgetéséről számolt be.

Azt mondtam Putyinnak, hogy a békéről akarok beszélni, és tűzszünetet szorgalmaztam, arra azonban jelenleg nem adottak a feltételek, és az orosz elnök szerint nem érett még az idő a találkozóra Zelenszkijjel. Putyin azonban apró lépésekről beszélt a tárgyalásokon

– hangoztatta Mario Draghi. A római kormányfő hozzátette, hogy változást észlelt az orosz elnök magatartásában, de „óvatosan értelmezem a jelzéseket, maradjunk két lábbal a földön”, tette hozzá Draghi. Megjegyezte, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt felkérte Rómát az esetleges béketárgyalások feltételeinek biztosítására.

Mario Draghi hozzátette, hogy a felek közötti közvetítésben Törökország tölt be jelentős szerepet, és hamarosan Róma Ankarával és Párizzsal közös egyeztetést tart az ukrán-orosz válsághelyzet megoldása érdekében. Pekinget is jelentős közvetítőnek nevezte, emlékeztetve az Európai Unió és Kína közötti pénteki csúcstalálkozóra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön belga politikusoknak beszélt a mariupoli humanitárius krízisről, a Sky News tudósítása szerint többek közt azt mondta, több ezer ember halt meg a városban. Egyúttal több segélyt kért Ukrajna számára és segítséget Ukrajna leendő EU-s tagságával kapcsolatban.

Közzétette legújabb orosz háborús veszteségeket tartalmazó összesítését az ukrán külügy, a csütörtöki adatok szerint pedig már 17 500 orosz katona vesztette életét a február 24. óta tartó háborúban.

https://twitter.com/MFA_Ukraine/status/1509469878348099585

A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában, jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön.

Stoltenberg aláhúzta, Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékait és a katonai tevékenységeit illetően.

A Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése a hírszerzési információk szerint valójában az orosz erők átszervezését jelenti. Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbasz-régióban, miközben fenntartja az ukrán fővárosra gyakorolt nyomást

– mondta az MTI tudósítása szerint. Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei, és nem szavai alapján ítélhetők meg, tette hozzá a NATO-főtitkár.

Újabb, akár több százmillió euró értékű fegyverszállításokkal segítheti Németország az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztését csütörtöki német lapértesülések szerint.

A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának. Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a hadsereg (Bundeswehr) vagy az egykori NDK hadseregének (Nationale Volksarmee) készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall. A táblázatban nagyjából 200 termék szerepel, az összérték mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint).

A Süddeutsche Zeitung és a Der Spiegel egyaránt kiemelte: a lista azt mutatja, hogy a kormánynak már szinte egyáltalán nincsenek fenntartásai az ukrajnai fegyverszállításokkal szemben. Így az elsősorban védekezésre szolgáló eszközök – golyóálló mellények, sisakok, éjjellátó készülékek – és kézifegyverek mellett nehézfegyverek is szerepelnek rajta, a többi között darabonként egymillió euróba kerülő ágyúk, aknavetők és drónok.

Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 4003 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4966-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1558 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tette hozzá az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1195 ember, köztük 464 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták.

Hozzátették, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 31 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Néhány nappal az után, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra – írta a helyi sajtó csütörtökön.

Bostjan Lesjak követségi ügyvivő vasárnap érkezett meg Ukrajnába.

A szlovén közszolgálati televíziónak az eset kapcsán úgy nyilatkozott: amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben.

De amikor elállt a szél, és a zászlók lehullottak, a nemzetőrség, majd a rendőrség is odajött, és megkérdezte, hogy a szlovén zászlót ideiglenesen el lehetne-e távolítani, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra

– mondta az ügyvivő.

A két fehér-kék-piros trikolort csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik akkor, amikor a zászló nincs kifeszítve.

Lesjak a szlovén hadsereg alezredese, akit Ljubljana áthelyezett diplomáciai szolgálatra, és Kijevbe küldte, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását. Tomaz Mencin szlovén nagykövet több nagykövetségi alkalmazottal együtt, más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, és most a lengyel-ukrán határ közelében végzi munkáját.

Az ukrán fővárosban jelenleg a szlovén nagykövetségen kívül a lengyel és a vatikáni nagykövetség működik még.

Videón jelentkezett be az ausztrál parlamentben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki arról beszélt, a globális biztonsági kockázatot jelent, ha Oroszország nem áll le a háborúval Ukrajnában, írja a Guardian.

Mint fogalmazott,

nem láttunk még ilyet a világon, hogy egy ország háborút indít a szomszéd ország ellen és nyíltan kijelenteni annak elpusztítását. Hogy még a nemzet nevét se hagyják meg. Hogy lehetőséget se adjanak a nemzetnek, hogy szabadon éljen.

Zelenszkij ezután kitért arra is, fennáll a veszélye az atomfegyverek bevetésének is.

Senki nem mondhatja el majd magáról a világban, hogy biztonságban van, ha a nukleáris fegyverek használata miatt radioaktív szennyezés keletkezik. Egy nukleáris zsarolást alkalmazó ország ellen szankciókat kell alkalmazni, hogy a zsarolás pusztító legyen a zsarolónak

– mondta.

Megjegyezte, ha nem állítják meg most Oroszországot, akkor azok az államokat sem sikerül meggátolni a támadásban, akik szintén a szomszédos országuk lerohanását tervezik. Mint mondta, a globális biztonság sorsa most dől el.

Az ukrajnai háborúnak a közvetlen konfliktusövezeten messze túlterjedő súlyos gazdasági hatásai lesznek, nem utolsósorban azért, mert a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében. A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár.

Kapcsolódó

EBRD: Jelentősen rontotta a növekedési kilátásokat az ukrajnai háború

A háború miatt a régió GDP-je 2,5 százalékkal, a magyar gazdaság 1,3 százalékkal lassul, ha nem durvul tovább a konfliktus.

Az ukrajnai háborúban harcoló, demoralizált orosz katonák parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, és véletlenül lelőtték a saját repülőjüket – mondta el Jeremy Fleming, a brit elektronikus hírszerzés (GCHQ) vezetője csütörtökön Canberrában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nagyon rosszul ítélte meg az inváziót – vélekedett Fleming.

Egyértelmű, hogy tévesen mérte fel az ukrán nép ellenállását. Alábecsülte a tettei következtében létrejövő koalíció erejét és a szankciók gazdasági következményeit. Végül túlbecsülte hadserege képességét a gyors győzelem megszerzésére

– mondta a tisztségviselő.

Megjegyezte: az orosz katonák híján vannak a fegyvernek és a harci morálnak, parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, sőt, véletlenül még a saját repülőjüket is lelőtték.

Annak ellenére, hogy Putyin tanácsadói vélhetőleg tartanak attól, hogy elmondják az igazat, ezeknek a tévedéseknek a rezsim számára is teljesen egyértelműeknek kell lenniük – hangsúlyozta. Fleming figyelmeztetett, hogy a Kreml megfelelő célpontokat keres kibertámadásokhoz, és zsoldosokkal akar új lendületet adni az ukrajnai offenzívának.

Egyúttal méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök információs tevékenységét, mert nagyon hatékony Oroszország kiterjedt propagandahadjáratával szemben.

Bár sokan azt várták, hogy Moszkva nagyobb kibertámadást hajt végre katonai hadjáratának részeként, Fleming szerint ez sosem töltött be központi szerepet az orosz hadiforgatókönyvben. Fleming szavai egybecsengenek azzal, amit a Fehér Ház mondott egy sajtótájékoztatón az amerikai hírszerzés értesüléseiről szerdán. Washington tudomása szerint Putyin és a katonai tisztségviselők kapcsolata megromlott.

Kate Bedingfield, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója elmondta: információik szerint Putyin úgy érzi, a hadsereg becsapta.

A Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál orosz hírszerzési szakértőkre hivatkozva azt írta: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ötödik szolgálatának vezetője és helyettese házi őrizetben van. Elemzők szerint ez annak a jele, hogy tisztogatás zajlik.

Interjút adott az Origónak Orbán Viktor, aki többek közt arról is beszélt, miért vádolják oroszbarátsággal Magyarországot. Részletek itt:

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Ilyet még én sem láttam

A kormányfő arról beszélt az Origónak adott interjújában, hogy a kampányt jól bírja, dacára annak, hogy leharcolt állapotban érkeztek meg ide.

Az amerikai kormány meg van róla győződve, hogy helyes az a helyzetértékelés, miszerint Vlagyimir Putyint félretájékoztatták a tanácsadói a hadsereg ukrajnai teljesítményéről, erről beszélt az amerikai külügy egyik magas rangú tisztviselője.

A CNN szerint a neve elhallgatását kérő politikus arról beszélt, teljességgel megbíznak ezekben az információkban, ráadásul az orosz elnök félrevezetése már a háborút megelőzően kezdődhetett. Közölte, a forrásaikat nem adhatják ki, de abszolút megbízhatóak a hírszerzés értesülései.

Nagyon úgy tűnik, Putyin azt hitte, hogy bevonul Ukrajnába, a serege nem tapasztal majd ellenállást, készségesen üdvözlik őket és 48-72 órán belül beveheti Kijevet. Hamis minden eleme annak, amiben hitt

– magyarázta.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban marokkói látogatásán beszélt arról, az autokráciák hátulütője, hogy a rendszerben nincsenek olyan emberek, akik elmondják az igazságot a hatalomnak vagy nincs rá lehetőségük, hogy tájékoztassanak arról. Szerinte ez tapasztalható most Oroszországban is.