Élő Nagyvilág

Az oroszok lebombáztak egy iskolát, sikerült kiszabadítani Melitopol polgármesterét

GENYA SAVILOV / AFP
GENYA SAVILOV / AFP
Percről percre közvetítjük a háború legfontosabb történéseit.
  • A szerdai nap legfontosabb történéseit itt olvashatja vissza. 
  • Bakondi György szerint 900 ezer menekült is érkezhet Magyarországra.
  • A háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság.
  • Újabb ülést tarthat az ENSZ BT.
  • Szabadon engedték az elrabolt melitopoli polgármestert.
  • Az ukrán elnök szerint Oroszország terrorista állammá vált.
  • Japán felől is érkezhetnek új orosz csapatok Ukrajnába.
  • Csak szerdán 53-an haltak meg az orosz támadásokban Csernyihivben.
  • A lengyel külügyminiszter-helyettes is háborús bűnösnek nevezte Putyint.
  • Egyesült Királyság: az orosz invázió minden fronton elakadt.
  • Döntse le ezt a falat! – üzente Zelenszkij a német kancellárnak.
  • Az óvóhelyen lévők többsége túlélte a mariupoli színház bombázását.
  • Putyint nem lehet szankciókkal megállítani, állítja egyik leggazdagabb oligarchája.
  • Az oroszok légicsapást mértek egy iskolára Harkiv mellett, legalább 21 ember meghalt.
  • Kilenc sorkatona elengedéséért cserébe sikerült szabadon engedni Melitopol elrabolt polgármesterét.

Németh Zsolt: Ruszkik haza!

Békepárti szólamokból nincs hiány a kormányoldalon, az a hangütés viszont, amit Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke választott az ukrajnai háborúval kapcsolatban, merőben szokatlan mostanság a kormányoldalon. A Fidesz nyugatbarát, atlantista politikusai közé tartozó Németh (aki Orbán Viktorhoz, Kövér Lászlóhoz és Kósa Lajoshoz hasonlóan 1990 óta megszakítás nélkül tagja a parlamentnek) csütörtök este ezt írta ki Facebook-oldalára:

Ruszkik haza!

Legyen béke!

Nem indul el az európai Mars-szonda az ukrajnai háború miatt

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt.

Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC hírportálja.

A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra.

A bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, tíznapos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna. Az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé szállhat fel az űrhajó. Mivel a bolygók közti út nyolc hónap, 2025 közepénél előbb nem landolhat a Mars felszínén. (MTI)

Amerika bekeményít

Az Egyesült Államok a korai óvatosság után látványosan elkezdett keményebben fogalmazni Oroszországgal szemben. Antony Blinken külügyminiszter ma elismételte azt, amit Joe Biden elnök tegnap mondott, vagyis hogy szerinte Vlagyimir Putyin háborús bűnös.

Az elnök szóvivője, Jen Psaki egyébként arról is beszélt, hogy nem látják nyomát annak, hogy az oroszok visszavettek volna.

Putyin nem Sztálin, nem megy Ukrajnába frontlátogatásra

A Kremlben jelenleg nincs tervben, hogy Vlagyimir Putyin elnök ellátogasson „Oroszország különleges katonai műveletének ukrajnai zónájába, vagy a katonai kórházakba” – ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a szóvivő kijelentette

Nem tervezünk ilyen utakat.

Peszkov azt is hozzátette, hogy Putyin menetrendjében a gyógyuló katonákkal való találkozás sem szerepel, ezekre a „kellő időben kerülhet sor”.

A TASZSZ szerint a szóvivő nem értett egyet az egyik újságíró azon megjegyzésével, „miszerint a jelenlegi helyzet a második világháborúhoz hasonlítható, 1943-ban viszont Joszif Sztálin járt a fronton. Peszkov szerint az egy másik helyzet volt.

Franciaország 300 millió eurót, üzemanyagot és fegyvert küld Ukrajnának

Franciaország 300 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra

– jelezte csütörtökön a francia külügyi tárca.

A tájékoztatás szerint Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott telefonbeszélgetésén megerősítette a 300 millió eurós pénzügyi segítség beindítását, amelyet még Emmanuel Macron államfő ígért meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Franciaország ezenkívül védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek.

Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a francia diplomácia folytatja az erőfeszítéseket európai szinten annak érdekében, hogy Oroszország számára egyre költségesebbé váljék a katonai műveletek folytatása.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy „fontos a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt megkezdett tárgyalásokat folytatni az Ukrajnában található polgári nukleáris létesítmények biztonságáról”. Ukrajna azzal vádolja az orosz erőket, hogy két alkalommal is megrongálták a nagyfeszültségű vezetékeket a csernobili atomerőműnél, emiatt egy időre megszakadt a létesítménynél a külső áramellátás, valamint hogy korábban robbantásokat hajtottak végre a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. Mindkét létesítmény március elején orosz irányítás alá került. (MTI)

A CNN kiderítette, hogyan utazott Kijevbe a szlovén, a lengyel és a cseh kormányfő

Olekszandr Kamisin állami vasúttársaság elnöke a CNN-nek elárulta, hogyan utazott a szlovén, a lengyel és a cseh kormányfők Kijevbe.

Kamisin azt mondta, hogy Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén miniszterelnök egy különleges vonaton utazott, ahol rajtuk, a személyzeten és a biztonsági embereken kívül senki nem tartózkodott. Külsőre átlagos vonatnak tűnt a szerelvény, ami ugyanúgy közlekedett, mintha közönséges utasokat vitt volna. A látogatók 8-9 óra alatt értek Kijevbe, ott néhány órát töltöttek az ukrán elnökkel, majd egy éjszakai járattal visszatértek Lengyelországba.

130 embert mentettek ki a mariupoli színház romjai alól a volt kormányzó szerint

Még mindig folyamatban van a mentés, és Donyeck régió volt kormányzója szerint ezt jelentősen akadályozza, hogy szinte minden szolgáltatás leállt a bombázás miatt. Szergij Taruta azt mondta egy ukrán tévének, hogy szerinte 1300 ember volt az épületben, amikor lebombázták, és eddig csak 130 embert tudtak kimenteni.

A volt kormányzó szerint nincsen mentőalakulat, mert nincs senkit, akit hivatalosan ki lehetne küldeni ilyen katasztrófáknál, minden ilyen szolgáltatás leállt. A helyiek próbálják eltakarítani a romokat.

Az orosz nagykövet Ukrajna példájával fenyegette meg a NATO-val kacérkodó Bosznia-Hercegovinát

Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói nagykövete Ukrajna példájával fenyegette meg a NATO-ba vágyó Boszniát.

Ha be akarnak lépni valahová, az az országuk belügye. De más kérdés a mi reakciónk. Hogy mit várunk, azt Ukrajna példájával mutattuk meg. Ha fenyegetés támad, válaszolunk rá

– mondta Kalabukov egy boszniai tévécsatorna műsorában helyi források szerint, amikor Bosznia-Hercegovina esetleges NATO-tagfelvételéről kérdezték. A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Dodik-féle Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. A konfliktus akkor vált hevesebbé, amikor néhány hónappal ezelőtt a Putyin szövetségesének tartott Dodik bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből. (444.hu)

Katonai járműveket szállító orosz hadihajókat láttak Japán közelében

Két katonai teherautókat szállító orosz hadihajót figyeltek meg Japánban. A hajók a Japán-tenger és a Csendes-óceán közötti Tsugaru-szoroson haladtak át. Ez a szoros választja el Honsut és Hokkaidót, Japán két legnagyobb szigetét.

A Daily Mail szerint a japán védelmi minisztérium által a Kiodo hírügynökségen keresztül közzétett fotón egy kétéltű orosz hadihajó látható. A minisztérium az elmúlt napokban két észlelésről számolt be, és azt feltételi, hogy Ukrajna lehet a szállítmány végállomása.

Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett el az elhúzódó harcokban, ami alapot adott a találgatásoknak, hogy Putyin az ország távolabbi részeiről is átcsoportosíthat erősítést.

Valaki Zelenszkijnek adta ki magát és felhívta a brit védelmi minisztert

Ezt maga Ben Wallace közölte a Twitteren. Szerinte félrevezető kérdéseket tett fel neki az ismeretlen kérdező, ezért gyanakodni kezdett és letette a telefont. Wallace szerint orosz dezinformációs kampányról van szó.

Fogolycserével elengedték Melitopol elrabolt polgármesterét

Volodimir Zelenszkij sajtósa közölte, hogy Melitopol polgármesterét, akit korábban az orosz katonák elraboltak, sikerült kiszabadítani. Kilenc elfogott orosz katonát engedtek el Ivan Fedorov polgármesterért cserébe, mindegyikük 2002-ben vagy 2003-ban született.

Valójában ezek gyerekek.

– tette hozzá Darija Zarivna. A sajtós szerint a szabadon engedett orosz katonák nem hivatásosok, hanem kötelező sorkatonaságukat töltötték.

Az oroszok lebombáztak egy iskolát, legalább 21 ember meghalt

Orosz légicsapások találtak el egy iskolát a Harkiv melletti Merefában csütörtök hajnali fél négykor, írja a harkivi ügyészség a Telegramon. Legalább 21 ember meghalt, huszonöt megsérült, köztük tíz kritikus állapotban van. Merafa egy húszezres település, amit az éjjel kezdtek bombázni. Az iskola mellett egy közösségi központot és egy tudományos munkával foglalkozó intézményt is lebombáztak.

Szövegezik az orosz-ukrán békemegállapodást

A Guardian azt írja, az ukrán delegációvezető szerint elkezdődött a technikai munka a békemegállapodás szövegezésével, de ahhoz, hogy legyen is ilyen megállapodás, az oroszoknak először le kellene állítani a arakétázást. Olekszij Reznikov azt mondta, Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is segít közvetíteni Oroszországgal.

Cukorpánik, bolti közelharc Oroszországban

Felvásárlási roham indult a cukorért Oroszországban. Számos közösségi médiában terjedő videó tanúsítja, hogy Moszkvában és más városokban is közelharcot vívnak a vásárlók az alapvető élelmiszernek minősülő cukorért.

A vásárlási pánikot egyes nyugati újságok az országot sújtó szankciók első hatásának tartják. A Nexta hírügynökség szerint a hirtelen megugrott vásárlási ár az ok. A héten ugyanis közel 13 százalékkal drágult a cukor Oroszországban. Az emberek pedig, tartva a még nagyobb drágulástól, tömegesen kezdték felvásárolni a készleteket.

A Reuters szerint az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat (FAS) csütörtökön közölte, hogy „kartellellenes” vizsgálatokat indít a főbb cukortermelőknél a cukorárak meredek emelkedése és egyes régiókban jelentkező „indokolatlan” hiány miatt.

Úgy tűnik, ideje volt Schwarzeneggert is bevetni

Arnold Schwarzenegger, színész, volt kormányzó, testépítő egy kilenc perces videót posztolt a Twitterre, amelyben az orosz történelemről beszélt, és arról, mennyire szereti az oroszokat. Majd elkezdett az orosz katonákhoz beszélni, akik szerinte pontosan tudják, hogy ez a háború nem Oroszország védelméről szól, hanem egy illegális háború.

Putyinnak pedig azt üzente, hogy ő vezeti ezt a háborút, ezért meg is tudja állítani.

Üzbegisztán kiállt a háború ellen, ez az eddigi leghatározottabb kritika közel-külföldről

Erről a külügyminiszter beszélt az üzbég parlament előtt. Abdulaziz Kamilov azt mondta, jó kapcsolatot akarnak Ukrajnával és Oroszországgal, de ellene vannak a háborúnak.

Ez eddig a leghatározottabb kritika egy olyan országtól, ami korábban szovjet érdekszférába tartozott, és most is jelentős gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal. Az üzbégek egyelőre nem ismerik el a függetlennek kikiáltott szakadár népköztársaságokat sem Donyeckben és Luhanszkban.

Ilya Pitalev / Sputnik / AFP Abdulaziz Kamilov

Olaf Scholz: A NATO nem avatkozik be katonai erővel a háborúba

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában elmondta, hogy országa kiáll a bátor ukránok mellett és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben. Hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek, azt viszont világossá tette, hogy:

a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba.

Ez Putyin elnök háborúja – jelentette ki Jens Stoltenberg is, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

Oroszország egyik leggazdagabb oligarchája szerint Putyint nem lehet szankciókkal megállítani

Oroszország egyik leggazdagabb oligarchája azt mondta, hogy a szankciók nem fogják visszatartani Vlagyimir Putyint attól, hogy folytassa az ukrajnai inváziót. Mikhail Fridman, az Alpha Bank tulajdonosa szerint a Nyugat nem érti a moszkvai hatalom működését.

A Bloombergnek arról beszélt, hogy tévednek az EU-s vezetők, ha azt gondolják, hogy akár az ő kérésére Putyin befejezné a háborút.

Ez azt jelenti, hogy akik ezt a döntést hozzák, semmit sem értenek Oroszország működéséből. Ez pedig veszélyes a jövőre nézve.

Mihail Fridman szerint felérne egy öngyilkossággal, ha valaki Putyint most a háború befejezéséről győzködné.

(BBC)

A szlovák kormányfő már bánja, hogy nem ment Kijevbe Zelenszkijjel találkozni

A biztonsági erőink azt tanácsolták, hogy ne vegyek részt az utazáson. Én pedig így is döntöttem

– mondta Eduard Heger szlovák kormányfő a Paraméter tudósítása szerint azzal kapcsolatban, miért nem vett részt a találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan. Arra a kérdésre, nem lett volna jobb gesztus egy asztalnál ülni Ukrajna képviselőivel, a miniszterelnök azt felelte, hogy „de igen”.

Heger egyúttal jelezte, nem félelemből maradt távol, és ha újfent kapna egy ilyen felkérést, akkor vélhetően másként döntene.

A cseh miniszterelnök vele ellentétben úgy nyilatkozott: „Nem hasonlíthatjuk össze a kockázatokat és a jelentőséget. Emberek harcolnak ott az életükért. Egy barátságos országról van szó, amely az orosz agresszióval néz szembe, ezzel pedig nekünk is vannak tapasztalataink. Nemcsak arra van szükségük, hogy elmondjuk, mellettük állunk, de ezt tettekkel is bizonyítani kell”.

Petr Fiala a szlovák kormányfő döntésével kapcsolatban azt mondta:

Vannak olyan helyzetek, amikor magunknak kell döntenünk. Én így döntöttem. Én nem bújok el holmi javaslatok és tárgyalások mögé. Ez nem egy olyan ügy, amely valamilyen formalizált bürokratikus út eredménye lehet. Neked kell eldönteni, hogy ez helyes.

Zelenszkij a német kancellárnak: Döntse le ezt a falat!

Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól

– jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat. Szerinte elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal.

Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat – tette hozzá. Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét – amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére -, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta:

Kedves Scholz kancellár, döntse le ezt a falat! Biztosítsa Németországnak a vezető szerepet, amely megilleti, hogy az utókor büszke lehessen önre! Támogassa a békét, támogassa Ukrajnát, és vessen véget a háborúnak!

Volodomir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről. Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak. Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért Ukrajna az Európai Unió tagja lesz – jelentette ki Volodomir Zelenszkij.

(MTI)

Horvátországban lefoglalták Putyin egyik barátjának 180 millió dolláros jachtját

A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben – jelentette a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön. Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt – írja az MTI.

A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon.

A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik