A beszédek sorát Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője nyitotta meg, aki először felrótta Orbán Viktornak, hogy nem tett eleget Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívásának, és nem ment el Kijevbe másik három kelet-európai kormányfő társaságában. Őt magát nem lepte meg a magyar kormányfő döntése, aki szerinte évek óta részt vesz az orosz agitációban.
Most, hogy megindult a támadás, gatyás békegalambbá változott át, úgy folytatja az árulást. Március ünnepén Magyarország kormányfője fogadkozik, hogy mi nem fogjuk megsegíteni a szomszéd nemzet harcát a függetlenségéért és a szabadságáért. Ez szégyen, barátaim. A magyar kormány nem állítja le az orosz kormánnyal kötött paktumokat sem
– sorolta. „174 esztendő elteltével március 15-én, majd azután április 3-án ismét elmondhatjuk: rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!” – zárta beszédét Iványi Gábor.
Donáth Anna, a Momentum elnöke következett a felszólalók sorában, aki úgy kezdte beszédét, ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharcról, az úgy szólt volna: Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálták ki az orosz birodalom beavatkozását, amely béketeremtő céllal vonult be Magyarországra. Donáth szerint ugyanis ilyen szellemben számolt be az ukrajnai háborúról a fideszes propaganda. Mint mondta, éppen ezért az ellenzék kormányváltó 12 pontja közül az első úgy szól: „követeljük a propaganda eltörlését!” Hozzátette, 2022-ben nem felelős az a kormány, ahol van külön propagandaminiszter, de nincs külön oktatási és egészségügyi miniszter. „Ezért a mi második pontunk úgy szól: legyen újra felelős oktatási és egészségügyi miniszter Budapesten”
– közölte.
A mi harmadik pontunk úgy szól: követeljük a magyarok valós képviseletét biztosító országgyűlést és a jogállam helyreállítását!
Így kezdte beszédét a harmadikként felszólaló Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint az ellenzék arra szövetkezett, hogy tégláról téglára újraépítse jogállamot, és ez a munka azzal kezdődik, hogy felszámolják azt a rendszert, ami a hatalomból pénzt csinál, a pénzből pedig még több hatalmat. „Elzárjuk a pénzcsapot és lesújtunk a kezekre” – fogalmazott Karácsony. Bejelentette az ellenzék negyedik pontját is: „törvény előtti egyenlőséget nemi, vallási megkülönböztetés nélkül”.
Olyan országra van szükség, ahol a NAV-ot nem Iványi Gáborra küldik, hanem a Karmelita kolostorba, ahol mindenki azt szeret, akit akar
– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint a gyerekeket a Fidesztől kell megvédeni.
Befogod a pofádat és eltakarodsz a büdös francba, ameddig teheted. Világos, te becstelen, kisstílű gazember?
Ezzel az idézettel indította beszédét Jakab Péter. A Jobbik elnöke Bayer Zsolttól kapta ezt az üzenetet, amikor a kormánypárti publicista nekiállt szervezni a legújabb Békemenetet. Jakab szerint lehetne nálunk akár vadnyugat is, de nincs, mert ott szemtől szemben rendezik egymással a vitákat.
A fideszesek nem ilyenek, gyáván elmenekülnek, és bevonulnak a budai vár falai mögé vagy Putyin asztala alá. Ami itt zajlik, az nem más, mint a vadkelet. Gengszterek vannak hatalmon, ők hoznak törvényeket, ők döntenek életről és halálról. Április 3-án vesszenek a gengszterek, vesszen a maffiakormány, vesszen a köpcös
– fogalmazott Jakab. A pártelnök szerint a 48-asoknak Széchenyi jutott, „nekünk Lölő, nekik a legnagyobb magyar, nekünk a legbutább, vagy ahogy ő mondaná, a legbátorabb”. Jakab közölte, a Fidesz ereje a gyűlölet, majd egységbe hívott „minden tisztességes magyar embert a békéért, a szabadságért, Magyarországért”.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke olvasta fel az ellenzék kormányváltó 12 pontjának következő elemét:
Követeljük, hogy az EU-s pénzeket ne a nagybirtokos oligarchák kapják, hanem a gazdák. Követeljük az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség visszaállítását
– fogalmazott Schmuck, aki szerint az igazságszolgáltatás Magyarországon egyre inkább politikai érdekeket szolgál, de az áprilisban hatalomra kerülő ellenzék megszünteti majd a politikai nyomást a bíróságokon, és felszabadítja az ügyészséget Polt Péter hatalma alól.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a Nemzeti Banknak a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedés ellen kellene küzdenie. Szerinte a Fidesz-kormány 12 éve szándékosan gyengíti a forintot, hogy Orbánék nyerészkedhessenek rajta. Mint mondta, hiába írta bele a Fidesz az Alaptörvénybe, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénz jellegét, ezt a pénzt „a kormányváltás után vissza fogjuk szerezni”. A napokban Magyarországon át egészen Zágrábig repülő, majd ott becsapódó drónnal kapcsolatban úgy fogalmazott,
észrevették volna, ha a drón Orbán hatvanpusztai luxusbirtokát fényképezte volna, hiszen azt jobban védik, mint az országot. Hiába az ígérgetések, a Fidesz nem tudja megvédeni Magyarországot
– fogalmazott az ellenzéki politikus.
11. pont: szabad ország, szabad egyetem!
Ezt már Dobrev Klára jelentette be a színpadra lépése után. A DK EP-képviselője szerint, amikor a zsarnok el akarja fojtani az akaratot, akkor először a szabad tájékoztatástól fosztja meg az embereket, majd utána meg akarja fosztani őket a szabad gondolattól is.
Pontosan tudják, hogy szabad gondolat csak akkor tud születni, ha a tudás szabad, az iskola szabad, az egyetem szabad. Nem egyszerűen szakpolitikai, oktatáspolitikai konfliktusunk van a Fidesszel. A szabad iskola, a szabad egyetem az a szabadságunkról szól
– fogalmazott Dobrev, aki azt is bejelentette, hogy a 12. pont úgy szól: „magyar eurót!” Ez szerinte azért fontos, hogy kisebb legyen az infláció, és hogy ne játszadozhassanak a forinttal, valamint hazánk – amely eddig pávatáncot járt – elköteleződjön az EU mellett, mert csak az unió tudja garantálni a magyarok békéjét is. „Április 3-án rajtunk múlik: Európa, most vagy soha” – zárta szavait.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének felszólalása előtt lépett a színpadra Donald Tusk.
Ma önökkel vagyok, mert lengyel vagyok
– kezdte a beszédét az Európai Néppárt elnöke, aki szerint a lengyelek és a magyarok számára a szabadság és a szolidaritás nem üres szlogenek. Mindkét nemzet fiai jól emlékeznek például Bem József tábornokra, „aki, ha élne, a Műegyetem rakparton lenne, nem a másik budapesti helyszínen”. Mint mondta, a szomszéd országban zajló háborúban az ukránok nemcsak a saját szuverenitásukért, hanem Lengyelország és Magyarország szabadságáért is küzdenek.
Egyetlen becsületes embernek sem lehet kétsége, hogy melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Orbán Viktor és csapata megdolgoztak azért, hogy a leginkább Putyin-párti vélemény alakuljon ki róluk egész Európában. Nem hiányzik a világban egyetlen olyan politikus sem, aki politikai vakságból vagy üzleti okból Putyin pártjára áll ebben a küzdelemben
– fogalmazott Tusk. Közölte, elfogadhatatlan az a vízió, amit némely politikus Európában és Budapesten is oszt, ezért is néz Európa reményteljesen az április 3-i választásokra.
Utolsóként lépett a színpadra Márki-Zay Péter, aki személyes emlékek felidézésével kezdte a beszédét. Mint mondta, korábban mindenhol szerették a magyarokat, jó volt magyarnak lenni bárhol a világban.
De ma, 33 évvel a rendszerváltás harmadik, ezúttal vértelen és győzedelmes forradalma után nem egy nép vagyunk a világ számára. Ma egyetlen arc vagyunk. Egy ember kisajátított minket. Ha a világban azt mondják, magyar, ez az arc jelenik meg az emberek előtt. Elhomályosítva mindent, amit generációk felépítettek
– utalt Orbán Viktor kormányfőre. Az összellenzéki miniszterelnök-jelölt felidézte, 22 éven át egyszerű adófizető polgár, jobboldali szavazó volt, meg sem fordult a fejében, egyszer majd az ország vezetésére fog készülni. „A fél ország gyűlöl, a fél ország tőlem vár reményt és megváltást. Naponta érnek engem és családomat is trágár megjegyzések olyanoktól, akik nem ismernek és akiket én sem ismerek. Akiket nem bántottam és akiket soha nem is fogok bántani” – fogalmazott. Elismerte, nem tud mindenkit meggyőzni, de sokan hisznek neki, vele együtt hisznek egy jobb, tisztességesebb Magyarországban. Márki-Zay szerint Orbán rettenetes bűnt követett el azzal, hogy éket vert barátok, családok és családtagok közé.
Elfogadhatatlan, hogy 33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban. Az is, hogy ezúttal nem külső kényszer, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya, mondhatni a saját önként felvállalt sorsunk miatt választottuk a lemaradó keletet a fejlődő nyugattal szemben, a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben. Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára
– magyarázta.
Közölte, egy olyan országban hisz,
- ahol nem kötelező a védőoltás,
- ahol az orvosoknak nem kötelező a szolgálati jogviszony,
- ahol az orvosok döntenek az egészségügyről,
- ahol a tesztek lesznek ingyenesek és nem a parkolás,
- és azt a vakcinát vesszük meg, ami sokaknak menti meg az életét és nem keveseknek hoz meggazdagodást.
tette világossá. Szerinte egy kormányváltás után „a hatalom szeretete legyőzi a szeretet hatalmát, és akkor a kivándorolt 800 ezer magyarból rengetegen fognak hazatérni, hogy itthon neveljék magyarnak gyermekeiket”.
Rendületlenül hiszek az igazság erejében, hazánk nem maradhat örökké a vesztes oldalon.
Közölte, olyan világ jöhet áprilistól, amelyben a vállalkozók nyílt versenyben a legjobb ajánlattal győznek és nem politikai kapcsolatokkal. Hisz a csodában is, mert már háromszor megtapasztalta, hogy az összefogás csodákra képes. Emlékeztetett: 57 százalékkal váltották le a kormánypártot Hódmezővásárhelyen négy éve, amit másfél évvel később is megismételtek. Ezért sem hisz az egyes – ellenzékiek által is hitelesnek titulált – közvélemény-kutatásoknak. Ezek nem törik le, mert
olyan, hányattatott sorsú politikus vagyok, aki soha nem nyertem közvélemény-kutatást, de választást egyetlen egyszer sem veszítettem el.
Ha mindenki meggyőz három hét alatt három embert, hogy szavazzon az ellenzékre, akkor kétharmaddal váltják le az Orbán-kormányt, számolta ki Márki-Zay, és arra biztatott mindenkit, győzzék meg a szüleiket, nagyszüleiket arról, hogy az ellenzékre kell voksolni.
Hisszük, hogy április 3-án Magyarország győztes lesz végre, hogy újra nép leszünk, hogy újra egy nemzet leszünk. Hogy újra büszkén mondhatjuk ki bármerre is járunk a világban, hogy magyar vagyok
– zárta a beszédét Márki-Zay Péter.
