A munkacsoport jelentésének nyilvános részéből kiderül: az NBH-nak a rendőrséggel történő együttműködésében jelentős szakmai hibákat és hiányosságokat tárt fel. Szakmai hibaként állapították meg, hogy a romák elleni támadások ügyében keletkezett információkat nem egyeztették. Elmaradt az érdemi értékelő, elemző, és felülvizsgálati munkafázis, emiatt a hivatal rutinszerűen végzett információgyűjtő tevékenysége konkrét érdemi eredményeket nem tudott hozni.
Személyes felelősség
A vizsgálat megállapította: a rendszerben meglévő információk helyes értékeléséhez, és az információgyűjtés kiszélesítéséhez sem az NBH Hajdú-Bihar Megyei kirendeltségének vezetője, sem a szakirányítást végző illetékes főosztály, illetve igazgatóság, sem pedig a jogi főosztály nem adta meg a tőle elvárható szakmai segítséget. A vizsgálat által feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség terheli – olvasható a jelentésben. A szervezetnél 2007 őszén végrehajtott nagymértékű szervezeti és személyi átalakítás miatt romlott a műveleti munka hatékonysága és minőségének szakmai színvonala, továbbá közel 40 százalékos volt a létszámhiány.
A munkacsoport jelentése szerint Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket azért terheli politikai felelősség, mert nem érzékelték az NBH hiányos működését, miniszteri szintű feladatszabásra nem került sor, így a szolgálat rendellenesen működött. Bár a vizsgálatnak nem volt célja, hogy a rendőrségi nyomozó munkát értékelje és minősítse, így nem vizsgálták milyen hatékonysággal jutottak el a feltételezett elkövetőkig. A jelentésből viszont kiderül, hogy az NBH műveleti munkája során már évekkel a sorozatgyilkosságok előtt rendelkezett olyan információkkal, amely alapján a későbbi támadásokkal összefüggésbe hozott személyeket folyamatos figyelemmel kísérték.
Az így keletkezett információkat viszont nem továbbították. Mélységében nem dolgozták fel sem az ellenőrzés alatt tartott személlyel kapcsolatos információkat, sem az ellenőrzés alá vonni javasolt személyi kört annak ellenére, hogy 2008 tavaszán fegyverbeszerzésre készültek, és erről több különböző, egymást erősítő egyértelmű információ is keletkezett. A munkacsoport súlyos hibaként értékelte: a szolgálat tudomást szerzett arról, hogy a korábban ellenőrzés alá vont férfi – aki a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat egyik gyanúsítottja – ez év elején újabb fegyverbeszerzésre készült.
Az erre vonatkozó információkat az évekkel korábbi adatokkal nem egyeztették, nem továbbították, a férfit nem vonták újra ellenőrzés alá. Pedig ha mindez megtörténik, akár több, áldozatot követelő bűncselekményt megelőzően el lehetett volna fogni. A munkacsoport jelentése megjegyzi, hogy a rendőrség folyamatos hírigényt támasztott az NBH-val szemben, ez év elejétől ismert volt az elkövetői profil, ennek ellenére több hónap alatt sem kerültek a releváns információk a nyomozókhoz.
Két jelentés készült
A jelentés egy titkos és egy nyilvános részből áll. Gulyás József, a munkacsoport SZDSZ-es vezetője rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjét, Laborcz Sándort, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt. Az NBH-t később felügyelő Ficsor Ádám csak kis mértékben tehető felelőssé – fűzte hozzá.
A munkacsoport létrehozását az NBH-n belül tapasztalt súlyos hibák indokolták – fogalmazott Gulyás József, hozzátéve: e hibákat tetézték azok a hiányosságok, amelyek az időközben hivatalba lépett új főigazgató mindössze 48 óra alatt elvégzett belső vizsgálata közben keletkeztek. A munkacsoport vezetője szerint azért készült két – egy nyilvános és egy titkos – jelentés, mert a vizsgálódásuk közben begyűjtött számos, az NBH műveleti munkáiról szóló információ, valamint a titkos történések leírása nem osztható meg a közvéleménnyel.
A kormány nem tett semmit
Az NBH zömmel szakmai hibákat követett el, amelyek lényege a hiányos együttműködés volt a nyomozó hatóságokkal. Mindezért nemcsak szakmai, hanem politikai felelősség is terheli a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereket, nagyobb mértékben Szilvásy Györgyöt, kisebb mértékben Ficsor Ádámot. A tényfeltáró munkacsoport fideszes tagja, Demeter Ervin a sajtótájékoztatón közölte, hogy jelentésükben egyértelműen megfogalmazzák: kriminalisztikai szempontból az eddigi legsúlyosabb bűncselekménynek számít a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság, amelyet a fajgyűlölet motivált, és amelynek előkészülete az NBH „látókörébe került”.
A kormány érzékelte ugyan a nyomozás során előállt hibákat, de nem tett semmit – fűzte hozzá Demeter Ervin, aki szerint a komoly szakmai hiányosságokon túl az NBH átszervezése és a forráshiány is közrejátszott a történtekben. A munkacsoport jelentését a legfőbb ügyésznek, a köztársasági elnöknek és a kisebbségi ombudsmannak is megküldték – hangzott el a sajtótájékoztatón.
