A személyiségi jogi pert azért indította az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere, mert 2008. szeptember 15-én Dávid Ibolya egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy Stumpf István megfigyeltette őt, és kreált bizonyítékoktól sem riadt vissza annak érdekében, hogy beavatkozzon az MDF életébe.
Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában kiemelte, hogy az alperesnek ebben az eljárásban nem sikerült bizonyítania azt, hogy Stumpf Istvánnak köze lett volna ehhez az ügyhöz. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is, hogy ebben a perben nehéz tényállást megállapítani, mert a lehallgatási botrány kapcsán újabb és újabb körülmények merülnek fel.
A bíró kitért arra, hogy a tényállítások körében a parlamenti szólásszabadságnak is vannak határai.
A Fővárosi Bíróság az MDF vonatkozásában elutasította a keresetet, mert nem egy párthatározat vagy döntés részeként hangzottak el a kifogásolt állítások.
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet kimondta, hogy Dávid Ibolya kifogásolt parlamenti fölszólalásában megsértette Stumpf István jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, és ezért sajnálkozó nyilatkozatban kell elégtételt adnia.
A tavaly szeptemberben kipattant UD Zrt.-ügyben számos polgári és büntetőeljárás indult.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) feljelentést tett a cég ellen, melynek telephelyén a Nemzeti Nyomozóiroda tartott házkutatást, később azonban az ügyészség a büntetőeljárások többségét megszüntette. Ugyanakkor azóta távozott hivatalából Szilvásy György titokminiszter és Laborc Sándor, az NBH főigazgatója.
Tavaly nyilvánosságra került az UD Zrt. egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-elnök közötti, ismeretlen módon lehallgatott telefonbeszélgetés felvétele, melyre hivatkozva állította sajtótájékoztatón az MDF elnöke, hogy ellene és pártja ellen törvénytelen adatgyűjtés indult, melynek hátterében Stumpf István állt.
