A 2021-es csehországi népszámláláson 8472 állampolgár vallotta magát magyarnak – derült ki azokból a statisztikai kimutatásokból, amelyeket a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) hozott nyilvánosságra honlapján.
Tíz évvel ezelőtt, a 2011-es cenzuson, 8920-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek Csehországban. A csökkenés tehát 448 fős – írta az MTI.
A két népszámlálás közti jelentős eltérés, hogy míg 2011-ben csak egy nemzetiséget és egy anyanyelvet, addig 2022-ben már két nemzetiséget, és ehhez hasonlóan két anyanyelvet lehetett megadni a kérdőívekben. Míg a nemzetiségi rovat kitöltése nem volt kötelező, az anyanyelvi rovaté igen.
A statisztikai hivatal egyelőre csak a nemzetiségre vonatkozó első adatokat hozta nyilvánosságra.
A CSÚ kimutatásai szerint a nemzetiségi rovat első helyén 5969 személy jelölte be a magyart mint kizárólagos nemzetiséget, nem adva meg semmilyen másodikat.
További 2503 személy az első helyen lévő magyar mellett még egy második nemzetiséget is bejelölt. Itt 26 nemzetiség jelent meg, a legtöbben az ukrán (1244), valamint a szlovák (871) nemzetiséget írták be.
A más nemzetiségűeknél 2798 esetben jelent meg második helyen a magyar nemzetiség. Nagy többségben (2698) az első helyen beírt cseh nemzetiség mellé került a magyar.
Regionális szempontból a legtöbb magyar (1479) Prágában él, amelyet a főváros körül elterülő Közép-Csehország (909), majd Dél-Morvaország (642) és a Morva-sziléziai régió (577) követ. A legkevesebb magyart a Zlíni (117) és a Vysocina (118) régiókban mutatta ki a tavalyi cenzus.
Csehország összesen 10 524 167 lakosa (87 600 fővel több, mint 2011-ben) közül semmilyen nemzetiséget nem jelölt meg a kérdőívben 3 millió 321 058 személy (31,6 százalék), ez magasabb szám és arány, mint 2011-ben volt (2,74 millió személy, azaz 25,3 százalék).
