Több évi folyamatos csökkenés után tavaly ismét emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a szerdán ismertetett kormányzati adatok szerint.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal kimutatása szerint 2021-ben 190 816 menedékjogi kérelmet nyújtottak be Németországban, ez jelentős növekedés az egy évvel korábbi, 122 170-hez képest.
Ugyanakkor a járvány előtti utolsó évekhez – a 2019-ben 165 938, 2018-ban 185 853 fő – képest is több menedékjogi kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz tavaly.
A kérelmezők legnagyobb csoportját tavaly is a szíriai állampolgárok alkották, több mint 70 ezer fővel. A második helyen az afganisztáni állampolgárok állnak, bő 30 ezer fővel. A növekedés is jórészt ezeknek a csoportoknak tulajdonítható. A szíriai menedékkérők száma csaknem 30 ezerrel emelkedett a 2019-es 41 ezerhez képest, az afganisztáni állampolgárságú menedékkérőké pedig megduplázódott a 2019-es 15 ezerhez viszonyítva.
A legutóbbi nagy menekülthullám idején, 2015-ben, 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Az érkezők száma 2016-ban 280 ezerre süllyedt, majd tavalyig folyamatosan csökkent.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, tavalyi adatai szerint a 83,1 millió lakosú Németországban nagyjából 1,8 millió olyan ember él, aki menedékkérőként érkezett. Legnagyobb részük, 1,1 millió ember 2015 óta él az országban. A szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit – BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) adatai alapján a 2015 óta érkezettek csoportjára az a jellemző, hogy 50 százalékuk öt éven belül el tud helyezkedni. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiaci integráció sikeresebb, mint az előző nagy hullám esetében, vagyis a balkáni háborúk miatt a kilencvenes években érkezett menedékkérőknél, ott 44 százalék volt ez az arány.
