Garry Nolan, a Stanford Egyetem szakembere egy interjúban azt mondta, vizsgált már olyan anyagokat, amelyek azonosítatlan légi jelenségekhez, köznapi nevükön ufókhoz köthetőek – írja az IFLScience. A kutató a Vice-nak azt nyilatkozta, kifejezetten furcsa objektumokat is tanulmányozott.
Nolan leginkább Ata, az atacamai idegen miatt ismert. 2003-ban a chilei Atacama sivatag egy elhagyott városában egy 15 centiméter hosszú, emberszerű csontvázra bukkantak. A leletet hamar eladták egy spanyolországi gyűjtőnek, az évek során pedig többen is azt állították, hogy a maradvány egy földönkívülitől származik.
Nolan utóbb kollégáival genetikai elemzés alá vetette Atát, és megállapították, hogy nem egy idegen, hanem egy dél-amerikai származású női magzat maradványa. Atának súlyos genetikai mutációi lehettek, emiatt csontösszetétele olyan volt, mint egy hatévesé. A csontváz DNS-ének 2 százaléka nem passzolt az emberi DNS-hez, ennek oka viszont nem az idegen eredet, hanem a minta állapotának romlása lehetett.
A vizsgálatot követően Nolant több amerikai kormányzati szervezet és repüléstechnikai cég is megkereste, hogy elemezzen ufókhoz köthető objektumokat. A szakértő a Vice-nak azt mondta, egyes maradványok nehezen értelmezhetőek.
Nolan szerint az objektumok többsége fémdarab, amelyek első ránézésre nem tűnnek szokatlannak. Bárhol tanulmányozza azonban az ember az objektumokat, a fém összetétele eltérő, az anyag nem egységes.
Az egyik ilyen maradvány egy furcsa magnéziumdarab, amelyet állítólag 1957-ben találtak egy brazíliai légi szerencsétlenség helyszínén. Az esetre az ufóhívők Ubatuba-eseményként hivatkoznak. Amikor Nolan az esemény két eltérő mintáját elemezte, megállapította, hogy azok nagyban eltérnek egymástól. Az elsőben az izotópok aránya olyan volt, mint amilyen a földi magnéziumtól elvárható, a másodikban viszont a ráta nagyon szokatlannak bizonyult. A szakember hozzátette, lehetséges ilyen arányt elérni a magnézium befolyásolásával, a kérdés az, hogy mi szükség lenne erre.
