A spanyolok a portugálok ellen viselték először a világbajnoki csillaggal díszített vörös mezt. Az új szerelés nem volt túl szerencsés, a vb-revánsra készülő portugálok ugyanis átgyalogoltak a szomszédokon, noha a meccs előtt a felek még egymást „simogatva” igyekeztek népszerűsíteni a közös vb-kandidálást.
A spanyol együttest 1963-ban kalapálták el ilyen mértékben (akkor a skótok 6-2-re húzták el az egy évvel később Eb-címet nyerő spanyolok nótáját), s amellett, hogy a rivális volt a büntető fél, a spanyolok számára külön fájó, hogy vb-aranyuk óta ez volt a második négyes, amibe belefutottak. Két hónapja Argentína 4-1-re verte a Del Bosque-legénységet, ám akkor még a vereséget rá lehetett fogni a hosszú utazásra, és az időeltolódásra.
„Ez fájt” – ismerte el a barcelonai Sportnak nyilatkozó Cesc Fabregas. „Az eredményjelző nagy különbséget tanúsított, és sajnos nem volt ebben semmi túlzó. Szerettük volna jól zárni az évet, ám ehhez valószínűleg februárig várnunk kell.”
„Nem játszottunk jól, de a vereségeket is el kell fogadni. Az igazság az, hogy ebből a mérkőzésből egyetlen pozitívumot sem szűrhetünk le. A portugálok sokkal jobban játszottak mint mi, és akarták a sikert. Mi bocsánatkéréssel tartozunk szurkolóinknak, egyben meg kell próbálnunk továbblépni.”
