Az alábbi történetben mindenki hibázott. Olvasónk, Martin is, aki rácsapott a buszra, amely nem várta meg, de hibázott a buszvezető is, aki erre reagálva percekig üvöltött vállalhatatlan stílusban a 17 éves fiúval. Ez a poszt arról szól, hogyan ne kezeljünk konfliktushelyzetet.
Október 2-án, iskolából haza indulva, az Örs vezér terén a 67-es busz felé futottunk, hogy elérjük a buszt. A metró felől futottunk a 67-es busz felé, mert láttuk hogy már csak 17 másodperc van hátra az indulásig. Pont, amikor lejárt a számláló, odaértünk az első ajtóhoz, már a kezünkben is volt az érvényes bérlet, és az első lépcsőre tettem volna a jobb lábam, de a buszsofőr bezárta ránk az ajtót.
A kép illusztráció (Fotó: bkv.hu)
Közben meredten nézett előre, pedig direkt a visszapillantóval egy vonalban futottunk, hogy lásson minket, gondolom, csak nem indul el úgy, hogy nem néz bele mindkettő visszapillantóba… Szóval bezárta ránk az ajtót, és a busz motorját megfuttatta egyszer üresben, mert – gondolom – elhitte, hogy az új Lamborghiniével megy és elindult. Már ekkor rosszul nézett mindenki a buszról. Megjegyezném, egy régi buszt vezetett.
Erre nagyon dühös lettem, és mikor elhaladt mellettünk a második ajtó, én kettő határozottat rácsaptam a buszra. Bevallom, nem kellett volna, de délután már ki nem frusztrált, ideges? Erre a busz a kanyar előtt megállt, kiszállt a buszsofőr. Először még elég nyugodtan sétált felém, azt hittem, tudunk majd kommunikálni, és elsimul a dolog egy elnézéssel mindkét fél részéről, és boldogan megyünk tovább.
De amikor már elég közel került hozzám, felbátorodott a busz takarásában, és észrevette, hogy még kicsi vagyok hozzá képest, és ráadásul gyerek (17 éves), káromkodni és kiabálni kezdett. Olyanokat mondott, hogy “miért ütöd a buszom, te buzeráns köcsög”, “megütlek, te fasz”, stb… Én meg próbáltam ésszerűen válaszolni, hiszen felnőtt, öregedő ember, tisztelni kell, még így is. Nekem azt mondták, hogy a felnőttek intelligensek, ők jobban tudják.
Mondtam neki, hogy ha már megvettem a bérletet, akkor a minimum, hogy felenged a buszra. Erre az a válasz jött, hogy “kit érdekel, hogy megvetted a bérletet, te buzeráns köcsög? Már amúgy is lejárt az idő, mikor elindultam te buzi!”
1. Ha tudom, hogy neki mindegy, ha bliccelek, akkor nem veszem meg a bérletet. 2. Lejárt az idő, az igaz, de annyi ideje jutott azért, hogy megálljon és elkezdjen velem kiabálni. De arra már nem, hogy felengedjen, és megnézze a bérletünket, ami nem érdekli. A logika, az odatesz…
Ő pedig egyre csak közeledett és fölém állt, a lábujjam előtt állt meg, és néztük egymást, míg ő kiabált és elhordott minden jónak. Jó darabig kiabált, én próbáltam megszólalni, de nem lehetett. A táskámat levettem a hátamról, hogy ha megüt, akkor legalább valahogy megvédhessem magam. Kettőt hátra léptem, hogy ne érezze magát “fenyegetve” és ne üssön, abból kiindulva, hogy én most nekivetkőzök.
Eszem ágában sem volt vele verekedni egy ilyen apró-cseprő dolog miatt, csak neki jutott eszébe, mert hát ő a Jani, a buszsofőr. A környezetünkben mindenki elborzadva nézte a sofőr viselkedését. Hiszen mit is láthattak? Trágár szavakat vág egy buszsofőr egy gyerek fejéhez, és azzal fenyegetőzik, hogy megüti. Csúnyán nézett mindenki a buszon, és nem rám, hanem rá.
Észrevettem, hogy az észérvek itt semmit se érnek, semmi rosszat nem mondtam rá, nem feleseltem, mert nem lehetett, mert minden szavamba beleordibált, a hangomat se emeltem meg, ezt ő is megmondhatja. Ezért elsétáltam.
A 97E-vel mentünk haza a 67-es helyett; a Borsó utcánál leszálltunk, és elkezdtünk sétálni a 67-es útvonalán. Már félúton voltunk az Újlak utca, lakótelep megállóhoz, amikor az a buszsofőr fordult be a kanyarba a Borsó utca felől, akivel ilyen jót beszélgettünk. Jól megnéztük egymást, szóval felismerem, gondolom ő is engem.
A busz rendszáma BPO-150, az oldalán meg a 01-50-es sorozatszám volt. 16:10-kor hagyta el az Újlak utca, lakótelep megállót. Azt hiszem, ebből már lehet azonosítani ezt az intelligens és jól nevelt sofőrt. Szeretném, hogy erre az esetre hivatkozva valamilyen szankciót rójanak ki rá, vagy legalább a 67-es útvonaláról áthelyeznék. Hiszen mindennap használom a 67-est, és nem tudom, hogy ha nem mutatom be neki a bérletem, akkor tovább enged-e. Szerintem igen, mert őt nem érdekli…
Ha nem tud egy ilyen helyzetet, felnőtt ember módjára megoldani egy 17 éves ellen, akkor nem erre a munkára kellett volna jelentkeznie. Ugyanezt a levelet küldtem el a BKK-nak “Panasz” címmel, meglátjuk mi lesz belőle…
Olvasónk levelét szerkesztve és rövidítve közöltük.
