Közélet

Egy 14 éves lány rakhatja fel Pesterzsébetet a mangatérképre

Még decemberben írtunk róla, hogy Budapest nem akar annyira csatlakozni a környezettudatos világvárosok egyre kövérebb táborához. De szerencsére alsóbb szinteken megy a dolog, ha már a felsőbb szintek tesznek rá (és megint autóspárti fordulatot akarnak).

A Facebookon fedeztem fel, egy tanárnő ismerősöm falán ezt a pazar képregényt, és rövid chatelés után megtudtam, hogy egy 14 éves pesterzsébeti lány műve az egész. Sipőcz Kata magyar- és médiatanár tetszését annyira elnyerte a környezetvédelmi tematikájú, enyhén mangás beütésű három képkocka, hogy kitette a Facebookjára. Elkezdett érdekelni, a párizsi klímacsúcs előtt épp, miért rajzol egy kamaszlány ilyen menőn ilyen komoly témáról, úgyhogy találkozót kértem.

Sipőcz tanárnő elmondta, olyan feladatot kaptak a gyerekek tőle médiaórán, hogy iskolaújságot kell készíteniük egy meghatározott témában, A Föld Lapja címmel.

A témák adottak voltak: környezetszennyezés, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló források. Októberben kapták házinak mindezt, miután felálltak a csapatok, majd hetekig húzódott a dolog. Mindenkinek részt kellett venni, volt, aki a címlapot készítette, akadt, aki anyagot gyűjtött, volt, aki keresztrejtvényt csinált.

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Györke Kata Panna (továbbiakban: Pötyi) készített egy plusz képregényt, ami ugyan nem került be az újságba, de a tanárnőnek nagyon tetszett, ki is tette a Facebookra (ami az alkotót egyáltalán nem zavarta). A témát így indokolta a tanárnő:

Én úgy érzem, nagyon fontos, hogy az iskolában a gyerekek foglalkozzanak azzal, hogy a Föld milyen veszélyeknek van kitéve, ez milyen hatást gyakorolhat az emberiségre.

Szerinte a gyerekek 14 évesen felfogják ennek a súlyát. Úgy gondolta, hogy a média/mozgókép teret adhat annak, hogy a gyerekek ne filmsztárokról készítsenek újságot, hanem erről. Ebben a korban még leszórják a szemetet, nem a kukába teszik, ezért fontos, hogy odafigyeljenek, mi történik köröttük. Pötyi is a bolygó megóvását emelte ki:

 Szerintem nyilvánvalóan fontos, próbálok úgy is hozzáállni, hogy nem akarok semmiképpen sem szemetelni.

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Az emlegetett képregény storyboardját az egyik osztálytársa találta ki, az ő ötlete volt a szöveg és Pötyi illusztrálta azt. Az a Nagy László Általános Iskola és Gimnáziumban is kiderült, ahogy az egyik teremben beszéltünk, hogy Pötyi a japán vizuális kultúra nagy rajongója, meg is mutatta nekünk mangával telerajzolt füzetét. Ahogy mondta,

abból is lehet ihletet szerezni, akár rajzstílusból, akár a sztoriból.

Közben megtudtuk Sipőcz Katától, hogy önbevallásos módszerrel történt az osztályozás. Egy csapat kapott egyféle jegyet, a róluk alkotott összbenyomás volt a lényeg. Az egyik kislány kreatívan bevonta a famíliát is: a nagymamájával írt vicces mesét. Volt egy osztály-főszerkesztő, ő osztotta le a feladatokat, ő irányította a munkát, ő segített az osztályozásnál (persze mindenki ötöst kapott Pötyi csapatából).

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Az osztályt persze ebben a korban még nem annyira érdekli az egész környezetvédelem,

ahogy szétnézel a padlón, látszik, hogy nem annyira higiénikus

– mondta Pötyi, ezzel az egész napos tanítás utáni, kb. minden iskolában megszokott rumlira utalva. A tanárnő szerint is változó, kinek hogy csapódik le ez az egész zöld ügy. Egy részét nem érdekli, ha szólnak neki pl. szemetelés miatt, lesz, aki leszáll a buszról és hozzácsapja az üveget az oszlophoz, de lesz, aki tanul az itt látottakból és oda fog figyelni.

A szemétnek sosincs gazdája – mondta ki Sipőcz Kata a coelhói igazságot.

Pötyit kérdezve megtudtuk, már óvodáskora óta rajzol, sose hagyta abba és az egész egyre jobban kezdte érdekelni, na, meg a rajzfilmek, képregények is. “Voltam iskolás Paint-versenyen és azon voltam már második” – mondta nevetve az eredményéről. Otthon is le-leül rajzolni,

akár amikor az érzéseimet akarom kiadni, le akarok nyugodni, vagy csak unatkozom.

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Már a továbbtanuláson gondolkodik, hogy művészképző vagy nyelvelőkészítő középsuliba menjen-e tovább, a szülők “inkább a művészeti pályára hajtanak”. Milyen szakmába menne? – tettem fel a kérdést, amire ilyen fiatalon is megvolt a fix válasz:

érdekel nagyon a képregénykészítés, az animációs és mozgókép szak

A következő médiaprojekt egyszerűbb lesz, filmet néztek, a Bronxi mesét, arról kell majd írniuk. “Pötyinek majd adunk valami rajzos feladatot, hadd bontakozzon ki” – tette hozzá Sipőcz tanárnő. Utalt arra is, nem lenne rossz a heti egy médiaóra helyett több is. Így csak kísérletezgetnek a kritikus médiafogyasztással meg a sokszínű tájékoztatással. Ez azonban nehéz, mert sokszor nem olvasnak a gyerekek (a felnőttek se), de van olyan is, aki külföldi hírportálokat is néz. Pötyi a 9gagről tájékozódik, ami nem feltétlen rossz, David Bowie haláláról is onnan értesült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik