Sághy Mária, a tanács elnöke közölte, hogy az első fokon eljáró bíróság a korábbi tárgyalásokon elhangzott tényekből helyes következtetést vont le ítéletében, amelyben leszögezte: a televíziós műsor szerkesztése „nem felelt meg a tárgyilagos tájékoztatás követelményeinek”, amikor Kiss-Rigó László feltételezett ügynökmúltját tárta fel.
Ugyanígy az Élet és Irodalomban megjelent cikkben Ungváry Krisztián történész is valótlanul állította, hogy a püspököt beszervezték az ügynökhálózatba – szólt az ítélet.
Az elsőrendű alperest, az Élet és Irodalom szerkesztőségét arra kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla, hogy 15 napon belül tegye közzé: 2006 márciusában valótlanul állították, hogy Kiss-Rigó Lászlónak évek óta módjába állt volna leleplezni beszervezőjét, s valótlanul közölték, hogy tartótisztjét ma is védi, mert „a valóság ezzel szemben az, hogy beszervezésére nem került sor, tartótiszttel kapcsolatban nem volt és jelenleg sincs”.
A másodrendű alperest, a Magyar Televízió Az Este című műsorát az ítélőtábla arra kötelezte, hogy 15 napon belül hangozzon el: valótlanul adták közre, hogy Kiss-Rigó Lászlót ügynökként beszervezték, beszervezési nyilatkozatot írt alá, mert „a valóság ezzel szemben az, hogy beszervezésére, beszervezési nyilatkozat aláírására nem került sor”.
A harmadrendű alperest, Ungváry Krisztiánt, aki az Élet és Irodalomban a Kiss-Rigó Lászlóval kapcsolatos cikket írta, az ítélőtábla ugyancsak arra kötelezte, hogy a lapban jelentessen meg az előzőekhez hasonló tartalmú közleményt, miszerint a hetilapban és a tévéműsorban valótlan állításokat tett a püspök beszervezéséről.
Az ítélőtábla ezen kívül az alpereseket 1 millió forint 15 napon belüli megfizetésére kötelezte Kiss-Rigó László jó hírnevének megsértése miatt.
