Kultúra

Mostantól az óriássá változott Munkácsy áll őrt a festő békéscsabai múzeuma előtt

MTI / Rosta Tibor
MTI / Rosta Tibor
Boros Péter képzőművész egészalakos, a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjére állított bronzszobrát csütörtök délután leplezték le.

A négymilliárd forintból éppen megszülető békéscsabai Munkácsy-negyedbe szánt öt alkotás közül csütörtökön átadták az elsőt, ami a híres festőt mintázza –adta hírül az MTI.

Szarvas Péter polgármester a szobor leleplezése előtt arról beszélt, hogy a nyolcévesen Békéscsabára érkezett, majd ott rövidesen asztalosinassá vált Munkácsy Mihály ma is Békéscsaba egyik leghíresebb személyisége, majd emlékeztett arra, hogy a Munkácsy kulturális negyed öt-hat évvel ezelőtt született terveinek részeként már felújították fel a múzeumot, illetve átalakították az állandó tárlatokat, a projekt részeként pedig hidakat újítanak fel, bábszínházat építenek, sőt, most rendezik be a megújuló Munkácsy-emlékház tárlatát is.

Sir Morosus / Wikimedia Commons

A művészt azonban a közterületeken is szerették volna megidézni – tette hozzá az MTI-nek, így a város vezetése öt, a festőt, illetve munkásságát idéző szobor felállítása mellett döntött: a 48 millió forintból születő szobrok első darabja a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjén hétmillió forintból felállított teljes alakos szobor (aminek gipsz mellszobor-verziója nyár óta már látható a város vasútállomásán) is, aminek két és fél méteres magasságát alkotója, Boros Péter így magyarázta:

Úgy tanulták, hogy az életnagyságúnál egy negyeddel nagyobb méretben kell ábrázolni az embereket, ha egész alakos alkotásokról van szó. Munkácsy Mihály pedig nagyjából 185 centiméter magas volt, ezt kellett tehát 25 százalékkal megnövelni, erre jött pluszban a tíz centiméteres talapzat, valamint a cilinder magassága.

MTI / Rosta Tibor

A közlemény szerint Borosnak számos köztéri alkotása látható az ország különböző részein,

Miskolctól Budapesten át Felcsútig: a Pancho Arénánál neki köszönhetően jelennek meg az Aranycsapat legendás játékosainak portréi, valamint a neves építész, Makovecz Imre. Az MTK-stadion előtt, a Hungária körúton látható a Sándor Károlyt ábrázoló szobra. Az ő nevéhez kötődik Jantyik Mátyás békési mellszobra, valamint ő készítette el a békés-tarhosi zenepavilonhoz Gulyás György mellszobrát.

MTI / Rosta Tibor Banner Zoltán (balra) művészettörténész, Boros Péter szobrászművész (középen) és Szarvas Péter polgármester (jobbra) a mű mellett

A hatvannégy éves szobrász – akinek ars poeticája a teljes életművét leírja: „Nem a stílus a cél, hanem a mondanivaló” – elmúlt években született munkáinak összefoglalása meglepően pontos, a békéscsabai Kacsacsaláddal (2018), Hidegkuti Nándor mellszobrával (2013), illetve Sándor Károly síremlékével (2017) együtt nézve azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az életmű jó része az utóbbi években Magyarországon elharapózó alibiszobrászatot erősíti, és ezen a mészkő talapzata sem segít.

Kapcsolódó
Harmadrendű szobrok tömegei árasztották el az országot
Az elmúlt két évtizedben egyre több helyen ütközhetünk furcsa alkotásokba. Összegyűjtöttük őket.

A 2022-2023 fordulóján révbe érő Munkácsy-projekt részeként közeljövőben Miklya Gábor egész alakos Ásító inasa (10 millió forint), Prisztavok Tibor a Rőzsehordó nő ihlette Rőzsehordója (10 millió forint), illetve a Délután a parkban napernyős nőalakja jelenik meg a városban. A sort egy, a bábszinház kertjébe kerülő munka zárja majd, ennek témája azonban még nem ismert, hiszen csak most írták ki a szobor országos pályázatát.

A köztéri alkotásokra egyébként 2018-ban írtak ki pályázatot, azt a harmincnégy beérkezett alkotás ellenére azonban a városi közgyűlés eredménytelennek nyilvánította, a szobrászokat pedig inkább egy, Békéscsabához kötődő művészeknek kiírt meghívásos pályázat útján kívánták megtalálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik