A világ első számú gyilkos betegségei

Kórtani alapja az érelmeszesedés, mely évek alatt fejlődik ki, és mire a tünetek jelentkeznek, már előrehaladott a betegség – írja a Házipatika.com.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2008-ban körülbelül 17,3 millió ember halálát okozták a szív- és érrendszeri betegségek, ez az összhalálozás 30 százalékát tette ki. Ezen belül körülbelül 7,3 millió ember haláláért szívkoszorúér-betegség volt a felelős, míg stroke 6,2 millió ember esetében. A kardiovaszkuláris megbetegedések Európában az összhalálozás 47 százalékért felelősek, míg az Európai Unió országaiban ez az arány 40 százalék. Megdöbbentő adatok ezek, de a rettegett kórkép a nők körében Európa valamennyi országában vezető halálok, míg a férfiaknál – 6 ország kivételével – szintén ez áll a szomorú lista élén.

2030-ra évi 25 millió áldozat

Szívkoszorúér betegség 1,92 millió ember halálát okozza Európában évente, a nők 22, míg a férfiak 21 százaléka veszti életét ebben a betegségben. Stroke esetében a szám 1,24 millió fő évente, a nők 17, míg a férfiak 11 százaléka hal meg Európában stroke következtében. A 65 éves kor alattiaknál szintén a szív- és érrendszeri betegségek számítanak vezető haláloknak, több mint 680 ezer ember halálát okozva évente, a férfiaknál a halálozás 31, míg a nőknél a halálozás 26 százalékát jelenti.

Az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint 2030-ra évente közel 25 millió ember halálát fogják okozni a szív- és érrendszeri betegségek, ezen belül is elsősorban a szívinfarktus és a stroke. Előreláthatólag 2020-ra a kardiovaszkuláris betegségekből bekövetkezett halálozások aránya meghaladja a fertőző betegségekét.

Változtatni és fogyni kell

A szívinfarktus és a stroke legfontosabb, viselkedésből eredő kockázati tényezői az egészségtelen étrend, a mozgáshiányos életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Az életmódból eredő kockázati tényezők a felelősek a szívkoszorúér-betegségek és a stroke 80 százalékáért. A fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek legalább harmada a dohányzásnak, alkoholnak, magas vérnyomásnak, magas koleszterinnek és a túlsúlynak tulajdonított.

Európában a dohányzás továbbra is jelentős közegészségügyi kérdés, hiszen Európában a férfiak esetében a szív- és érrendszeri betegségek következtében bekövetkezett halálozás 20 százaléka, nők esetében 3 százaléka a dohányzás miatt következik be. Habár a dohányzás valamennyi európai országban csökkent, a leszokás aránya azonban továbbra is alacsony, sőt a dohányzók aránya stabil vagy rosszabb esetben néhány országban nő is, különösen a nőknél.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás az utóbbi évtizedekben növekedett, a zsírfogyasztás azonban stabil maradt. Az európai lakosság közel kétharmada naponta eszik zöldséget és gyümölcsöt. A mozgás és sportolás aránya alacsony az Európai Unióban, a felnőttek 39 százaléka nem mozog semmit, míg csupán 21 százalék sportol legalább háromszor vagy annál többször egy héten. Az elhízottak aránya mind a felnőttek, mind a fiatalok között magas, habár jelentős különbségek fedezhetők fel az európai országok között. A férfiak átlagosan 35-45 százaléka tekinthető túlsúlyosnak, míg 15-25 százalék elhízott, a nőknél körülbelül 30 százalék túlsúlyos és 15-25 százalék elhízott.

Itthon is lehangoló a helyzet

Magyarországon egy 2009-es felmérés szerint a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek a halálozások feléért, a férfiak esetében 44,6 százalékban, a nők esetében viszont 55 százalékban. A 75 év alattiaknál az összhalálozás egyharmadát okozzák.

A 15 év felettiek körében zajlott vizsgálat során a férfiak közel 37 százaléka, míg a nők közel 27 százaléka vallotta magát dohányosnak, mely minimális és lassú csökkenést mutat a dohányzók számában, hiszen az 1990-es évek elején ez az arány 44 és 27 százalék volt. Különösen elgondolkodtató, hogy a 15 évesek körében végzett felmérés során kiderült, minden negyedik fiatal dohányzik.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás az európai átlaghoz képest alacsony, viszont a napi kalória- és zsírfogyasztásban élen jár Magyarország. Ezzel szemben a válaszadók 67 százaléka nem végez semmilyen sportot vagy bármilyen mozgást, mely adat a legmagasabb az Európai Unió országain belül, és jóval meghaladja a 39 százalékos uniós átlagot. Egy 2004-es felmérés szerint hazánkban a férfiak közel 42 százaléka túlsúlyos, míg 17 százalék elhízott. A nőknél 31 százalék tekinthető túlsúlyosnak, és 18 százalék elhízottnak. A 7 és 14 éves gyermekek között végzett 2005-ös felmérés alapján mind a lányok, mind a fiúk 26 százaléka tekinthető túlsúlyosnak.