Joe Biden és Vlagyimir Putyin júniusi csúcstalálkozóján az orosz elnök élesen tiltakozott az ellen, hogy amerikai katonák bármilyen szerepet vállaljanak az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban. Az MTI a The Wall Street Journal (WSJ) alapján azt írta, ez jelentősen megnehezítheti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek bevetését.
Az amerikai politikai-üzleti napilap bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.
Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen
– mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz katari bázisait, repülőgéphordozóit használni, ha légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.
Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak
– írta az újság megkeresésére Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte, Moszkva befolyása jelentős Közép-Ázsiában, de nem mindenhol ő diktál.
Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
