A bizánci korszakban épült, 1500 éves birtok maradványaira bukkantak Tel-Avivtól északkeletre, a mai Ramat Hasaron külterületén – írja a Háárecre hivatkozva az MTI. A gazdagon díszített épületeket és gazdasági létesítményeket egy építkezést megelőzően tárták fel az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) munkatársai.
Joáv Arbel ásatásvezető szerint nem szóltak írásos források az uradalomról, de nem lepték meg különösebben a leletek, hiszen a térségben az emberiség története során szinte mindig éltek gazdag tárgyi emlékeket maguk után hagyó kultúrák.
Számos lelet mellett felfedeztünk egy nagy, mozaikkal burkolt szőlőprést, valamint vakolt épületeket és egy nagy építmény alapjait, melyet raktárként vagy akár tanyaként is használhattak
– mondta Arbel.
Az épületekben és a gazdasági létesítményekben törött tároló- és főzőedényeket, illetve gabonafélék és más növények őrlésére használt malomköveket is találtak. Egy aranyérme is előkerült, melyet 638-ban vagy 639-ben veretett Hérakleiosz bizánci császár. Egyik oldalán az uralkodó látható két fiával, a másikon pedig a kereszt képe a jeruzsálemi Golgotán. Az érmére valaki görög, esetleg arab nyelvű írást karcolt, valószínűleg több tulajdonosának nevét. „Az aranypénz lenyűgöző adatokat tartalmaz a bizánci uralom hanyatlásáról és az egykori történelmi eseményekről, például a perzsa invázióról és az iszlám megjelenéséről” – nyilatkozta Robert Kool, az IAA numizmatikai osztályának vezetője.
Egy szokatlan bronz láncszerkezetet is felfedeztek, amely egy csillár felfüggesztését szolgálhatta. Ez a mennyezetről lógó fő láncból állhatott, amely három további láncra ágazott szét. Mindegyik végén egy horog volt, amelybe beleakasztották a felfüggesztett üvegolajámpásokat. Arbel szerint hasonló szerkezeteket eddig főként templomokban találtak.
A gazdaság a korai iszlám korban, a 7. századtól iparibb jellegű lett, ebből a periódusból edények, ép olajlámpák és étkészletek kerültek elő. Az emberek ekkoriban nemcsak dolgoztak itt, hanem a műhelyek mellett éltek, ugyanis felfedezték házaik maradványait és két nagy sütőkemencét is. A régészek szerint a 11. századig használhatták a gazdaságot, akkor elhagyták, és ezer évre a feledés homályába merült.
