Az instabil afganisztáni helyzet valószínűleg a migrációs nyomás növekedéséhez vezet, ezért minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk – írta Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az EU-tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása után kiadott sajtóközleményében.
A biztos hangsúlyozta, nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő emberekett nem lehet sorsukra hagyni, gondolva az afgán újságírókra, a civil szervezetek dolgozóira és különösen a nőkre.
Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt
– emelte ki a lényeget Johansson.
Emellett felszólította az uniós tagállamokat arra, hogy növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra.
Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. A támogatást szerinte a helyzet alakulásával párhuzamosan fokozni kell.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
