Tudomány

Megfagyott barlangi oroszlánokra bukkantak Szibériában

Szakértők egy csoportja azt a fiatal barlangi oroszlánt vizsgálja, melynek páratlan állapotban konzerválódott maradványai néhány éve kerültek elő Szibériában – írja a CNN. A kölyök bundáját sár lepi be, de egyébként szinte teljesen érintetlen, a nőstény fogai, bőre, pofaszakálla, lágy szövetei és szervei egyaránt megörződtek. Az állat 28 ezer éve nem használt karmai még mindig élesek.

A Sparta nevű egyed mellett 2017-2018-ban a Szemjueljakh folyó mentén tevékenykedő mamutagyar-vadászok egy másik kölyköt is felfedeztek.

A szakértők eleinte azt hitték, hogy az egymástól 15 méterre megtalált állatok testvérek voltak, a legújabb eredmények alapján azonban Boris jóval ősibb, több mint 43 ezer éves.

Love Dalen, a Stockholmi Paleogenetikai Központ munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint Sparta lehet minden idők legjobb állapotban fennmaradt jégkori állata. Boris egy kicsit sérültebb, de így is kifejezetten jó minőségű leletnek számít. A kölykök 1-2 hónapos korban pusztultak el, és egyelőre nem tudni, mi végzett velük. Ragadozótámadásra utaló sérüléseket nem azonosítottak rajtuk.

Mladen ANTONOV / AFP

A CT alapján csontvázuk több elváltozást is szenvedett. Ez feltételezhetően annak tudható be, hogy tetemük hamar betemetődött, talán egy földcsuszamlás nyelte el őket. A tartósan fagyott talaj, a permafroszt utóbb megőrizte maradványaikat, és természetes módon mumifikálta őket.

Az utolsó jégkorszak idején Szibéria területén hatalmas állatok éltek. Közéjük tartozott a barlangi oroszlán is, amely a mai oroszlánok közeli, valamivel nagyobb testű rokona volt. Az, hogy az állat miként alkalmazkodott a térség szélsőséges körülményeihez, kérdéses.

Szibériában az évek során számos jó állapotú jégkori állat teteme került elő. A maradványokat gyakran mamutagyar-vadászok találják meg, akik a permafrosztban nagynyomású víztömlőkkel vágnak járatokat. Vitatott munkájukat az utóbbi időkben a klímaváltozás is segíti. Valerij Plotnikov, a Jakutszki Tudományos Akadémia szakembere és a tanulmány egyik szerzője az utóbbi időkben jó kapcsolatot alakított ki a gyűjtögetőkkel, gyakran el is kíséri őket útjaikra. A szakember szerint az agyarak keresése veszélyes és nehéz feladat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik