Az aszpartámot az alacsony kalóriatartalmú italok és ételek édesítésére használják, de sokan ellenzik, mert úgy tartják, egészségtelen. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azonban kijelentette: a szer nem veszélyezteti az egészséget, ha a jelenleg ajánlott mennyiségben fogyasztják.
Az adalékanyag irányadó napi beviteli értéke 40 milligramm testsúlykilogrammonként, és nincs szükség ennek felülvizsgálatára – áll az Európai Unió élelmezésbiztonsági szervezetének közleményében.
16 doboz üdítő
Egy húsz kilogrammos kisgyermek másfél liter aszpartámos üdítőt ihat anélkül, hogy ezt a küszöböt átlépné – közölte Claude Lambré, a szakértői bizottság egyik alelnöke sajtótájékoztatóján.
Egy doboz diétás szénsavas üdítőital mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket. (Az Egyesült Államokban valamivel magasabb, kilogrammonként 50 milligramm az ajánlott felső érték.)
Bizalmatlanság
Az aszpartámmal édesített üdítők, desszertek, rágógumik és fogyókúrás termékek gyártóival szemben évek óta bizalmatlanok a fogyasztók és a tudósok, az adalékanyag biztonságát megállapító, átfogó tanulmány azonban eloszlathatja a gyanakvást.
A szektort és mindenekelőtt az amerikai Coca-Colát képviselő Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) üdvözölte a döntést, “amely megerősíti negyven év több mint hatszáz tudományos munkájának következtetéseit”.
A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján az EFSA kizárhatónak tartja, hogy az aszpartám károsítaná a géneket és rákot okozna. A szakértők azt is megállapították, hogy a mesterséges édesítőszer nem okoz agyi és idegrendszeri károsodást, és nem befolyásolja sem a gyermekek, sem a felnőttek viselkedését vagy gondolkodási képességeit.
Van, akinek szigorúan tilos
Az EFSA azt azonban elismerte, hogy az aszpartám egyik hatóanyaga, a fenilalanin fogyasztása a fenilketonuria (PKU) nevű örökletes, ritka anyagcsere-betegségben szenvedők számára szigorúan tilos. A kórt Európában a csecsemő születése után három nappal vett vérmintából diagnosztizálják.
