Magyarország továbbra is támogatja Albánia európai uniós csatlakozását, mert a Nyugat-Balkán európai integrációja Európa biztonságának kérdése – mondta a magyar köztársasági elnök hétfőn Budapesten, miután albán kollegájával tárgyalt.
Áder János a Sándor-palotában fogadta Ilir Meta albán köztársasági elnököt, majd közös sajtónyilatkozatot tettek. A magyar államfő hangsúlyozta: ugyanaz a válság érintette a két országot az elmúlt másfél évben, kénytelenek voltak megbirkózni a járvány okozta nehézségekkel, az egészségügyi, a társadalmi és a gazdasági problémákkal. Mára azonban mindkét országban fel lehetett oldani a szigorú korlátozásokat, az élet visszatért a régi kerékvágásba, ami lehetőséget teremtett, hogy a jövőről, a gazdasági együttműködési lehetőségekről beszéljenek – magyarázta. Ilyen együttműködési területként említette a haderőfejlesztést, az energiaellátást és a vízgazdálkodást. Kifejtette: Albánia és Magyarország egyaránt tagja a NATO-nak. Magyarország elindított egy komoly haderőfejlesztési reformot, és Albánia is ezt tervezi, ami felkínálja az együttműködés lehetőségét.
Arról is beszélt, hogy mindkét országot érinti a klímaváltozás. Földrajzi adottságait kihasználva Albánia az energiaellátását a vízenergiára építette, de a folyók vízjárása egyre rapszodikusabb, ami bizonytalanabbá teszi az energiatermelést. Albániának ezért más források után kell néznie, és a két ország közösen tervezi egy tíz megawattos naperőműpark építését. Az államfő kitért rá: az év végén szerveznek egy expót, ahol a víz témája is napirenden lesz, és remélhetőleg olyan megoldásokat tudnak bemutatni, amelyek felkelthetik mások, így Albánia érdeklődését is. Áder János jelezte, hogy Szkander bég szobrának leleplezésével kezdték a napot, ami arra a szövetségre emlékeztet, amelynek keretében együtt harcoltak az oszmán birodalom ellen.
Ilir Meta megköszönte az országa EU-integrációjához nyújtott támogatást, és azt mondta, Magyarország fontos partnere az egész Nyugat-Balkánnak. Üdvözölte, hogy Magyarország megérti a régió helyzetét, egyúttal sürgette az előrelépést az integrációs folyamatban. Az albán elnök azt mondta, hogy Szkander bég szobrának felavatása olyan gesztus, amely jelképezi a két ország közötti szoros történelmi és kulturális kapcsolatot, az évszázadokra visszanyúló barátságot. Ezt a barátságot erősíteni kell a jövő generációk javára is – jelentette ki. Megjegyezte: jövőre ünnepelik a diplomáciai kapcsolatok felvételének centenáriumát.
Az albán elnök közölte: a találkozón sikerült átbeszélni a még kiaknázatlan együttműködési lehetőségeket, elsősorban az energiatermelést, a vízgazdálkodást, a turizmust, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és a haderőfejlesztést illetően.
