A mianmari juntavezér szerint az ország korábbi de facto vezetője, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí jó egészségnek örvend, otthonában van, és napokon belül bíróság elé állítják.
Min Aung Hlaing tábornok a február elsejei katonai puccs óta most először adott interjút, és benne beszélt Szú Kjíról is. Az interjút két nappal ezelőtt készítette vele videólinken keresztül a Phoenix nevű, kínai nyelvű hongkongi tévé.
Aung Szan Szú Kjí jó egészségnek örvend. Otthon van és egészséges. Néhány napon belül perbe lesz fogva a bíróságon
– mondta Hlaing.
A riporter arról kérdezte, hogy mi a véleménye a 75 éves Szú Kjí eddigi tevékenységéről Mianmarban, ahol nagy népszerűségnek örvend, mert „óvatos” demokratikus reformokat vezetett be, amelyeknek végett vetett a katonai puccs.
Mindent megpróbált, amit tudott
– válaszolta erre a tábornok. Megismételte, hogy a hadsereg azért ragadta el ismét a hatalmat, mert csalásra derített fényt a Szú Kjí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt által megnyert tavalyi novemberi választáson. A hadsereg vádjait az akkori választási bizottság elutasította.
A tábornok szerint a hadsereg megtartja a választásokat, és már meghatározta azokat a változtatásokat, amelyeket eszközölnek az alkotmányban, amennyiben a „népakarat” ezt kívánja.
Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó NLD számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A hadsereget több évtizedre hatalomra juttató 1962-es puccs után elkövetett újabb katonai államcsíny óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.
A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 812 embert öltek meg, és csaknem ötezer embert vettek önkényesen őrizetbe, köztük Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét. Szú Kjít a puccs napján vették őrizetbe, és számos dologgal, köztük adó-vevő készülék birtoklásával és állami titkok elárulásával vádolják egyszerre két bíróságon, ügyvédjeivel pedig csak videókapcsolattal érintkezhet a biztonsági szolgálat illetékeseinek jelenlétében. A katonai hatalom szerint ennek biztonsági okai vannak.
Hlaing szerint a zavargásokban mintegy háromszázan haltak meg, és 47 rendőr is életét vesztette.
A junta ellenlábasai választott politikusokból és puccsellenes aktivistákból álló nemzeti egységkormányt alakítottak, amely titokban tevékenykedik az országban, vagy pedig a külföldön tartózkodó tagjain keresztül fejti ki tevékenységét. A testület bejelentette, hogy népi védelmi erőt hoz létre, amely szembeszáll a katonai rezsimmel.
(MTI)
