Élet-Stílus

Így épül fel a fül

Bár ha a hallásra gondolunk, egyből a fülkagyló ugrik be, a lényeg jóval beljebb kezdődik.

Persze a külső fül is fontos, hiszen a hangokat, melyek tulajdonképpen a levegő rezgései, a fülkagyló gyűjti össze és továbbítja a külső hallójáraton, egészen a dobhártyáig. Ezzel a rugalmas lemezzel kezdődik az ún. középfül.

A középfül és Fustach kürt

A dobhártyát a külső hallójárat felé bőr, a középfül (azaz a dobüreg) felé nyálkahártya borítja. Lényegében olyan, mint egy dob feszesre kifeszített hártyája, mely a levegőben hozzá érkező hanghullámok hatására berezonál, azaz átveszi, és mechanikus rezgéssé alakítva továbbítja azokat a hallócsontocskáknak. Ezek testünk legapróbb és legfinomabb csontocskái, név szerint a kalapács, a kengyel és az üllő. Nevüket onnan kapták, hogy valóban hasonlítanak az említett eszközökre. A kalapács közvetlen rögzül a dobhártyához, így veszteség nélkül veszi át a rezgéseket és továbbítja az üllőnek, végül a kengyelnek, mely a középfül végét jelentő ovális ablakkal érintkezik, és azon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének.

Normál esetben a dobhártya hermetikusan elzárja a fül belső részeit a külső hallójárattól, azaz a fülkagyló felől elvileg nem közlekednek hallószervünk belső részei a külvilággal. Természetesen, ha a dobhártya valamilyen okból sérül, ez a védelem megszűnik. Előfordul, hogy orvosi szempontból indokolt a dobhártya perforálása (“fül felszúrása”), amikor például a középfül-gyulladás során képződött gennyet kell eltávolítani a dobüregből. A szakszerűen létrehozott folytonossági hiány természetesen regenerálódik, így nem okoz maradandó problémákat.

Ha szeretne még többet megtudni, kattintson ide!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik