A filmtörténet első évtizedeinek példái mai szemmel is elképesztőek, hiszen egyetlen szó nélkül, a ma már mindennaposnak számító megoldások nélkül voltak képesek átadni komplex történeteket, vagy épp érték el, hogy őszintén elgondolkodjunk azon: a képernyőn feltűnő színész vajon miért teszi épp kockára a saját életét ahelyett, hogy kaszkadőröket alkalmazott volna.
A kor sztárjainak egy része valóban minden lehetséges alkalommal vásárra vitte a bőrét – köztük Buster Keaton, aki éveken át nem tudott róla, hogy eltörte a nyakát –, másokat azonban különböző trükkök is segítettek. Ezek közül gyűjtött össze néhányat a Pedro Cinemaxunga néven futó filmes blogger, aki a CGI, és a zöld háttér megszületése előtti világ legérdekesebb megoldásaira derít fényt, a lehető legegyszerűbb formában – a bemutatott filmjeleneteket magyarázó animációkkal.
Harold Lloyd egy toronyház óramutatójáról való lógásáról (Safety Last!, 1923) például kiderül, hogy a jelenetet egy háztetőre helyezett, biztonságos díszlettel vették fel volt, a háttér azonban igazi volt:
Charlie Chaplin a Modern Időkben (Modern Times, 1936) való görkorcsolyás akciója pedig mindössze csak egy kameralencse elé helyezett, festett üveglapnak köszönhetően tűnt veszélyesnek:
A teljes, négy perces anyag itt látható:
