Az a nem egészen 55 ezer magánnyugdíj-pénztártag, aki kitartott a tíz évvel ezelőtti államosítás óta is a tagsága mellett, lelkesen fizeti a tagdíjakat. Az eddigi hozamok alapján pedig busásan meg is térült a bátorságuk, hogy 2010 végén, 2011 elején a kormány fenyegetése ellenére is ragaszkodtak a pénztári megtakarításukhoz – írja a fennmaradt négy magánnyugdíjpénztár adatai alapján a napi.hu.
Reálhozamot (tehát infláció feletti vagyonnövekedést) pedig szépen produkáltak az elmúlt tíz évben a pénztárak. „Tavaly is pozitív hozamot ért el minden pénztári portfólió a pandémia és a válság ellenére is. A növekedési portfóliók az MKB-é kivételével a tavalyi 3,3 százalékos átlagos inflációt meghaladó mértékű hozamot értek el, sőt a Szövetségnél a kiegyensúlyozott portfólió is reálhozammal zárta az évet.”
Amire figyelniük kell a mostani pénztártagoknak, az, hogy fizessenek tagdíjat – mert ha a pénztártagok legalább 70 százaléka fizeti a tagdíjat, akkor a pénztár megmaradhat, ha tartósan az alá csökken a tagdíjfizetők aránya, akkor a Magyar Nemzeti Bank elrendeli a végelszámolást.
Eddig a négy, még talpon maradt pénztárnál nem volt gond. Igaz, nem is kell nagy összeget befizetni tagdíjként. A legnagyobb pénztárnál, a Horizontnál évi 2400, azaz havi 200 forint a tagdíj, és ennyi a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál is. A Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál havi 400, az MKB-énál pedig havi 1000 forint a minimális tagdíj.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer elleni támadás 2010 őszén volt, akkor azt mondta a kormány: aki nem lép át az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe, elveszíti az állami nyugdíjra való jogosultságát. Nem kis részben ezt volt az az ok, ami miatt a mintegy 3,1 millió magán-nyugdíjpénztártag közül több mint 3 millió a kilépést választotta, írja a portál.
Időközben változtak a jogszabályok, és a maradó tagok is kapnak állami nyugdíjat, ha elérik az ehhez szükséges szolgálati időt. Annyi csak a megkötés, hogy a 2010 novemberéig teljesített szolgálati időre, amíg a nyugdíjjárulékuk egy része a magánnyugdíjpénztárakba került, 75 százalékos állami nyugdíj jár nekik. Az elmúlt tíz évben teljesített szolgálati időre viszont nekik is 100 százalékos állami nyugdíjat kell számolni. Sőt a jogszabályok azt is lehetővé teszik, hogy a tagok bármikor, akár a nyugdíjba vonulást követően is visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a teljes szolgálati idejükre megkapják a 100 százalékos nyugdíjat, és ugyanúgy felvehetik az infláció fölötti hozamot (reálhozamot) és a tagdíj-kiegészítéseket, mint azok, akik 2011-ben vagy 2012-ben léptek át az egypilléres rendszerbe.
